•12/29/2011

Az épületben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum működik. Korábban készült képek a múzeum és a jáki kápolna belsejéről és az épületegyüttesről 1.kép, 2.kép, 3.kép, 4.kép, 5.kép.
•11/29/2011

A Duna mostani rendkívül alacsony vízállása lehetővé teszi, hogy a Margit szigetről száraz lábbal keljünk át a középső hídpillérhez. Takoca (kerekterek.hu) képe adta az ötletet, hogy én is megpróbálkozzak ezen a ritkán megközelíthető helyszínen egy panoráma fotózással. Szerencsémre ezen a héten volt is egy olyan nap, amikor kitisztult az idő. A 'kék óra' rövidsége és a helyszínen megforduló sok látogató miatt, csupán ezt az egy képet sikerült készítenem. A hídról részletes ismertetőt találunk a Wikipediá-n.
•11/25/2011

A Kazinczy utcai zsinagóga a budapesti ortodox zsidó közösség legfontosabb imahelye. Utcai homlokzata a magyarországi késő szecesszió kiemelkedő emléke. Az 1868-ban több irányzatra szakadt pesti zsidóság zsinagógái közül ez készült el a legkésőbb, 1913-ban, a Löffler testvérpár tervei alapján. A vörös téglás épület a kanyarodó Kazinczy utcában, az ortodox iskola közös udvarán épült föl. Belső tere a korszakban divatos szecessziós stílusban készült, berendezése megfelel az ortodox zsinagóga-építési szabályoknak, így a modern vasbeton szerkezetű csarnok közepén találjuk a tóraolvasó-emelvényt, keleti falán pedig a hatalmas, kapura emlékeztető, díszes Tóraszekrényt. A festett üvegablakokon Dávid-csillag és menóra-motívumok találhatók. A falfestés a magyar szecesszió szép példája. A vallási előírásoknak megfelelően a nők padsorai elkülönítetten, a galérián kaptak helyet, ahová külön lépcsőházban lehet följutni. Forrás: Guide@Hand. Kazinczy street,Orthodox Synagogue.
•11/17/2011


"A ma is működő neogótikus (a tervező szerint 'francia gót stílusú') újlaki zsinagógát (a hajdani Zsigmond, a mai Frankel Leó utcában) udvarbelső beépítésével Fellner Sándor alakította ki 300 hívő részére. Felszentelésére 1888. augusztus 8-án került sor. A zsinagógát eredetileg szabad térbe építették, bejárata a Zsigmond utcából nyílt, homlokzata pedig a Dunára, illetve az Árpad fejedelem útjára nézett. 1928-ban azonban, a kor kívánalmainak és a fejlődő hitközség sokirányú funkcióinak megfelelően, hatemeletes bérházzal építették körül. Ennek terveit Jakab Dezső és Soós Aladár műépítészek készítették. Az utca felől magas, árkádos, vasráccsal záródó kapualjon keresztül kedvező rálátás nyílik a zsinagóga homlokzatára. A zsinagóga köré emelkedő bérházat úgy építették, hogy a templom ne puszta falsíkok közé kerüljön, hanem mindkét oldalról függőfolyósok határolják, ahonnan a zsinagógára tekintve különösen hangulatos, mondhatni misztikus kép tárul elénk. Az épületben hitközségi irodák, díszterem, téli imaterem és alkalmi talmud-tóra iskola is helyet kapott."
Részlet Kormos Péter, Villányi András, Raj Tamás: Budapest Zsinagógái című könyvből. A zsinagóga web oldal: www.frankel.hu
•11/05/2011

A Visegrádhoz közeli Apátkúti völgy kedvelt kirándulóhely. A völgy alsó szakaszán lévő tónál is leállíthatjuk a kocsit és onnan gyalog indulva tovább az Ördögmalom vízesés érintésével érhetjük el a Telegáthy-rétet. A réten padok, asztalok, tűzrakóhelyek és fából faragott játékok várják a látogatókat, ahol akár az egész napot is eltölthetjük. A réten túl gépkocsival tilos közlekedni, habár az aszfaltozott erdészeti út tovább vezet egészen a Pap-rétig, ahonnan Piliszentlászló és Szentendre irányába van elágazás. Az út a kerékpárosok által igen kedvelt. A réttől nem messze található vadászház mellett elhaladva, kb. egy kilométeres út után érjük el a Kaán forrást. A völgy vadregényes része itt kezdődik és kb. két kilométeren át gyönyörködhetünk szépségében. A völgy Pilisszentlászló felőli végén is találunk padokkal kiépített pihenő és tűzrakó helyet. A piros jelzésen tovább haladva a faluba jutunk. Az első hétvégi háznál jobbra kanyarodva és újból keresztezve a patakot, (nem jelzett turistaút) egy kisebb kerülővel juthatunk vissza a vadászházhoz. Menet közben érintjük a Jenő-kunyhót, ahol a panoráma is készült. A túra hossza kb. 9.6 km (Telegáthy-réttől mérve), amelyet három óra alatt kényelmesen teljesíthetünk, még úgy is, hogy közben kb. 370 métert emelkedünk fel és ereszkedünk le.
•10/25/2011
A budapesti Dohány utcai zsinagóga ma a világ második legnagyobb és Európában az amszterdamival együtt a legmonumentálisabb zsidó templom. Nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. A zsinagóga építésére közel másfél évszázaddal ezelőtt pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott a nemrég zárult felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész, aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án, az őszi zsidó nagyünnepek előtt került sor.
Forrás: www.zsido.hu/tortenelem/dohany.htm.



A három panoráma együtt is megtekinthető ide kattintva.
Dohány Street Synagogue
•10/23/2011

A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. Az épület a második világháború óta romos, 1959 óta nem használják vallási célokra, 1979-ben a teteje is beszakadt. 1980-ig laktak az épülethez csatlakozó bérlakásban, ekkor azonban ezt kiürítették, mert az épület életveszélyessé vált. Az 1980-as években az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg a hitközségtől. Az 1990-es években állagmegőrző munkákat hajtottak végre rajta, a felújítást azonban nem fejezték be. Az Alba Regia 1992-ben csődbe ment, az épület 1994-ben az Állami Vagyonügynökség tulajdonába kerül. A Budapesti Zsidó Hitközség 2006-ban kapta vissza, azóta látogatható. Az impozáns épület sajnos nagyon lepusztult állapotban van, belső tartozékai hiányoznak, felújítása igen aktuális lenne.
Rumbach Street synagogue.
•10/17/2011

A Márianosztra feletti 539 méter magas Kopasz-hegyről gyönyörű panoráma tárul elénk. A falu szélétől meredek úton, kb. 50-55 perc alatt érhető el a 2.5 km-re található csúcs.
•10/08/2011

Egyik kedvenc kiránduló helyünk a Szentendre mellett található Bükkös patak völgye. A Dömörkapui vízeséstől induló turistaút (parkoló) végig a patak medrében halad, többször keresztezve azt. Van ahol csak a vízben lévő kövekre lépve tudunk átkelni rajta, máshol fából készült gyaloghidak könnyítik meg az átkelést. Az út mentén több helyen találunk táborozásra, tűzrakásra kialakított helyeket. Szűk órányi gyaloglás után érjük el a Sikárosi vadászházat, és azt követően kerülhetjük meg a hegyekkel körbevett hatalmas rétet. A rét talán tavasszal a legszebb, amikor a friss zöld fű és a virágok látványa leginkább nyugtatja a szemet és a lelket. Az út hossza oda-vissza kb. 11 km. A vadászházig a patakmederrel párhuzamosan erdészeti aszfalt úti vezet, ahol kerékpárral, de babakocsival is közlekedhetünk.
•10/06/2011

A több mint száz éve épült zsinagóga épületének kalandos a sorsa. A történetével kapcsolatosan nemrégen a hg.hu oldalon jelent meg egy részletes írás. Az épületben jelenleg a Budapesti Honvéd Sportegyesület vívóterme működik.
•10/02/2011

A Kőkapu (ahogy a váciak hívják) az országban egyedülálló műemlék. A későbarokk-klasszicizáló diadalívet 1764-ben Migazzi püspök építtette Mária Terézia fogadására az akkori "Püspök-Vác" határában. Nem a legszebb helye Vácnak, de mindenképp érdemes megnézni ha arra járunk. A képen látható szöges dróttal ellátott kerítés a Váci Fegyház és Börtön fala.
A korábban készített váci gömbpanorámáim ide kattintva tekinthetők meg.
•9/30/2011

A gömbpanoráma indításához a képre kell kattintani, a kisbolygós változat (little planet view) ide kattintva tekinthető meg.
•9/25/2011




A Wenckheim-palota Wenckheim Frigyes gróf (1842-1912) életművének, s a hazai neobarokk palotaépítészetnek is egyik fő alkotása. Az 1887-ben Meinig Artúr tervei szerint épült palotában ma a Szabó Ervin Központi Könyvtár található. Az épületről bővebben a Wenckheim-kastélyok web oldalon tájékozódhatunk.
•9/23/2011

A Budapest VIII. kerületében, a Bródy Sándor utca 8. szám alatt található épület 1865-1902 között a Magyar Országgyűlés Képviselőházának székhelye volt. Egy 1935-ben Rómában aláírt szerződés értelmében az épület 1942-ben az olasz állam tulajdonába került és az 1943-as megnyitása óta az Olasz Kultúrintézetnek ad helyet. Az épületet Ybl Miklós, az egyik legnagyobb magyar építész tervezte. A képen a közel 500 fős nagyterem látható. ( Istituto Italiano di Cultura di Budapest.)
•9/19/2011

A Szabadság tér eklektikus palotái között foglal helyet egy egyszerű homlokzatú, Bauhaus jellegű bérház, amelyről csak a toronyszerűen kialakított, órával ellátott tetőről ég felé nyúló csillag árulja el, hogy református templom, a Hazatérés temploma. Története Trianonhoz kötődik. Gyülekezete az elszakított országrészekből ideérkezett, Magyarországot választó, elsősorban királyi tisztségviselőkből alakult ki az első világháború után. Folytatás: a Szabadság téri Református Egyházközség honlapon.
•9/17/2011
A Vadálló kövek a Visegrádi-hegységben található vulkanikus eredetű sziklák közkedvelt elnevezése, amelyek Dömös területén találhatóak. A faluközpontból (Fizető parkoló a községháza előtt) a Királykúti úton kell haladni, majd a Szőke-forrás-völgyén a sárga jelzésű turistaút visz a Szentfa-kápolnáig. (A sárga jelzés a Rám-szakadék irányába visz tovább.) Eddig (kb. 1.8km) könnyű az út, a 'fekete leves' innen kezdődik. A piros háromszöggel jelzett út vezet a sziklákhoz, majd onnan tovább a Prédikálószék irányába. A következő 2.5 km-en mintegy 470 métert emelkedünk, ez átlagosan 19%-os meredekséget jelent. Mindenképp ajánlatos jól tapadó cipőt választani erre az útra, mert a meredekségén túl az út sok helyen igen morzsalékos is. A vadregényes sziklák mellett a Dunától Dobogókőig terjedő panoráma is gyönyörű. A sziklák anyaga vulkanikus eredetű, andezit. Mintegy 12 millió évvel ezelőtti vulkanikus működés eredményeként jöttek létre.


Az út a fényképezéssel együtt nekem 3óra 15percig tartott. Hossza 8.6km teljes szintemelkedés 522 méter. Induláskor és érkezéskor sütött a nap és felhőkkel tarkított, de kék volt az égbolt. A köztes időben szürkén beborult, a Prédikálószéken a pára miatt nem is csináltam képet, kárpótolt viszont hogy többször is hallottam a szarvasbikák bőgését.
•9/06/2011

A Szentendrei sziget északi vége. Hívják spiccnek, sziget csúcsnak, sziget csücskének, de egy a lényeg, aki már egyszer is járt ott, az biztos hogy visszatér.
•9/06/2011
Negyedik alkalommal néztük meg a Lengyel-Tátra egyik legszebb völgyében lévő tavat, amely igen népszerű uticél a turisták körében. Több irányból is elérhető. A legszebb és a legnehezebb útvonal talán a Kuznicéből induló, de a Gáspár-csúcsról (Kasprovy vrch) lefelé menet is érinthetjük, illetve a Dolina Suchej Wody irányából is megközelíthető. Az utóbbi út hosszú de nem megerőltető, végig sűrű fenyőerdőben vezet. A túraútvonal találkoznak a Murowaniec menedékháznál, ahonnan a tó kb. 35-40 perc alatt érhető el.

A tavat három oldalról hatalmas hegyek veszik körül, melyek legtöbbjének magassága a 2000 méter is meghaladja. A tótól induló turistautak tovább vezetnek a gerincek és hágók felé.

A tó nem járható teljesen körbe, de érdemes végigsétálni a partján, mert minden oldalról más-más arcát mutatja a völgykatlan.

A GPS által mért adatok: az út hossza(oda-vissza) 18.7km, a túra teljes ideje 7óra 58 perc(ebből a tiszta menetidő 5óra 15perc), emelkedés és süllyedés 675 méter.
Tatry Polskie: Czarny Staw Gasienicowí. Kliknij, by zobaczyć tę panoramę w nowym oknie na pełnym ekranie.
•9/02/2011

Évek óta Bukowinában van a szálláshelyünk, amikor a Lengyel-Tátrában túrázunk. A lengyel-szlovák határhoz legközelebb található település 1000 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, ideális kiinduló pontja a tátrai kirándulásoknak. Két temploma közül most az újról sikerült panoráma képet készíteni. Sajnos a régi, fából épített műemlék templomba - amelyet már csak ünnepnapokon és esküvők alkalmával használnak - nem sikerült bejutnom. Az új templomban nagyon szépek a fából készült faragások, szobrok, a hatalmas Jézus szobor, a stációk, a táblaképek, a székek.
Wnętrze nowego kościoła pw. Najświętszego Serca Pana Jezusa w Bukowinie Tatrzańskiej. Kliknij, by zobaczyć tę panoramę w nowym oknie na pełnym ekranie.
•8/31/2011
A Magas-Tátra egyik látványos túraútvonala a Halas-tó (Morskie Oko) felé vezető aszfalt úttól induló (zöld jelzés), a Raztoka patak (Dolina Roztoki) völgyön át az Öt-tó völgyig (Doliny Pięciu Stawów Polskich), majd onnan a kék jelzésen vissza a Halas-tóhoz vezető út. A nem könnyű, de talán mindenki által teljesíthető túra igen változatos és gyönyörű helyszíneken vezet.

Az indulást követően kb. 2 órás gyaloglás után érjük el a Siklawa vízesést, amelyen két lépcsőben mintegy 70 méter magasból zúdul alá a fölötte lévő tavak vize. A vízeséstől északra kétezer métert és azt meghaladó hegycsúcsok alkotják a pompás panorámát. Ezeken a gerinceken halad a Sasok útja (Orla Perć), amelyet a világ harmadik legnehezebb turistaútjának tartanak.

Az öt tó közül a Nagy-tó (Welki Staw Polski) területe 34 hektár, alig valamivel kisebb mint a Halas-tó, de 79 méteres mélységével a Tátra legmélyebb tava. Itt található Lengyel-Tátra legmagasabban fekvő (1655 m) menedékháza is, ahol pótolhatjuk az elvesztett energiánkat.

A Halas-tó felé vezető kék jelzésű turistaút 1850 méterre magasra visz bennünket, de a nehézségekért kárpótol minket a több irányban kitáruló panoráma.

A GPS által mért adatok: az út hossza 12 km, a túra teljes ideje 7óra 20 perc(ebből a tiszta menetidő 4óra 25perc), emelkedés 864 méter, süllyedés 618 méter.
Kliknij, by zobaczyć tę panoramę w nowym oknie na pełnym ekranie.
•8/31/2011

A város szinte külön fejezetet érdemelne, annyi látnivalóval rendelkezik. Sajnos csak kb. két órára tudtam megállni átutazóban, és ezt az egy panorámát készítettem. Remélem valamikor a folytatásra is sor kerül. (Starý zámok v Banskej Štiavnici)
•8/30/2011

Vlokolinec közigazgatásilag Rózsahegyhez (Ružomberok) tartozik, attól 6 km-re található a hegyek között. 1993-óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel, épületei mind fából készültek. 45 eredeti építmény áll itt, melyek közül az 1770-ben épült harangtorony a leglátványosabb. Nem skanzen, azaz mesterségesen létrehozott szabadtéri kiállítási terület, hanem lakóhely, ahol ma is 18 házban 39 állandó lakos él. A faluban több épület múzeumként, bemutató teremként működik, de találunk vendéglátásra kialakított házakat is. Ha Donovali és Rózsahegy között autózunk, mindenképp ajánlom akár pihenőként is beiktatni az útvonalunkba.
A falu önálló web oldallal rendelkezik.
•8/27/2011


Somoskőn a magyar-szlovák határ mentén fekvő Várhegyen áll Somoskő vára. Ha autóval megyünk, akkor közvetlenül a vár alatt található parkolóban tudunk megállni. A várrom a határ túl oldalán Szlovákiában található, de ezt ma már csak abból vehetjük észre, hogy a várhoz vezető út szélén határköveket látunk és a bódéban, ahol a belépődíjat szedik (forintban is fizethető), szlovák nyelvű ismertetőket látunk. A vár egyik különlegessége, hogy azt a hegyet és az egész környéket alkotó bazaltból építették. A szlovák oldal felé haladva alig 100-150 méterre a bejárattól találjuk a híres bazaltömlést, amely mintegy 16 méter hosszú orgonasípok módjára egymáshoz simuló oszlopokból áll. A várból gyönyörű panoráma tárul szemünk elé. A somoskői vár alatt, a Petőfi-emlékligetben található az a kunyhó, melyben a költő 1845. június 12-i látogatása során megpihent. Ha már itt jártunk, akkor mindenképp érdemes megtekinteni az alig 4 km-re, Salgóbányán található Salgó várát.(Lásd az előző bejegyzést!)
•8/26/2011

Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 méter magas sziklacsúcson emelkednek Salgó várának romjai. A községbe érve a Vár utca végén található parkolóig autóval mehetünk. A parkolótól kb. 15 perces sétával érhető el a vár (sárga + jelzés), ahonnan tiszta időben fantasztikus panorámában gyönyörködhetünk. A várrom és környéke természetvédelmi terület. (Ottlétünkkor a torony környékét ellepték a szárnyas hangyák és a darazsak, amelyek fekete pontként a képen is látszanak.) A várnak önálló internetes honlapja van.

•8/24/2011


A kegyhely önálló honlappal rendelkezik, ahol részletesen olvashatunk a történetéről, a búcsúk időpontjairól és az aktuális hírekről.

•8/14/2011

A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő épületegyüttesnek számít. Az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal.

A földszintes, négyzetes alaprajzú, nyeregtetős-oromzatos cellaházaknak egy bejárata és öt ablaka van. Minden cellaház négy helyiségből állt, a folyosóról jobbra nyílt a freskókkal, stukkókkal gazdagon díszített, oltárral felszerelt kis kör alaprajzú kápolna. A remetelak bejárata a házzal megegyező méretű kb. 80 nm-es kertre nyílik.

A refektóriumban (közös ebédlő) a falakat borító figurális díszítésű faborítások nem maradtak fenn, a mai faburkolat a kastéllyá alakításkor kerülhetett ide. A terem és kis előterének freskóit 1760 körül készültek. Az összesen 27 kép, a rendet alapító Romuáld életéből és a rend történetéből vett, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar szent királyokat, szenteket és az Utolsó Vacsora jelenetét ábrázolja.
Az épületegyüttes színvonalas, minden részletre kiterjedő leírásokat tartalmazó web oldallal rendelkezik.
•8/12/2011
Eszterházi kastély
A magyar kastélyok sorában a legnagyobbak és legjelentősebbek közé tartozik az egykori Esterházy-kastély, amely jelenleg kórházként üzemel.
•8/07/2011

A jezsuita templom 1745 és 1756 között épült és Nepomuki Szent János tiszteletére szenteltek fel. 1773-ban a jezsuita rend feloszlott, a pálosok kapták meg, akiknek 1786-ban történt feloszlatása után rövid ideig üres, majd a belvárosi német polgárok temploma lett. 1813-ban a ciszterci rend kapta meg és 137 éven át ők miséztek falai között, míg 1950-ben fel nem oszlatták őket. A rendszerváltást követően ismét az övék lett a templom és a rendház és ők működtetik az 1994-ben visszakapott Ciszterci Szent István Gimnáziumot is. 1948 óta plébániatemplom.
Egyedülálló érték a jobb oldalt álló sekrestye rokokó bútorzata, mely a pálos szerzetesek hagyatéka, 1764 és 1767 között készült Hyngeller János pálos szerzetes munkája nyomán. A sötétbarna, tölgyfa bútorzat a teret három oldalról övezi. A felső, nagyobb szekrények a templom oltárait ismétlik meg.
•8/05/2011

Mariánus ferencesek építették 1720-43 között, a hagyomány szerint azon a helyen, ahol a török hódoltság előtt a királyi palota, Szent István palotája állt, és ahol 1007-ben Szent Imre herceg született. Ezért a közép- és újkorban ez a templom volt a magyarországi Szent Imre-tisztelet középpontja. A templom mellett álló kolostor a ferences rend magyarországi történetében fontos szerepet játszott: több nagykáptalan helyszíne is volt, majd az újkorban a rendtartomány újoncképzése folyt itt. A ferencesek szétszóratása, 1950 óta a templom egyházmegyei kezelésben lévő templomigazgatóságként működik. A rendszerváltás után a rend jogilag visszakapta, de lelkipásztori szolgálatát továbbra is a székesfehérvári egyházmegye látja el.
Forrás: miserend.hu. A templomról bővebben a Szent Imre Honlapon olvashatunk.
•7/25/2011

Kelet-Magyarország neves búcsújáróhelye Máriapócs. Sokfelől érkeznek ide zarándokok: hazánk keleti részéből, ahol a görög katolikusok nagyobb tömege él, de jönnek messze földről, sőt határainkon túlról is. Tovább...
Másfél évvel ezelőtt már készítettem panorámát a templomról, akkor az ikonosztáz képeit és a többi képet restaurálták, a helyük üresen állt. A két panoráma a képre kattintva tekinthető meg.
•7/24/2011


A református templommal azonos rangú és jelentőségű műemlék együttes a minorita templom és a kolostor. A templom a kenyérmezei győztes csata után épült. 1479 október 13.-án a Gyulafehérvár (Erdély) melletti Kenyérmezőn ecsedi Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán által vezérelt magyar sereg legyőzte az Erdélyben portyázó török sereget. Valószínű, hogy a csata zsákmányából épült a templom. A következő év elején Báthori István megkezdi a templom építését. Az egyhajós, hosszú szentélyűt teremtemplom, a hazai gótika egyszerű, nagyszabású alkotása. Tovább...
A templom leghíresebb oltára a Krucsay oltár, vagy más néven Passió oltár. Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja drámai erővel. Nádfői Krucsay János kisvárdai várkapitány Magyarország utolsó pallosjogú ura adományozta a templomnak. Az oltár barokk szerkezetű, de az alakok a gótika tökéletességét hordozzák magukon. Tovább.
A templom honlapja.
Az összes nyírbátori panoráma egyben is megtekinthető.
•7/23/2011

Nyírbátor névadói - a Báthori család - udvarházat építtettek a településen a XIV-XV. században. Írásos emlékekben először 1433-ban említik Báthori nemesi telkeit, mégpedig a Krisztus teste nevű kápolna közelében, vagyis pontosan azon a környéken, ahol később az ásatások feltárták az 1500 körül újjáépített várkastély maradványait. A két épület elhelyezkedése eleget tesz annak a korabeli nézetnek, miszerint a templom közelében kell lennie az udvarháznak. István vajda ezt bővíttette ki (esetleg jelentősebb mértékben átépíttette) a XV. század végén. Folytatás a város honlapján. A várkastélyban berendezett panoptikum a város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit eleveníti meg.
•7/22/2011

Nyírbátor református temploma a Magyarországon fennmaradt egyik legremekebb késő gótikus alkotás. 1488-1511 között épült fel Báthori István vajda megrendelésére, aki kegyúri és plébániatemplomnak szánta. Körben támpillérek erősítik, közöttük a déli oldalon késő gótikus kőrácsú, magas, keskeny ablakok nyílnak. Déli kapuja a 15-16. század fordulójának legszebb reneszánsz alkotásai közé tartozik; fölötte félköríves mezőben az 1488-ból származó Báthori-címer van befalazva. A közel 30 méter magas harangtornyot 1640 körül építették tölgyfa gerendákból.

Belépve pompás hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg . A karcsú faloszlopok diszkréten tagolják a teret. A szentélynek egyetlen ablaka van. A déli kettős kapu fölött felirat olvasható 1488-as évszámmal, fölötte látszik a domborművű Báthori-címer. A szentélyben megcsodálhatjuk a remekbe faragott reneszánsz stílusú oltáriszentség-fülkét.

A Báthoriak síremlékei közül kettő maradt meg. A kenyérmezei török fölötti diadal egyik hőse, a templomot építtető Báthori István erdélyi vajda síremlékén (1493) teljes lovagi páncélban, életnagyságban ábrázolták az elhunytat. Báthori István országbíró (+1605) kőszarkofágját Báthori Gábor fejedelem készíttette.
(gömbpanoráma megtekintése)


A nemrég befejezett felújítás során a templom nyugati tornyába új lépcsőszerkezet és lift került beépítésre, lehetőséget adva a csaknem eredeti állapotban megmaradt a késő-gótikus fedélszék mesteri ácsszerkezetének megtekintésére. ( Expozíciós adatok: ISO320, rekesz: f11, záridő: 20 mp)
A templomról a város honlapján részletes ismertetőt találunk.