•5/21/2014
Nagyírtáspusztától nyugatra fekszik az 549 méter magas Nagy-Koppány és az 522 méter magas Kis-Koppány. Mindkettőről pazar kilátás nyílik a Börzsöny csúcsaira, valamint a Dunakanyar irányába.
http://digicart.hu/vs_photos/krpano/borzsony-nagy-koppany.html
A K+ jelzésen  egy óra alatt érhető el az első csúcs, ahonnan jól látható a közeli Márianosztra, és mögötte a  Duna, amely már mintegy 10 km távolságra van a csúcstól. A légvonalban mintegy 15 km-re lévő Visegrádi vár szabad szemmel is kivehető, ahogyan a 20 km-re található váci cementmű és a Dobogókőn található torony is. (A panoráma részlete 44415x3980 pixel méretben.)
http://digicart.hu/vs_photos/krpano/borzsony-kis-koppany.html
Tovább haladva a K+ jelzésen, a Koppány-nyerget érintve, majd a P jelzésen egy meredek emelkedőn felkapaszkodva mintegy  25 perc múlva érjük el a Kis-Koppányt. Erről a helyről a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy környékét is beláthatjuk. (A panoráma részlete 46000x6500 pixel méretben.)
A P jelzésen még mintegy 20 perc gyaloglással jutunk az 509 méter magas Gömbölyű-kőhöz.
•5/15/2014
http://digicart.hu/vs_photos/krpano/pilis-hirsch-orom.html

A turisták által kevésbé látogatott kilátópont 414m-rel magasodik a tengerszint fölé. Itt található az 1896-bant, Magyarország ezeréves fennállásának alkalmából, Hirsch István Magyar Királyi közalap főerdő tanácsos tiszteletére épített emlékmű.( 1.kép, 2.kép, 3.kép )
Az oromtól szép kilátás nyílik a pilismaróti Malom-völgyre, a Duna, a Szakó-nyereg, és Dobogókő felé.
Két irányból is megközelíthető. Pilismarót felől a Miklós deák völgyön át a piros jelzés vezet az oromhoz. Útközben érintjük a Millenáris emlékművet, a patakra épült és a közelmúltban átadott gátrendszert. A patak felduzzasztása által létrejött tavaknál kellemes pihenőhelyet alakított ki a Pilisi Parkerdő Zrt. Pilisszentlélek felől a falu központjából a 'Mária út' jelzésen (érintve a Pálos kolostor romjait) jutunk az Égett-hársig (idáig erdészeti műút is vezet). Az Égett-hárstól földes erdészeti úton a piros jelzés keresztezésig kell menni, ahol a piros jelzésen jobbra fordulva jutunk el a célig. A földút és a piros jelzés keresztezése a 'Mária út'-at követve a Felső-ecset hegy kilátópontján át is elérhető. 
A panoráma részlete 33000x4800 pixel felbontásban.
•5/11/2014
http://digicart.hu/vs_photos/krpano/pilis-hg-feher-szikla.html
A 462 méter magas Fehér-szikláról gyönyörű a kilátás dél, délnyugat irányba. A kilátópont megközelíthető Pilisszentlélek felől a Pálos kolostorromtól indulva a 'Mária út' turistajelzésen. A panoráma részlete 38000x6010 pixeles felbontásban is megtekinthető.
•5/03/2014

http://www.digicart.hu/vs_photos/krpano/borzsony-so-hegy.html
A Börzsönyben fekvő Nagyírtáspuszta közelében több olyan csúcs is található, melyekről gyönyörű a kilátás. Ezek közül egyik az 585 méter magas Só-hegy, és a közelében fekvő Só-hegyi rét. (Egy korábbi panoráma a közeli 539 méter magas Kopasz-hegy csúcsáról )
•4/19/2014
A Visegrádi hegység legszebb rétje.
http://digicart.hu/vs_photos/krpano/hunyadi-kaszalo-iii.html digicart.hu/vs_photos/krpano/hunyadi-kaszalo-i.html
A panoráma egy részlete 26500x6200 pixeles felbontásban.
•9/29/2013
A Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt püspöki székesegyház XII. századi eredetű, de a román templomot gótikus, majd barokk stílusban is átalakították. Falait Maulbertsch alkotásai díszítik. Kápolnájába őrzik Szent László XV. századi hermáját.

Az első, román stílusú, altemplomos, emelt szentélyű székesegyházból az északi mellékhajó félköríves apszisa maradt fenn eredeti formájában (a másik két apszist a XX. század elején építették újjá). A templomot 1270 után gótikus stílusban átépítették, majd 1481-1486 között kibővítették. A XIII. századból származnak a templom hosszfalának kváderkövekkel szegett, hatalmas támpillérei, a padlástérben felfedezett csúcsíves árkádsor és a templom befalazott ablakkeretei. A templom barokk átépítése 1634-1645 között készült Giovanni Battista Rava tervei alapján. Homlokzati tornyát 1681-ben emelték, majd újabb átépítés következett 1743-1783 között. Főhomlokzata viszont 1823-ben készült, ugyanis a torony a XIX. század elején statikailag megrendült, hogy a ledőlést megakadályozzák, elé építették ezt az adott kor ízlésének megfelelő, klasszicista stílusú homlokfalat. 
A bronzkapu a győri kovácsművész, Sima Bandi alkotása. Ezen a kapun belépve tárul elénk a barokk jegyeit magán viselő templombelső, amelynek építészeti munkái Hefele Menyhért, a festőmunkák Anton Maulbertsch nevéhez fűződnek. A főhajó dongaboltozatának közepén Krisztus fényben úszó alakja látható, kétoldalt Mózes és Illés, köröttük angyalok serege. A fiókboltozatokon háttérben Krisztus, illetve az Ó- és Újszövetségből vett témák láthatók. A szentély feletti boltozaton is Maulbertsch-freskót látunk: magyar szentek hódolnak isten előtt. A Hefele tervezte főoltár képe - Mária mennybevitele - szintén az ő alkotása. A szentély előtt két érdekes domborművet látunk: két fekete oltárt. Az egyiken Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának, a másik témája Szent László királyhoz kötődik. 
A déli mellékhajóból nyílik a Szent Lászlóról elnevezett (eredetileg Szentháromság, de építtetőjéről Hédervárynak is nevezett) egyhajós, gazdag hálóboltozatos kápolna, amelynek gótikus jellegét tovább hangsúlyozzák a színes ablakok, Árkainé Sztehlo Lili művei. A kápolnát 1400 körül Héderváry János győri püspök építtette. Itt őrzik Szent László király hermáját , ami a magyar ötvösművészet legértékesebb darabja. A hermával szemben látjuk a vértanúhalált halt Apor Vilmos püspök szarkofágját.

Az északi mellékhajóban (ha az oltárral szemben állunk, bal oldalon) található a bazilika Könnyező Mária kegyoltára. Az ismeretlen mester műve Írországból került ide. Szép a két mellékoltár, a mennyezet freskói az angyali üdvözletet és Krisztus megdicsőülését ábrázolják.
A déli mellékhajó dongaboltozatán Szent István vértanú áll bírái előtt - ez is Maulbertsch-kép. A mellékhajó szentélye Hefele Menyhért műve, az aranyozott szobrokkal díszített oltár képét Paul Troger bécsi festő festette. Témája, a freskóval harmonizálóan, Szent István vértanúsága.
Forrás: www.miserend.hu