•5/18/2015

A település Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus templomot a közelmúltban újították fel.
A templom 1787-1792 között középkori eredetű körtemplom helyére épült, 1810-ben klasszicista stílusban átépítették. Berendezése, a fő- és mellékoltárok, a szószék szintén 1800 körül készült. Homlokzati tornyos, nagyméretű épület, falpilléres homlokzattal, egyenes záródású szentéllyel. A templom melletti kőkeresztet a XIX. század végén állították. Forrás: vendegvaro.utazom.com
•4/15/2015
Szentendre -történelmi szempontból- legjelentősebb műemléke a római katolikus plébániatemplom. Körülötte helyezkedett el az Árpád korban a püspöki kúria. Szentendre első s névadó temploma is itt a mai helyén -vagy alapjaiban- feltételezhető; ez a tatárjárás idején tönkrement.
Ebből fejlődött ki a XIII.sz. második felében a mai Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom, melynek építése 1241-1280-ra tehető. Ekkor épült a hosszház, az -akkor még- egyeneszáródású szentély és sekrestye a kis román ablakokkal. 1283-ban a visegrádi várnagy leromboltatta, de a XIV.sz. elején -1330-ig- helyreállították. Ekkor épült hozzá a torony, a csúcsíves ablakokkal és a déli bejárati kapu, valamint a sokszögalaprajzú szentély. A templomot a XV.sz.-ban fehérre meszelték, az ablakok kereteit pedig vörösre festették. Ebből az időből származik a pajzs formájú gótikus napóra is. A török időkben megsérült templom tetőzetét 1770-ben helyreállították, hagymasisakos tornyot kapott, homlokzatát pedig vörös csíkokkal diszítették. A legnagyobb átépítés kapcsán, 1751-ben jött létre a templom -mai állapotának is megfelelő- külső és belső architektúrája.
Hajóját keresztboltozattal fedték, megépültek a támpillérek, és ekkor kerültek rá a szegmentíves záradékú kőkeretes barokk ablakok is. 1818-ban a torony ledőlt; a helyreállítás után gúla alakú sisakkal fedték be.
A templom berendezése a XVIII.sz. közepéből való. A főoltár keresztelő Szent Jánosnak van szentelve, a mellékoltárokat a Három Királyoknak, Szent Andrásnak és a Fájdalmas szűznek állították. A szószék 1760-ból való. Párkányán a négy evangelista, felette Krisztus alakja. A Keresztelőkút copf stílusú. Becses még a szamárhegyi katolikus dalmátok zászlója a XIX.sz. közepéről. 
Forrás: a templom ismertetője.
A plébánia honlapja: szentendre-plebania.hu

•4/11/2015


A váci Felsővárosi Római Katolikus Plébániahivatal nemrég megújult honlapjához készült a három panorámából álló virtuális túra. A megszokott gömbpanoráma nézeten túl bemutatja a templom szobrait, festményeit. Az igen színvonalas tartalmú honlapon a Szentjeink menüpontban találjuk ezek részletes leírásait.
•4/10/2015
A templomról a legjobb ismertetőt én itt találtam: cincerblog.blogspot.hu
•4/08/2015
•4/05/2015