•4/27/2016
Nemrégiben adták át a kilátót a hegyen.
•1/02/2016
Nemrégiben 'fedeztünk fel' egy új kilátót a Visegrádi-hegységben, amely Visegrádon a Bánya-tető felett található. Több irányból is megközelíthető. Az Apátkúti-völgyből a Bertényi Miklós füvészkert bejáratától a zöld jelzésen kapaszkodjunk fel a hegyoldalba, majd amint kiérünk az Új osztás rétre a jelzett út helyett kövessük a balra tartó erdészeti utat. Kb. további 15 perces séta után érjük el a Mátyás-hegyet ahol északi irányban pillanthatjuk meg a fából készült építményt.
Pontos GPS koordinátái:  47°46'7.03", 18°58'27.48". A kilátótól tovább haladva a régi bánya pereméről pazar kilátás nyílik észak felé a Dunára és a mögötte elterülő Börzsönyre.

•9/12/2015
A prímási főtemplom neoklasszicista stílusban épült, főhomlokzata keletre néz, a Duna felé meredek sziklafal zárja le. A kupola magassága az altemplom padozatától a kereszt gömbjéig 100, belső magassága 71,5, a 2,5 m átmérőjű gömbön lévő kereszt 7, a kupola átmérője 33,5, az oldaltornyok 57, az oldalfalak 34, az épület hossza 118, szélessége középen 48, a nyugati homlokzatnál 40 méter. A hatalmas kupola 6 m széles és 4 m magas falkoszorún fekszik, a faltömeget 24 darab 19 m magas sima törzsű oszlop tartja.
A Bakócz kápolna
Bakócz Tamás Mátyás király halála után irányította az ország bel- és külpolitikáját. Bíborosként részt vett a II. Gyula pápa által összehívott lateráni zsinaton, amelynek ideje alatt a pápa meghalt, és Bakócz, noha esélyes volt a pápai trónra, mégsem nyerte el azt. Nagy vagyon hátrahagyásával halt meg Esztergomban 1521. június 21-én.
A kápolnát saját sírkápolnájaként süttői, tardosi vörös márványból faragott lapokból építtette 1506-1511 között, az oltár 1519-re készült el, A kápolna ívei alatti négy címer közül kettő Bakóczé, a harmadik Ulászló királyé, a negyedik Szakhmáry György érseké. A hódoltság alatt a kápolna az emberábrázolásos szobrok kivételével nem szenvedett károsodást.
Az eredeti Bakócz kápolna vörösréz kupolával épült, tetején lanternával, amely felső világítást is adott. Áthelyezésekor fafödémes tető kapott. A jelenlegi kupolát Simor János építtette Lippert József tervei alapján. Kevésbé sikerültek az oltár új díszei: a márvány tabernákulum, a két szobor, Antonio de Toma olasz művész munkája. Az eredeti oltárról a törökök az összes szobor fejét, így Bakócz Tamásét is letörték, a ma láthatók 19. századi kiegészítések. A Fekete Mária kegykép újkori, bizantikus alkotás, Schuchknecht ezredes, várparancsnok ajándéka. Az előző kegyképet a kápolna áthelyezésekor a szenttamási Szent István kápolnába vittek át. Az oltár két fülkéjében Szent István és Szent László szobrát látjuk. A tabernákulum jobboldalán a névadó bíboros térdelő, kisméretű márványszobra. Eredetiek azonban a kápolna gyönyörű reneszánsz faragványai, az oltár menzája, márvány-stallumai, a sekrestyébe vezető ajtókeret, a kórusablak angyalfejes keretezése, és a kupola alatti négy címer. Forrás: templom.hu
•9/10/2015

A Hideglelős-kereszt Esztergom és Pilismarót között, a főút fölött, a Hosszú-hegyen áll, ahonnan szép kilátás nyílik a Dunára, és a Duna túloldalán magasodó hegyekre. Kevésbé ismert, régebbi nevei a járványkereszt vagy lázárkereszt. A keresztet 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda a Hosszú-hegy tetején, a Duna fölé nyúló szakadék sziklájára, mert családját elkerülték az akkori járványok. Az eredeti fakeresztet az időjárás tönkretette, helyébe Simor János esztergomi érsek Bécsben vaskeresztet készíttetett, amit 1871. május 3-án szentelt fel személyesen. 1906-ban a kőbányászat miatt a sziklaorom omladozni kezdett, ezért a veszélyes sziklaormot lebontották, a keresztet beljebb helyezték. Minden év májusában körmenet indult a kereszthez. A hideglelős nevet onnan kapta a szentgyörgymezeiektől, hogy mire a körmenet felért a hegycsúcsra, az emberek megizzadtak, és az erős Duna menti szélben megfáztak, „hideglelést” kaptak. Forrás: wikipedia.hu
A kereszthez a főúttól turistaút vezet (). Kocsival a Búbánat-völgyi elágazó után kb. 400 méterre  (Esztergom felől) lévő kiállóban álljunk meg. Az ösvény közvetlenül a parkolóval szemben indul. A keresztig a távolság kb. 700 méter, de az emelkedés átlagban 17%-os.

•7/25/2015

A mai barokk templom elődje a középkori Szent Kereszt templom 1517-ben épült. Egy az 1728-ban készült rajz, késő gótikus, falazott, torony nélküli, háromhajós, a főhajóval azonos szélességű, sokszögzáródású szentéllyel ellátott épületet ábrázol. 1737-ből származó források szerint a templomot a német közösség használja. A 18. század végén a hívek nagy száma új temlom építésébe fogtak. Az új épület, amely külsejében a jelenlegivel megegyező, 1799-ben szentelték fel. Az egyhajós, copf stílusú templom tetejét kezdetben zsindely, ablakait már akkor is színes üveg fedte. 39 méter magas tornyában 5 harang függött, amelyből négy a korábbi templomépületből származott. A főoltár olajfestményét,amely Jézus keresztelését ábrázolja, 1799-ben a budai Falkoner festődinasztia leszármazottja, József Ferenc készítette. Az oltárba a felszenteléskor Szt. Piusz és Szt. Vince ereklyéit helyezték el. A főoltártól jobbra álló Szt. Anna oltár ugyancsak Falkoner Jószef Ferenc alkotása. Érdekesség a bal oldalon található oszlopos Nepomuki Szt. János-oltár, a 'molnárok oltára', amelyet a molnár cég adományozott 1830-ban. A 2 manuálos, 12 regiszteres Rieger-orgona 1923-ban készült. A templom bejáratától balra a Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna található.
Az épület belsejét 1994-ben Patay László festőművész szekkókkal ékesítette. Műve az egyik legnagyobb 20. századi egybefüggő szekkó Közép-Európában ( 625 négyzetméter). Fő témája Jákob álma bibliai jelenetekre építve. A művész a bejárattól balra Ráckeve neves  és kevésbé ismert alakjait örökítette meg. Forrás: a templom ismertetője.
Bármelyik képre kattintva indíthatjuk a panorámák betöltését, ezt követően a képek közötti váltás a bal alsó sarokban található 1,2-ra történő kattintással történik.

•7/19/2015
A molnár mesterség volt a Duna mellett élő ráckeveiek legfontosabb ipara. Az 1720-as években már öt malom működésének adott lehetőséget a település. A malmok nagy része az 1950-es évekig őrölt. Az utolsó 1967-68 telén semmisült meg, mikor a völgyhajót a jég megroppantotta, és magával rántotta a házhajót is.
Lakossági kezdeményezésre, a ráckevei vízimolnárság hagyományainak felélesztésére, a 'jelképünk volt és lehetne' gondolat mentén éledt fel ismét a ráckeveiek kedve a valaha volt vízimalom újbóli megépítésére. A malom kialakítása az eredeti írásos emlékek, dokumentumok, fotók, rajzok alapján történt. A gondolatokat tett követte és 2007-2010-ig újjáépült a Ráckevei Hajómalom. Ez Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalma. Az őrlési technológia személyesen is megtekinthető. Az őrléshez a búzát adományként kapja a malom, a lisztből vásárolni is lehet. 
Forrás: Ráckevei Molnár Céh Alapítvány szórólapja.