•7/25/2015

A mai barokk templom elődje a középkori Szent Kereszt templom 1517-ben épült. Egy az 1728-ban készült rajz, késő gótikus, falazott, torony nélküli, háromhajós, a főhajóval azonos szélességű, sokszögzáródású szentéllyel ellátott épületet ábrázol. 1737-ből származó források szerint a templomot a német közösség használja. A 18. század végén a hívek nagy száma új temlom építésébe fogtak. Az új épület, amely külsejében a jelenlegivel megegyező, 1799-ben szentelték fel. Az egyhajós, copf stílusú templom tetejét kezdetben zsindely, ablakait már akkor is színes üveg fedte. 39 méter magas tornyában 5 harang függött, amelyből négy a korábbi templomépületből származott. A főoltár olajfestményét,amely Jézus keresztelését ábrázolja, 1799-ben a budai Falkoner festődinasztia leszármazottja, József Ferenc készítette. Az oltárba a felszenteléskor Szt. Piusz és Szt. Vince ereklyéit helyezték el. A főoltártól jobbra álló Szt. Anna oltár ugyancsak Falkoner Jószef Ferenc alkotása. Érdekesség a bal oldalon található oszlopos Nepomuki Szt. János-oltár, a 'molnárok oltára', amelyet a molnár cég adományozott 1830-ban. A 2 manuálos, 12 regiszteres Rieger-orgona 1923-ban készült. A templom bejáratától balra a Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna található.
Az épület belsejét 1994-ben Patay László festőművész szekkókkal ékesítette. Műve az egyik legnagyobb 20. századi egybefüggő szekkó Közép-Európában ( 625 négyzetméter). Fő témája Jákob álma bibliai jelenetekre építve. A művész a bejárattól balra Ráckeve neves  és kevésbé ismert alakjait örökítette meg. Forrás: a templom ismertetője.
Bármelyik képre kattintva indíthatjuk a panorámák betöltését, ezt követően a képek közötti váltás a bal alsó sarokban található 1,2-ra történő kattintással történik.

•7/19/2015
A molnár mesterség volt a Duna mellett élő ráckeveiek legfontosabb ipara. Az 1720-as években már öt malom működésének adott lehetőséget a település. A malmok nagy része az 1950-es évekig őrölt. Az utolsó 1967-68 telén semmisült meg, mikor a völgyhajót a jég megroppantotta, és magával rántotta a házhajót is.
Lakossági kezdeményezésre, a ráckevei vízimolnárság hagyományainak felélesztésére, a 'jelképünk volt és lehetne' gondolat mentén éledt fel ismét a ráckeveiek kedve a valaha volt vízimalom újbóli megépítésére. A malom kialakítása az eredeti írásos emlékek, dokumentumok, fotók, rajzok alapján történt. A gondolatokat tett követte és 2007-2010-ig újjáépült a Ráckevei Hajómalom. Ez Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalma. Az őrlési technológia személyesen is megtekinthető. Az őrléshez a búzát adományként kapja a malom, a lisztből vásárolni is lehet. 
Forrás: Ráckevei Molnár Céh Alapítvány szórólapja.
•7/17/2015
Ócsa nagyközség Budapesttől délre 25 km-re található. Már ősidők óta lakott település, bizonyítják ezt a Nemzeti Múzeumban lévő tárgyi emlékek. Legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. Lendületes fejlődését a török megszállás 150 éve állította meg. A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1664-ben tatár csapatok felgyújtják a tetőszerkezetet, s több évtizeden keresztül az épület mintegy hatodrésze van csak befedve. 

Az egyház legnevesebb patrónusa gróf Teleki József (1738-1796) volt, aki az 1770-es évek elején birtokot vásárolt Ócsán. Teleki egyik célja az volt, hogy az ócsai templom további pusztulását megállítsa. A restaurálás 1774-1777 között megtörtént, majd 1777. május 4-én -pünkösd napján- felszentelték az elkészült templomot. Az egyház birtokában lévő Protokollumba a gyülekezet akkori lelkipásztora Földváry Gergely ezeket írta be: "A felavatáson húsz község református lakossága vett részt. A megjelentek fele sem fért be a hatalmas templomba. Úrvacsorával több, mint 1500-an éltek." 
1865-ben új orgona épült Komornyik József nagyváradi mester tervei szerint. 1872-ben villámcsapás érte a templomot és megrongálta az orgonát. 1884-ben tűzvész pusztította a tetőszerkezetet, 1890-ben a mennyezet a templom belső terébe szakadt. 1896 és 1900 között újabb helyreállításra került sor. 1902-ben meszelés alkalmával rátaláltak a főszentélyben látható értékes freskókra. A főszentély falán az apostolok láthatók hármasával, oszlopos keretben. Tovább jobbra és balra az ívekre Szt. Miklós és Szt. György alakja került. Baloldalon Szt. László életéből vett jelenetek, vele szemben az utolsó ítélet töredékes maradványai láthatók. 1922-24 közötti időszakban a két toronyra egy-egy emeletet építettek.

1986-ban nyolc évre bezárták a templomot, és megkezdődött a régészeti feltárás, az alapos és szakszerű restaurálás és renoválás. Új tetőszerkezetet kapott, helyreállították eredeti térkapcsolatait, kijavították összes faragott kődíszeit, a szentély freskóit és padozatát. Rendezték a templom környezetét, megépítették az épületet körülölelő várfalat és kialakították a belső parkot is.
1994. október 29-én az Országos Műemlékvédelmi Hivatal átadta a Református Gyülekezetnek a megújult templomot. 

1995-ben Europa Nostra díjjal és az ezzel járó oklevéllel tüntették ki Ócsa Református Műemlék templomát, a pontos és körültekintő helyreállításért.
Érdemes elolvasni a templom.hu oldalon található részletes ismertetőt.

Bármelyik képre kattintva indíthatjuk a panorámák betöltését, ezt követően a képek közötti váltás a bal felső sarokban található 1,2,3-ra történő kattintással történik.


•7/13/2015
A templom 1908-1910 között épült. Tervezői Kós Károly és Jánszky Béla fiatal építészmérnökök. A magyar népies építészet első és egyetlen katolikus temploma, szecessziós stílusban. Belső díszítése és festése 1910-1914-ben készült. A festmények alapgondolata a Szent Kereszt diadala és felmagasztalása. A képek Nagy Konstantin római császár győzelmének 1600 éves évfordulójára emlékeztetnek. Bal oldalon: Nagy Konstantin 'látomása': E jelben győzni fogsz! Jobb oldalon: Szent Ilona császárnő (Nagy Konstantin császár anyja) megtalálja Jeruzsálemben a Szent Keresztet. Diadalíven: A Mennyei Atya a keresztre feszített Megváltót a világ fölé emeli.
A képsorozat eszmei tervezője Körösfői-Kriesch Aladár festőművész-tanár. Kivitelezői Leszovszky György tanársegéd és Diósy Antal, Fábry Dezső, Gáspár Mór, Klosius Károly, Schindler Valér az Iparművészeti Főiskola növendékei. A gazdag ornamentikákat is ők készítették. A belső berendezési tárgyakat Kós Károly tervezte (oltár, színes üvegablakok, szószék, padok, kórusfal). Forrás: a templomi ismertető.
Zebegényről és a templomról részletes anyagot találunk a templom.hu honlapon.
Bármelyik képre kattintva indíthatjuk a panorámák betöltését, ezt követően a képek közötti váltás a bal felső sarokban található 1,2,3-ra történő kattintással történik.
•7/09/2015
A templom története: Az eddigi történelmi kutatások szerint a honfoglaló Őrs-vezér családjának Szalonnai-ága települt a községben.A családi birtokhoz szálláshely és templom tartozott. Evégre épült a XI. század második felében a körtemplom (rotunda). A XII. század végén vagy a XIII. század elején hozzáépítették a négyszögletes templomhajót. A restaurálás során a lebontott rész megtalált tégláit a rotunda padlózatába építették be.
A templom építészeti stílusa: Kora-középkori román stílusban épült a templom. E stílusjegyek a kapubejáraton, annak timpanonján és a déli-délkeleti oldalon láthatók.Többször átalakították. A gótikus nyílászárókat az 1973-75. évi felújításkor eredeti román ablakokkal cserélték ki.
A templom freskói három évszázad művészetét ívelik át.
- Az apsidiol elmosódott szegélyornamentikája a XI. századból;
- A déli falon Antióchiai szent Margit megáldoztatása a XIII. századból;
- A diadalív freskói 1426-ból való. Ezt Szepesi András falképfestő-mester készítette.
A templom egyéb érdekességei: 
Karzatok:1777-ből valók, népi festészeti elemekkel.
Szószék: 1801-ből való - kézi faragású.
Úrasztala: Ökumenikus jellegű eredeti oltárkő és műkő.
Faragott kövek, ágyúgolyók a középkorból valók.
Harangtorony: 1756-ból való.
Kőfal: Eredeti - a templom körül.
A templom jellege: A XI. századtól római-katolikus és valószínűleg görög katolikus mise-hely. 
A reformáció elterjedése nyomán a XVI. század 70-es, 80-as éveitől  a mai napig református istentiszteleti hely. 1598-ból ismert Szentpéteri András református lelkipásztor neve.
Forrás: a templomban található ismertető.
•7/07/2015

A templom bemutatása: A leégett, fából készült kápolna helyett 1801-ben egy csodálatos fakazettás mennyezetű református templomot építettek az itt lakók. A Dózsa Gy. u. 24. sz. alatt lévő református templomot a 18. sz. végén késő barokk stílusban építették. 1801-1802 között tatarozták. Ekkor készült famennyezete, a karzatok, a szószék és egyéb ízes népi festésű asztalosmunkái. A régi templom festett deszkáit is felhasználták a felújításkor. Kazettás mennyezete növényi ornamentikával díszített, egységenként ismétlődik benne a stilizált liliom. Tornyát 1806-ban építették. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1977-ben műemlék jellegűvé nyilvánította a templomot. A mellette lévő temető keleti kétharmadát a reformátusok, északnyugati részét a katolikusok, a délit pedig a zsidók használták. Forrás: www.tornakapolna.hu/