•1/02/2016
Nemrégiben 'fedeztünk fel' egy új kilátót a Visegrádi-hegységben, amely Visegrádon a Bánya-tető felett található. Több irányból is megközelíthető. Az Apátkúti-völgyből a Bertényi Miklós füvészkert bejáratától a zöld jelzésen kapaszkodjunk fel a hegyoldalba, majd amint kiérünk az Új osztás rétre a jelzett út helyett kövessük a balra tartó erdészeti utat. Kb. további 15 perces séta után érjük el a Mátyás-hegyet ahol északi irányban pillanthatjuk meg a fából készült építményt.
Pontos GPS koordinátái:  47°46'7.03", 18°58'27.48". A kilátótól tovább haladva a régi bánya pereméről pazar kilátás nyílik észak felé a Dunára és a mögötte elterülő Börzsönyre.

•9/12/2015
A prímási főtemplom neoklasszicista stílusban épült, főhomlokzata keletre néz, a Duna felé meredek sziklafal zárja le. A kupola magassága az altemplom padozatától a kereszt gömbjéig 100, belső magassága 71,5, a 2,5 m átmérőjű gömbön lévő kereszt 7, a kupola átmérője 33,5, az oldaltornyok 57, az oldalfalak 34, az épület hossza 118, szélessége középen 48, a nyugati homlokzatnál 40 méter. A hatalmas kupola 6 m széles és 4 m magas falkoszorún fekszik, a faltömeget 24 darab 19 m magas sima törzsű oszlop tartja.
A Bakócz kápolna
Bakócz Tamás Mátyás király halála után irányította az ország bel- és külpolitikáját. Bíborosként részt vett a II. Gyula pápa által összehívott lateráni zsinaton, amelynek ideje alatt a pápa meghalt, és Bakócz, noha esélyes volt a pápai trónra, mégsem nyerte el azt. Nagy vagyon hátrahagyásával halt meg Esztergomban 1521. június 21-én.
A kápolnát saját sírkápolnájaként süttői, tardosi vörös márványból faragott lapokból építtette 1506-1511 között, az oltár 1519-re készült el, A kápolna ívei alatti négy címer közül kettő Bakóczé, a harmadik Ulászló királyé, a negyedik Szakhmáry György érseké. A hódoltság alatt a kápolna az emberábrázolásos szobrok kivételével nem szenvedett károsodást.
Az eredeti Bakócz kápolna vörösréz kupolával épült, tetején lanternával, amely felső világítást is adott. Áthelyezésekor fafödémes tető kapott. A jelenlegi kupolát Simor János építtette Lippert József tervei alapján. Kevésbé sikerültek az oltár új díszei: a márvány tabernákulum, a két szobor, Antonio de Toma olasz művész munkája. Az eredeti oltárról a törökök az összes szobor fejét, így Bakócz Tamásét is letörték, a ma láthatók 19. századi kiegészítések. A Fekete Mária kegykép újkori, bizantikus alkotás, Schuchknecht ezredes, várparancsnok ajándéka. Az előző kegyképet a kápolna áthelyezésekor a szenttamási Szent István kápolnába vittek át. Az oltár két fülkéjében Szent István és Szent László szobrát látjuk. A tabernákulum jobboldalán a névadó bíboros térdelő, kisméretű márványszobra. Eredetiek azonban a kápolna gyönyörű reneszánsz faragványai, az oltár menzája, márvány-stallumai, a sekrestyébe vezető ajtókeret, a kórusablak angyalfejes keretezése, és a kupola alatti négy címer. Forrás: templom.hu
•9/10/2015

A Hideglelős-kereszt Esztergom és Pilismarót között, a főút fölött, a Hosszú-hegyen áll, ahonnan szép kilátás nyílik a Dunára, és a Duna túloldalán magasodó hegyekre. Kevésbé ismert, régebbi nevei a járványkereszt vagy lázárkereszt. A keresztet 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda a Hosszú-hegy tetején, a Duna fölé nyúló szakadék sziklájára, mert családját elkerülték az akkori járványok. Az eredeti fakeresztet az időjárás tönkretette, helyébe Simor János esztergomi érsek Bécsben vaskeresztet készíttetett, amit 1871. május 3-án szentelt fel személyesen. 1906-ban a kőbányászat miatt a sziklaorom omladozni kezdett, ezért a veszélyes sziklaormot lebontották, a keresztet beljebb helyezték. Minden év májusában körmenet indult a kereszthez. A hideglelős nevet onnan kapta a szentgyörgymezeiektől, hogy mire a körmenet felért a hegycsúcsra, az emberek megizzadtak, és az erős Duna menti szélben megfáztak, „hideglelést” kaptak. Forrás: wikipedia.hu
A kereszthez a főúttól turistaút vezet (). Kocsival a Búbánat-völgyi elágazó után kb. 400 méterre  (Esztergom felől) lévő kiállóban álljunk meg. Az ösvény közvetlenül a parkolóval szemben indul. A keresztig a távolság kb. 700 méter, de az emelkedés átlagban 17%-os.

•7/25/2015

A mai barokk templom elődje a középkori Szent Kereszt templom 1517-ben épült. Egy az 1728-ban készült rajz, késő gótikus, falazott, torony nélküli, háromhajós, a főhajóval azonos szélességű, sokszögzáródású szentéllyel ellátott épületet ábrázol. 1737-ből származó források szerint a templomot a német közösség használja. A 18. század végén a hívek nagy száma új temlom építésébe fogtak. Az új épület, amely külsejében a jelenlegivel megegyező, 1799-ben szentelték fel. Az egyhajós, copf stílusú templom tetejét kezdetben zsindely, ablakait már akkor is színes üveg fedte. 39 méter magas tornyában 5 harang függött, amelyből négy a korábbi templomépületből származott. A főoltár olajfestményét,amely Jézus keresztelését ábrázolja, 1799-ben a budai Falkoner festődinasztia leszármazottja, József Ferenc készítette. Az oltárba a felszenteléskor Szt. Piusz és Szt. Vince ereklyéit helyezték el. A főoltártól jobbra álló Szt. Anna oltár ugyancsak Falkoner Jószef Ferenc alkotása. Érdekesség a bal oldalon található oszlopos Nepomuki Szt. János-oltár, a 'molnárok oltára', amelyet a molnár cég adományozott 1830-ban. A 2 manuálos, 12 regiszteres Rieger-orgona 1923-ban készült. A templom bejáratától balra a Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna található.
Az épület belsejét 1994-ben Patay László festőművész szekkókkal ékesítette. Műve az egyik legnagyobb 20. századi egybefüggő szekkó Közép-Európában ( 625 négyzetméter). Fő témája Jákob álma bibliai jelenetekre építve. A művész a bejárattól balra Ráckeve neves  és kevésbé ismert alakjait örökítette meg. Forrás: a templom ismertetője.
Bármelyik képre kattintva indíthatjuk a panorámák betöltését, ezt követően a képek közötti váltás a bal alsó sarokban található 1,2-ra történő kattintással történik.

•7/19/2015
A molnár mesterség volt a Duna mellett élő ráckeveiek legfontosabb ipara. Az 1720-as években már öt malom működésének adott lehetőséget a település. A malmok nagy része az 1950-es évekig őrölt. Az utolsó 1967-68 telén semmisült meg, mikor a völgyhajót a jég megroppantotta, és magával rántotta a házhajót is.
Lakossági kezdeményezésre, a ráckevei vízimolnárság hagyományainak felélesztésére, a 'jelképünk volt és lehetne' gondolat mentén éledt fel ismét a ráckeveiek kedve a valaha volt vízimalom újbóli megépítésére. A malom kialakítása az eredeti írásos emlékek, dokumentumok, fotók, rajzok alapján történt. A gondolatokat tett követte és 2007-2010-ig újjáépült a Ráckevei Hajómalom. Ez Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalma. Az őrlési technológia személyesen is megtekinthető. Az őrléshez a búzát adományként kapja a malom, a lisztből vásárolni is lehet. 
Forrás: Ráckevei Molnár Céh Alapítvány szórólapja.
•7/17/2015
Ócsa nagyközség Budapesttől délre 25 km-re található. Már ősidők óta lakott település, bizonyítják ezt a Nemzeti Múzeumban lévő tárgyi emlékek. Legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. Lendületes fejlődését a török megszállás 150 éve állította meg. A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1664-ben tatár csapatok felgyújtják a tetőszerkezetet, s több évtizeden keresztül az épület mintegy hatodrésze van csak befedve. 

Az egyház legnevesebb patrónusa gróf Teleki József (1738-1796) volt, aki az 1770-es évek elején birtokot vásárolt Ócsán. Teleki egyik célja az volt, hogy az ócsai templom további pusztulását megállítsa. A restaurálás 1774-1777 között megtörtént, majd 1777. május 4-én -pünkösd napján- felszentelték az elkészült templomot. Az egyház birtokában lévő Protokollumba a gyülekezet akkori lelkipásztora Földváry Gergely ezeket írta be: "A felavatáson húsz község református lakossága vett részt. A megjelentek fele sem fért be a hatalmas templomba. Úrvacsorával több, mint 1500-an éltek." 
1865-ben új orgona épült Komornyik József nagyváradi mester tervei szerint. 1872-ben villámcsapás érte a templomot és megrongálta az orgonát. 1884-ben tűzvész pusztította a tetőszerkezetet, 1890-ben a mennyezet a templom belső terébe szakadt. 1896 és 1900 között újabb helyreállításra került sor. 1902-ben meszelés alkalmával rátaláltak a főszentélyben látható értékes freskókra. A főszentély falán az apostolok láthatók hármasával, oszlopos keretben. Tovább jobbra és balra az ívekre Szt. Miklós és Szt. György alakja került. Baloldalon Szt. László életéből vett jelenetek, vele szemben az utolsó ítélet töredékes maradványai láthatók. 1922-24 közötti időszakban a két toronyra egy-egy emeletet építettek.

1986-ban nyolc évre bezárták a templomot, és megkezdődött a régészeti feltárás, az alapos és szakszerű restaurálás és renoválás. Új tetőszerkezetet kapott, helyreállították eredeti térkapcsolatait, kijavították összes faragott kődíszeit, a szentély freskóit és padozatát. Rendezték a templom környezetét, megépítették az épületet körülölelő várfalat és kialakították a belső parkot is.
1994. október 29-én az Országos Műemlékvédelmi Hivatal átadta a Református Gyülekezetnek a megújult templomot. 

1995-ben Europa Nostra díjjal és az ezzel járó oklevéllel tüntették ki Ócsa Református Műemlék templomát, a pontos és körültekintő helyreállításért.
Érdemes elolvasni a templom.hu oldalon található részletes ismertetőt.

Bármelyik képre kattintva indíthatjuk a panorámák betöltését, ezt követően a képek közötti váltás a bal felső sarokban található 1,2,3-ra történő kattintással történik.