•4/19/2014
digicart.hu/vs_photos/krpano/hunyadi-kaszalo-i.html
A Visegrádi hegység legszebb rétje. A panoráma egy részlete 26500x6200 pixeles felbontásban.
•9/29/2013
A Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt püspöki székesegyház XII. századi eredetű, de a román templomot gótikus, majd barokk stílusban is átalakították. Falait Maulbertsch alkotásai díszítik. Kápolnájába őrzik Szent László XV. századi hermáját.

Az első, román stílusú, altemplomos, emelt szentélyű székesegyházból az északi mellékhajó félköríves apszisa maradt fenn eredeti formájában (a másik két apszist a XX. század elején építették újjá). A templomot 1270 után gótikus stílusban átépítették, majd 1481-1486 között kibővítették. A XIII. századból származnak a templom hosszfalának kváderkövekkel szegett, hatalmas támpillérei, a padlástérben felfedezett csúcsíves árkádsor és a templom befalazott ablakkeretei. A templom barokk átépítése 1634-1645 között készült Giovanni Battista Rava tervei alapján. Homlokzati tornyát 1681-ben emelték, majd újabb átépítés következett 1743-1783 között. Főhomlokzata viszont 1823-ben készült, ugyanis a torony a XIX. század elején statikailag megrendült, hogy a ledőlést megakadályozzák, elé építették ezt az adott kor ízlésének megfelelő, klasszicista stílusú homlokfalat. 
A bronzkapu a győri kovácsművész, Sima Bandi alkotása. Ezen a kapun belépve tárul elénk a barokk jegyeit magán viselő templombelső, amelynek építészeti munkái Hefele Menyhért, a festőmunkák Anton Maulbertsch nevéhez fűződnek. A főhajó dongaboltozatának közepén Krisztus fényben úszó alakja látható, kétoldalt Mózes és Illés, köröttük angyalok serege. A fiókboltozatokon háttérben Krisztus, illetve az Ó- és Újszövetségből vett témák láthatók. A szentély feletti boltozaton is Maulbertsch-freskót látunk: magyar szentek hódolnak isten előtt. A Hefele tervezte főoltár képe - Mária mennybevitele - szintén az ő alkotása. A szentély előtt két érdekes domborművet látunk: két fekete oltárt. Az egyiken Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának, a másik témája Szent László királyhoz kötődik. 
A déli mellékhajóból nyílik a Szent Lászlóról elnevezett (eredetileg Szentháromság, de építtetőjéről Hédervárynak is nevezett) egyhajós, gazdag hálóboltozatos kápolna, amelynek gótikus jellegét tovább hangsúlyozzák a színes ablakok, Árkainé Sztehlo Lili művei. A kápolnát 1400 körül Héderváry János győri püspök építtette. Itt őrzik Szent László király hermáját , ami a magyar ötvösművészet legértékesebb darabja. A hermával szemben látjuk a vértanúhalált halt Apor Vilmos püspök szarkofágját.

Az északi mellékhajóban (ha az oltárral szemben állunk, bal oldalon) található a bazilika Könnyező Mária kegyoltára. Az ismeretlen mester műve Írországból került ide. Szép a két mellékoltár, a mennyezet freskói az angyali üdvözletet és Krisztus megdicsőülését ábrázolják.
A déli mellékhajó dongaboltozatán Szent István vértanú áll bírái előtt - ez is Maulbertsch-kép. A mellékhajó szentélye Hefele Menyhért műve, az aranyozott szobrokkal díszített oltár képét Paul Troger bécsi festő festette. Témája, a freskóval harmonizálóan, Szent István vértanúsága.
Forrás: www.miserend.hu
•9/19/2013

A kéttornyos kora barokk templom, Győr óvárosának főterén, a Széchenyi téren áll. A mai Magyarország legkorábbi barokk stílusban emelt temploma, az olaszos kora barokk építészet egyik legszebb példája. A templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Belső tere és berendezése a jezsuita főtemplom, a római Il Gesú mintájára készült. 1662-re készültek el a templom mellékoltárai, a kápolnafülkéket borító stukkódíszek, valamint a freskók. A templombelső ezen részlete a kora barokk építészet ritka példája. Később a templom nagyszabású átalakításokon esett át, a két torony mai sisakját és a jelenlegi homlokzatot 1727-ben nyerte. Az 1740-es években alakították ki a templombelső mai alakját. Új főoltárt, mellékoltárokat, berendezéseket készítettek és ekkor készültek a nagyszerű freskók is. 1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, 1802-től kezdve a bencések tulajdonában van a templom.
Forrás: wikipedia
•9/17/2013
Bakonybél 1446 lakosú község a Kőris-hegy lábánál, Zirctől 17 km-re északnyugatra. A Bakony szívében fekvő község számos turistaút kiindulóhelye a Gerence-patak völgyében.
Szent Benedek-rendi apátságát István király alapította 1018 körül. A kolostor mai barokk stílusú épülete 1724-ben épült, bencés temploma 1782-re készült el. Az épület belső kialakítása egyszerű,  legfőbb dísze a Polinger Ignác pápai festő által 1758-ra elkészült főoltár. A festmények közül leghíresebb az id. Dorffmeister István által 1779-ben , a Szent Család Jeruzsálemből Názáretbe való visszatérését ábrázoló kép. A szószék 1760-ban, a műemlék orgona pedig 1822-ben készült el.
 
Szent Mauríciusz és Vértanútársai Plébániatemplom
A templom mellett modern fogadóépület és apátsági ajándékbolt várja a látogatókat.

A templomtól kb. egy km-re található Borostyán-kút kirándulóhely a monostort alapító Szent Günther és a később vértanúhalált halt Szent Gellért emlékét őrzi. A kápolna, a 14 képből álló stáció és a szikla tetején található kálvária a 19 század végén épült. A tavat a kápolna előtt fakadó három forrás vize táplálja.


A falu mellett emelkedő 709 méter magas Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye. A tetején álló háromszintes, fából épült Vajda Péter kilátót 1920-ban állították. Legutóbbi megerősítésére 2002-ben került sor, de mára újból megérett a felújításra, korszerűsítésre. Állapota miatt csak saját felelősségre látogatható. A közeli radar állomás és a fák sajnos korlátozzák a kilátást, ezért a felújítás során célszerű lenne újabb szinttel megemelni. Tetejéről tiszta időben elénk tárulnak a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró  falvai, a Kab-hegy és a Somló, a Csetény környéki szélerőművek, a Pannonhalmi Apátság, a Balaton. A kilátótól alig 50 m-re áll a polgári légtérellenőrző radarállomás. A kilátóhoz aszfaltos út vezet, használatához engedélyt kell kell kérni a templommal szemben található erdészeténél. Gömbpanoráma a kilátóból.
•9/14/2013
A Bakony szívében, a Cuha patak völgyében elterülő Zirc gazdag kulturális és történelmi hagyományokkal rendelkező kedvelt idegenforgalmi célpont. Hazánk legmagasabban fekvő városa . Legfőbb látványossága a Ciszterci Apátság épületegyüttese.
A apátságot III. Béla király 1182-ben alapította. Első szerzetesei a rend leghíresebb és legnépesebb monostorából, a franciaországi Clairvaux-ból érkeztek. A XII-XIII. század fordulóján korai gótikus stílusban épült torony nélküli templom és kolostor a középkorban elpusztult, maradványait elbontották. A régi épületből egy régi pillérköteg még látható a kolostor falain kívül a  főút mentén, amelyre 1751-ben Szent Imre-szobrot állítottak.
A mai templom barokk stílusban épült 1738-53 között. A falképeit Wágenmeister József, az oltárképeket Franz Anton Maulbertsch festette.Méretei: 54 m hosszú, 24 m széles, 25 m magas. A templomot IV. Pál pápa 1982. augusztus 21-én,  Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében basilica minor rangra emelte.
Az apátság épületét néhány évvel a templom építése előtt kezdték építeni, és hosszú idő alatt nyerte el mai formáját. Több tízezer kötetes könyvtára és annak intarziás empire berendezése különleges értéket képvisel. A könyvtár 70 ősnyomtatványt, közel 400 antikvát tudhat magáénak, melyek közül több csak Zircen található meg Magyarországon. Az állomány tematikailag rendkívül színes, a teológiától a történelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát.
Az apátság  látogatóközpontját ez év májusában adták át.
•9/03/2013
A Bazilika ismertetését megtaláljuk az apátság honlapján.


A könyvtár ismertetését megtaláljuk az apátság honlapján.