•7/04/2015
A Sajó-folyó partján fekvő Berzéte Rozsnyótól 3 km-re délnyugatra található. A falu első írásos említése 1243-ból származik, amikor IV. Béla király az Ákos nemzettségi Detrének és Fülöpnek adományozta a falut. Az aranybányászatáról ismert falu vára a 14. század elején épülhetett, és valószínűleg a 15. század folyamán dőlhetett romba. Maradványai ma is láthatóak a faluval szomszédos dombon. A falu több évszázadon keresztül, kisebb megszakításokkal, nagyobbrészt a Máriássy-család birtokának számít.

A gótikus stílusú református templom a 13. században épült, melyet később a 14. és 15. században is átépítettek. Az északi templomhajóval 1723-ban bővítették ki, 1806-ban pedig a gótikus templomhajóba nyíló oldalbejárattal egészült ki. A templom falait támpillérek erősítik, a templomkertet lőrésekkel ellátott magas kőfal övezi. Szószéke későbarokk stílusú a 18. századból, harangjai a 19. század közepén készültek. A templom mellett áll az egykori birtokos Máriássy-család kriptája. Forrás: kastelyutak.hu
Az egyházközségnek van honlapja és a facebook-on is elérhető. 

•7/03/2015

A középkori eredetű magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás a 14. század elején tesz említést. 
A Sajó-menti kisközség fekvése szép, a pelsőci fennsík déli oldalán áll. Református temploma a szűkszavú levéltári adatok szerint a Türelmi Rendelet kiadása után, 1783-ban épült. Valószínűbb azonban, hogy ez az időpont a már korábban felépült templom egyik nagyobb átépítését jelöli. Téglalap alaprajzú, kontyolt nyereg tetős, sima falazatú épület, lőrésszerűen szűk ablaknyílásokkal. Későbbi eredetű tornya a déli hosszanti fal tengelyébe épült 1800-ban. 
Érdekes a festett deszkamennyezet, amely eredeti elemeket tartalmaz. Közepén egy plasztikus, virág formájú függő záró rész van. A fa karzatok és a padok mellvéddeszkái szintén festettek. Falazott szószéke fölötti faragott koronája szintén népi barokk alkotás. 
Forrás: muemlekem.hu

A falu közigazgatásilag ma Szalóchoz tartozik. Szalóc honlapján részletes ismertetőt találunk a református egyházközség és a templom történetéről.
•7/02/2015

Az Árpád-kori eredetű magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás a 13. században emlékezik meg. A Bebek, majd a Csetneky család birtokában lévő település életében a mezőgazdálkodás mellett évszázadokon át jelen volt a vasfeldolgozó iparban való részvétel is.

A falu keletelt tengelyű, egyhajós plébániatemplomát feltehetőleg a 15. században építették gótikus stílusban. Ezen, kis méretű épület megmaradt része képezi a ma látható templom keleti részét.
A ma a református felekezet használatában álló templomot 1801-ben nyugati irányban kb. háromszorosára kibővítették és átépítették. Hajóját festett deszkamennyezettel látták el. Ezt az eseményt az északi és keleti oldalán emelt festett fakarzat egyik tartóoszlopához erősített kézírásos fatábla örökítette meg. A részben megmaradt szentélyszerű régi templomrészt lunettás dongaboltozat fedi, falai támpillérekkel vannak ellátva. A nyugati homlokzat előtt álló, falsávos tornyát szép formájú zsindelytető fedi.  Az épületet erős kőfal zárja körül.
Forrás: muemlekem.hu

A község honlapján részletes ismertetőt találunk a református egyházközség és a templom történetéről.

•6/29/2015
A templom valószínűleg a XII-XIII. században épült. Az 1400-as években alakították át nagyobb méretű gótikus, támpilléres szentélyű épületté. Ekkor készülhettek a nagyobb méretű, csúcsíves ablakai is. A török időkben a templom komoly károkat szenvedett. Az 1700-as évek elején új tetőszerkezetet, hajója sík deszkamennyezetet kapott, amelynek díszes festésén 1726-os évszám jelzi az újjáépítés befejezésének évét. A festett famennyezet hosszú deszkáin leveles, virágos hullámvonalú indadíszítés fut végig. A gyönyörűen festett karzatokat és padokat, a kiemelkedő szépségű szószéket és annak faragott és festett pelikános koronáját jósvafői festő-asztalos mesterek készítették. A templom melletti fa harangtorony a XVIII. században épült.
Forrás: Gömör-Tornai-karszt, Cartographia.
Részletes ismertető található a Tiszáninneni Református Egyházkerület honlapján. A templom kutatását Feld István publikációjából ismerhetjük meg.
•6/28/2015

Szögliget község határában emelkedik a 460 méter magas Várhegy, melynek tetején a hatalmas kiterjedésű középkori erődítmény romjai találhatók. Jelenleg csak a vár egyes részletei ismerhetőek fel, de a Szádvárért Baráti Kör lelkes csapatának köszönhetően évről-évre egyre több falmaradvány szabadul ki a növényzetből. 

A falu határában lévő négy hatalmas hársfával közrefogott kereszttől indulva -a Ménes patak mentén haladva-  mintegy 1300 méter megtétele után érjük el a Szalamandra házat, ahonnan a Szádvár tanösvényt követve juthatunk el a várig. A tanösvény jobbra tartó ága valamivel hosszabb, a balra tartó ága pedig nehezebb. A túra hossza 8 km(oda-vissza), szintemelkedése 310 méter.

A vár rövid története: A XIII. század második felében Északkelet-Magyarországon is - az ország más tájaihoz hasonlóan - egymás után épültek a várak. A tatárjárást követően IV. Béla rendelkezésére kezdték el a vár építését az 1250-es években, a Torna-vidék és a szádvári uradalom védelmére. Később Torna megye ispáni vára lett, s a Felvidék egyik legjelentősebb erőssége. Legjelentősebb ostroma 1656-ban zajlott, amikor Patócsy Zsófi a hősiesen védte a várat. 1685-ben Habsburg Lipót parancsára Magyarország egyik legnagyobb alapterületű várát – sok más hazai várhoz hasonlóan – felrobbantották, és lerombolták, a Habsburg ellenes szervezkedések megakadályozása érdekében. 
Forrás: Aggteleki Nemzeti Park, Szádvár tanösvény.
•6/21/2015
A Márianosztra közelében lévő 479 méter magas Nagy-Galla csúcsáról gyönyörű panoráma nyílik a Dunakanyarra és a Börzsöny csúcsaira. Több éve terveztük már ezt a túrát, most végre sor került rá. Az időjárás is kegyeibe fogadott, mert a hidegfrontot követően tiszta idő várt minket a csúcson. A Szob-Márianosztra kisvasút Mária kút megállójától oda-vissza három és fél óra alatt teljesíthető a 11.5 km hosszú (oda-vissza) túra. A szintemelkedés nagyjából 370 méter, de csak a csúcs közeli bő egy kilométer igen meredek, az út többi része nem megterhelő.