Gömbpanorámák

A Duna mostani rendkívül alacsony vízállása lehetővé teszi, hogy a Margit szigetről száraz lábbal keljünk át a középső hídpillérhez. Takoca (kerekterek.hu) képe adta az ötletet, hogy én is megpróbálkozzak ezen a ritkán megközelíthető helyszínen egy panoráma fotózással. Szerencsémre ezen a héten volt is egy olyan nap, amikor kitisztult az idő. A 'kék óra' rövidsége és a helyszínen megforduló sok látogató miatt, csupán ezt az egy képet sikerült készítenem. A hídról részletes ismertetőt találunk a Wikipediá-n.

A Kazinczy utcai zsinagóga a budapesti ortodox zsidó közösség legfontosabb imahelye. Utcai homlokzata a magyarországi késő szecesszió kiemelkedő emléke. Az 1868-ban több irányzatra szakadt pesti zsidóság zsinagógái közül ez készült el a legkésőbb, 1913-ban, a Löffler testvérpár tervei alapján. A vörös téglás épület a kanyarodó Kazinczy utcában, az ortodox iskola közös udvarán épült föl. Belső tere a korszakban divatos szecessziós stílusban készült, berendezése megfelel az ortodox zsinagóga-építési szabályoknak, így a modern vasbeton szerkezetű csarnok közepén találjuk a tóraolvasó-emelvényt, keleti falán pedig a hatalmas, kapura emlékeztető, díszes Tóraszekrényt. A festett üvegablakokon Dávid-csillag és menóra-motívumok találhatók. A falfestés a magyar szecesszió szép példája. A vallási előírásoknak megfelelően a nők padsorai elkülönítetten, a galérián kaptak helyet, ahová külön lépcsőházban lehet följutni. Forrás: Guide@Hand. Kazinczy street,Orthodox Synagogue.

"A ma is működő neogótikus (a tervező szerint 'francia gót stílusú') újlaki zsinagógát (a hajdani Zsigmond, a mai Frankel Leó utcában) udvarbelső beépítésével Fellner Sándor alakította ki 300 hívő részére. Felszentelésére 1888. augusztus 8-án került sor. A zsinagógát eredetileg szabad térbe építették, bejárata a Zsigmond utcából nyílt, homlokzata pedig a Dunára, illetve az Árpad fejedelem útjára nézett. 1928-ban azonban, a kor kívánalmainak és a fejlődő hitközség sokirányú funkcióinak megfelelően, hatemeletes bérházzal építették körül. Ennek terveit Jakab Dezső és Soós Aladár műépítészek készítették. Az utca felől magas, árkádos, vasráccsal záródó kapualjon keresztül kedvező rálátás nyílik a zsinagóga homlokzatára. A zsinagóga köré emelkedő bérházat úgy építették, hogy a templom ne puszta falsíkok közé kerüljön, hanem mindkét oldalról függőfolyósok határolják, ahonnan a zsinagógára tekintve különösen hangulatos, mondhatni misztikus kép tárul elénk. Az épületben hitközségi irodák, díszterem, téli imaterem és alkalmi talmud-tóra iskola is helyet kapott."

A Visegrádhoz közeli Apátkúti völgy kedvelt kirándulóhely. A völgy alsó szakaszán lévő tónál is leállíthatjuk a kocsit és onnan gyalog indulva tovább az Ördögmalom vízesés érintésével érhetjük el a Telegáthy-rétet. A réten padok, asztalok, tűzrakóhelyek és fából faragott játékok várják a látogatókat, ahol akár az egész napot is eltölthetjük. A réten túl gépkocsival tilos közlekedni, habár az aszfaltozott erdészeti út tovább vezet egészen a Pap-rétig, ahonnan Piliszentlászló és Szentendre irányába van elágazás. Az út a kerékpárosok által igen kedvelt. A réttől nem messze található vadászház mellett elhaladva, kb. egy kilométeres út után érjük el a Kaán forrást. A völgy vadregényes része itt kezdődik és kb. két kilométeren át gyönyörködhetünk szépségében. A völgy Pilisszentlászló felőli végén is találunk padokkal kiépített pihenő és tűzrakó helyet. A piros jelzésen tovább haladva a faluba jutunk. Az első hétvégi háznál jobbra kanyarodva és újból keresztezve a patakot, (nem jelzett turistaút) egy kisebb kerülővel juthatunk vissza a vadászházhoz. Menet közben érintjük a Jenő-kunyhót, ahol a panoráma is készült. A túra hossza kb. 9.6 km (Telegáthy-réttől mérve), amelyet három óra alatt kényelmesen teljesíthetünk, még úgy is, hogy közben kb. 370 métert emelkedünk fel és ereszkedünk le.

A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. Az épület a második világháború óta romos, 1959 óta nem használják vallási célokra, 1979-ben a teteje is beszakadt. 1980-ig laktak az épülethez csatlakozó bérlakásban, ekkor azonban ezt kiürítették, mert az épület életveszélyessé vált. Az 1980-as években az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg a hitközségtől. Az 1990-es években állagmegőrző munkákat hajtottak végre rajta, a felújítást azonban nem fejezték be. Az Alba Regia 1992-ben csődbe ment, az épület 1994-ben az Állami Vagyonügynökség tulajdonába kerül. A Budapesti Zsidó Hitközség 2006-ban kapta vissza, azóta látogatható. Az impozáns épület sajnos nagyon lepusztult állapotban van, belső tartozékai hiányoznak, felújítása igen aktuális lenne.
Rumbach Street synagogue.