•9/22/2016
A gömörszőlősi református templomot 1824-ben kezdték építeni, közadakozásból. A torony építésére csak évekkel később került sor. A 22 m magas harangtornyot a déli oldalfal közepére emelték.
A településnek faluképi szempontból is jelentős építészeti értéke a templom, műemléki védettségű, amely számos kulturális értékkel rendelkezik.
A templomtoronynak különleges értéke, hogy nyolcszög- alapú gömb és gúla formájú toronysisakját agyagpala (az egykori nagyvisnyói bányából fejtett kőzetpala) fedi, ami országos szinten is egyedi értéket képvisel. Festett növényi ornamentikával díszített úrasztala a Tiszán inneni Református Egyházközségnek legrégibb úrasztala, 1673-ból datált. (Valószínű, hogy a falu hajdani elpusztult fatemplomának berendezési tárgya volt.) Mennyezete festett kazettás deszkamennyezet, karzatának mellvédje és a padelők is díszítettek. (Madarász István, naprágyi asztalosmester munkája.)
 A templom falán egy állandó fotókiállítás látható „Festett kazettás mennyezetek és berendezési tárgyak B-A-Z. megyében” címmel. A gyűjtés id. Dobosy László, a fotók ifj. Dobosy László fotóművész munkája.
1849-től 1851-ig az akkor a szomszédos Keleméren szolgáló Tompa Mihály volt a filia lelkésze, ennek emlékét márványtábla őrzi.
Két faragott tölgyfa kapuja a hagyományos felvidéki kapuk formáját őrzi, Ráczi István putnoki fafaragó munkája. Forrás: www.gomorszolos.hu
•9/22/2016
A román kori templom történetének részletes leírása az egyházközség honlapján található.
•9/18/2016
Rudabánya és Felsőtelekes között az egykori  külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén található bányató hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize. Az egykori Vilmos és Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató kb. 330 méter hosszú, átlagos szélessége kb. 80 méter. A tavat a csapadékvíz táplálja. A nagyüzemi művelés 1880-ban indult és 1986-ban ért véget.
  Két irányból is megközelíthető. Rudabánya határában, a Szuhoggyal összekötő műút jobb oldalán található kereszttel szemben becsatlakozó úton kb. 1300 méter után található romos épület mellett tudunk megállni autóval. Innen balra tartva gyalog még mintegy 600 méter tó.
(A parkoló helynél található két tájékoztató táblának csak a váza van meg, vagy ellopták, vagy még nem készültek el.)
  Az út magánút, bejáratánál behajtani tilos tábla található, de a kiegészítő tábla szerint turisztikai céllal használható.
•4/27/2016
Nemrégiben adták át a kilátót a hegyen.
•1/02/2016
Nemrégiben 'fedeztünk fel' egy új kilátót a Visegrádi-hegységben, amely Visegrádon a Bánya-tető felett található. Több irányból is megközelíthető. Az Apátkúti-völgyből a Bertényi Miklós füvészkert bejáratától a zöld jelzésen kapaszkodjunk fel a hegyoldalba, majd amint kiérünk az Új osztás rétre a jelzett út helyett kövessük a balra tartó erdészeti utat. Kb. további 15 perces séta után érjük el a Mátyás-hegyet ahol északi irányban pillanthatjuk meg a fából készült építményt.
Pontos GPS koordinátái:  47°46'7.03", 18°58'27.48". A kilátótól tovább haladva a régi bánya pereméről pazar kilátás nyílik észak felé a Dunára és a mögötte elterülő Börzsönyre.

•9/12/2015
A prímási főtemplom neoklasszicista stílusban épült, főhomlokzata keletre néz, a Duna felé meredek sziklafal zárja le. A kupola magassága az altemplom padozatától a kereszt gömbjéig 100, belső magassága 71,5, a 2,5 m átmérőjű gömbön lévő kereszt 7, a kupola átmérője 33,5, az oldaltornyok 57, az oldalfalak 34, az épület hossza 118, szélessége középen 48, a nyugati homlokzatnál 40 méter. A hatalmas kupola 6 m széles és 4 m magas falkoszorún fekszik, a faltömeget 24 darab 19 m magas sima törzsű oszlop tartja.
A Bakócz kápolna
Bakócz Tamás Mátyás király halála után irányította az ország bel- és külpolitikáját. Bíborosként részt vett a II. Gyula pápa által összehívott lateráni zsinaton, amelynek ideje alatt a pápa meghalt, és Bakócz, noha esélyes volt a pápai trónra, mégsem nyerte el azt. Nagy vagyon hátrahagyásával halt meg Esztergomban 1521. június 21-én.
A kápolnát saját sírkápolnájaként süttői, tardosi vörös márványból faragott lapokból építtette 1506-1511 között, az oltár 1519-re készült el, A kápolna ívei alatti négy címer közül kettő Bakóczé, a harmadik Ulászló királyé, a negyedik Szakhmáry György érseké. A hódoltság alatt a kápolna az emberábrázolásos szobrok kivételével nem szenvedett károsodást.
Az eredeti Bakócz kápolna vörösréz kupolával épült, tetején lanternával, amely felső világítást is adott. Áthelyezésekor fafödémes tető kapott. A jelenlegi kupolát Simor János építtette Lippert József tervei alapján. Kevésbé sikerültek az oltár új díszei: a márvány tabernákulum, a két szobor, Antonio de Toma olasz művész munkája. Az eredeti oltárról a törökök az összes szobor fejét, így Bakócz Tamásét is letörték, a ma láthatók 19. századi kiegészítések. A Fekete Mária kegykép újkori, bizantikus alkotás, Schuchknecht ezredes, várparancsnok ajándéka. Az előző kegyképet a kápolna áthelyezésekor a szenttamási Szent István kápolnába vittek át. Az oltár két fülkéjében Szent István és Szent László szobrát látjuk. A tabernákulum jobboldalán a névadó bíboros térdelő, kisméretű márványszobra. Eredetiek azonban a kápolna gyönyörű reneszánsz faragványai, az oltár menzája, márvány-stallumai, a sekrestyébe vezető ajtókeret, a kórusablak angyalfejes keretezése, és a kupola alatti négy címer. Forrás: templom.hu