•9/30/2012
Bodrog feletti magaslaton, kőfalmaradványokkal övezve áll a Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom. A kisméretű, ám annál értékesebb román stílusú templom a XII. században második felében épült az itt megtelepült vallonok számára. A hajó keleti vége és a szentély román kori alapokon a XVIII. században épült újjá. Jelentősebb átalakítására 1786 után, majd 1878-ban került sor. A jelenlegi állapotát az 1978-79-es  helyreállítás után nyerte el. Kültéri képek: 1.kép, 2.kép.
•9/25/2012
A település legnevezetesebb műemléke, az Árpád-kori templom, amely országos jelentőségű műemlék. Román stílusú épület, amely két részből áll. A régebbi a 11-12. században épült körtemplom (rotunda), ehhez épült hozzá a 12-13. században a nyugati hosszanti hajó, melynek bejárati oszlopfőit faragványok díszítik. A templomot jól faragható kőből építették, melynek forráshelye a közeli Zempléni-hegység. A kapuzat felett két faragott oroszlán látható. A templomról az egyházközség honlapján találunk bővebb ismertetőt.
•9/22/2012
A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére felszentelt római katolikus templom  Észak-Magyarország egyik legnagyobb csarnoktemploma. (Külső kép.) Jelenlegi barokk dongaboltozata az 1787-ben kezdődött felújításkor készült. Az új boltozat súlya szétnyomta az oszlopsort, ezért az oszlopoknak -szabad szemmel is jól látható- 15-18 cm-es dőlésük van kifelé. Főoltára -hazánk legnagyobb barokk faoltára- teljesen fából készült, majdnem teljesen tökéletes márványutánzattal. Az aranyozáshoz 4,5 kg aranyfüst-lemezt használtak föl. Az oltárt a budavári karmeliták készítették saját templomuk számára, akkor került a templomba, amikor II. József feloszlatta rendjüket, és értékeiket elárvereztette. A Szeplőtelen Fogantatást ábrázoló oltárkép Maulbertschnek, Mária Terézia udvari festőjének az alkotása. A két mellékoltár szintén barokk fafaragás. Mindkettő a helyi trinitárius kolostorból került ide a rend feloszlatása után. A főoltár melletti a lorettói Fekete Madonnát ábrázolja. A templomban őrzik Árpádházi Szent Erzsébet ereklyéjét,  aki Sárospatakon született 1207-ben. Ennek állít emléket Szent Erzsébet és férje, Thüringiai Lajos őrgróf lovasszobra, melyet Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész készített. A templomrészletes története itt olvasható.
•9/01/2012