Bejegyzések
•6/18/2017
•10/10/2016
Az építmény és a közelében kialakított, padokkal, információs táblával és tűzrakóhellyel is felszerelt erdei pihenőhely avatása 2015. június 12-én zajlott, korábban a Nagy-Kopasz dúsan beerdősült magaslatán nem állt semmilyen kilátó, emiatt a hegycsúcs látogatottsága nem volt különösebben jelentős. Az átadása óta azonban megszaporodtak a területet érintő túraútvonalak, hiszen a kilátó felső szintjéről 360 fokos körpanoráma nyílik a környékre.
Névadója Dévényi Antal erdőmérnök, József főherceg pilisi erdőbirtokának főerdésze lett, akinek kiemelkedő szerepe volt a 19. század folyamán nagyrészt fátlanná vált Piliscsaba környéki hegyek újrafásításában.
A kilátót közösségi közlekedéssel legegyszerűbben Piliscsaba irányából, az esztergomi vasútvonal klotildligeti megállóhelyétől közelíthető meg, de Pilisvörösvár, Pilisszántó és Piliscsév irányából is vezetnek errefelé túrautak.
Forrás: wikipedia
A Széchenyi utca végétől a kék háromszöggel jelzett turistaúton 1.5 km-t haladva érjük el a kilátót. Az út első fele több mint 15%-os meredekségű! A tiszta menetidő kb. 25 perc .
•4/27/2016
•1/02/2016
Nemrégiben 'fedeztünk fel' egy új kilátót a Visegrádi-hegységben, amely Visegrádon a Bánya-tető felett található. Több irányból is megközelíthető. Az Apátkúti-völgyből a Bertényi Miklós füvészkert bejáratától a zöld jelzésen kapaszkodjunk fel a hegyoldalba, majd amint kiérünk az Új osztás rétre a jelzett út helyett kövessük a balra tartó erdészeti utat. Kb. további 15 perces séta után érjük el a Mátyás-hegyet ahol északi irányban pillanthatjuk meg a fából készült építményt.
Pontos GPS koordinátái: 47°46'7.03", 18°58'27.48". A kilátótól tovább haladva a régi bánya pereméről pazar kilátás nyílik észak felé a Dunára és a mögötte elterülő Börzsönyre.
•7/25/2015
A mai barokk templom elődje a középkori Szent Kereszt templom 1517-ben épült. Egy az 1728-ban készült rajz, késő gótikus, falazott, torony nélküli, háromhajós, a főhajóval azonos szélességű, sokszögzáródású szentéllyel ellátott épületet ábrázol. 1737-ből származó források szerint a templomot a német közösség használja. A 18. század végén a hívek nagy száma új temlom építésébe fogtak. Az új épület, amely külsejében a jelenlegivel megegyező, 1799-ben szentelték fel. Az egyhajós, copf stílusú templom tetejét kezdetben zsindely, ablakait már akkor is színes üveg fedte. 39 méter magas tornyában 5 harang függött, amelyből négy a korábbi templomépületből származott. A főoltár olajfestményét,amely Jézus keresztelését ábrázolja, 1799-ben a budai Falkoner festődinasztia leszármazottja, József Ferenc készítette. Az oltárba a felszenteléskor Szt. Piusz és Szt. Vince ereklyéit helyezték el. A főoltártól jobbra álló Szt. Anna oltár ugyancsak Falkoner Jószef Ferenc alkotása. Érdekesség a bal oldalon található oszlopos Nepomuki Szt. János-oltár, a 'molnárok oltára', amelyet a molnár cég adományozott 1830-ban. A 2 manuálos, 12 regiszteres Rieger-orgona 1923-ban készült. A templom bejáratától balra a Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna található.
Az épület belsejét 1994-ben Patay László festőművész szekkókkal ékesítette. Műve az egyik legnagyobb 20. századi egybefüggő szekkó Közép-Európában ( 625 négyzetméter). Fő témája Jákob álma bibliai jelenetekre építve. A művész a bejárattól balra Ráckeve neves és kevésbé ismert alakjait örökítette meg. Forrás: a templom ismertetője.
Bármelyik képre kattintva indíthatjuk a panorámák betöltését, ezt követően a képek közötti váltás a bal alsó sarokban található 1,2-ra történő kattintással történik.•7/19/2015
A molnár mesterség volt a Duna mellett élő ráckeveiek legfontosabb ipara. Az 1720-as években már öt malom működésének adott lehetőséget a település. A malmok nagy része az 1950-es évekig őrölt. Az utolsó 1967-68 telén semmisült meg, mikor a völgyhajót a jég megroppantotta, és magával rántotta a házhajót is.
Lakossági kezdeményezésre, a ráckevei vízimolnárság hagyományainak felélesztésére, a 'jelképünk volt és lehetne' gondolat mentén éledt fel ismét a ráckeveiek kedve a valaha volt vízimalom újbóli megépítésére. A malom kialakítása az eredeti írásos emlékek, dokumentumok, fotók, rajzok alapján történt. A gondolatokat tett követte és 2007-2010-ig újjáépült a Ráckevei Hajómalom. Ez Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalma. Az őrlési technológia személyesen is megtekinthető. Az őrléshez a búzát adományként kapja a malom, a lisztből vásárolni is lehet.
Forrás: Ráckevei Molnár Céh Alapítvány szórólapja.
•7/17/2015
Ócsa nagyközség Budapesttől délre 25 km-re található. Már ősidők óta lakott település, bizonyítják ezt a Nemzeti Múzeumban lévő tárgyi emlékek. Legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. Lendületes fejlődését a török megszállás 150 éve állította meg. A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1664-ben tatár csapatok felgyújtják a tetőszerkezetet, s több évtizeden keresztül az épület mintegy hatodrésze van csak befedve.
Az egyház legnevesebb patrónusa gróf Teleki József (1738-1796) volt, aki az 1770-es évek elején birtokot vásárolt Ócsán. Teleki egyik célja az volt, hogy az ócsai templom további pusztulását megállítsa. A restaurálás 1774-1777 között megtörtént, majd 1777. május 4-én -pünkösd napján- felszentelték az elkészült templomot. Az egyház birtokában lévő Protokollumba a gyülekezet akkori lelkipásztora Földváry Gergely ezeket írta be: "A felavatáson húsz község református lakossága vett részt. A megjelentek fele sem fért be a hatalmas templomba. Úrvacsorával több, mint 1500-an éltek."
1865-ben új orgona épült Komornyik József nagyváradi mester tervei szerint. 1872-ben villámcsapás érte a templomot és megrongálta az orgonát. 1884-ben tűzvész pusztította a tetőszerkezetet, 1890-ben a mennyezet a templom belső terébe szakadt. 1896 és 1900 között újabb helyreállításra került sor. 1902-ben meszelés alkalmával rátaláltak a főszentélyben látható értékes freskókra. A főszentély falán az apostolok láthatók hármasával, oszlopos keretben. Tovább jobbra és balra az ívekre Szt. Miklós és Szt. György alakja került. Baloldalon Szt. László életéből vett jelenetek, vele szemben az utolsó ítélet töredékes maradványai láthatók. 1922-24 közötti időszakban a két toronyra egy-egy emeletet építettek.
1986-ban nyolc évre bezárták a templomot, és megkezdődött a régészeti feltárás, az alapos és szakszerű restaurálás és renoválás. Új tetőszerkezetet kapott, helyreállították eredeti térkapcsolatait, kijavították összes faragott kődíszeit, a szentély freskóit és padozatát. Rendezték a templom környezetét, megépítették az épületet körülölelő várfalat és kialakították a belső parkot is.
1994. október 29-én az Országos Műemlékvédelmi Hivatal átadta a Református Gyülekezetnek a megújult templomot.
1995-ben Europa Nostra díjjal és az ezzel járó oklevéllel tüntették ki Ócsa Református Műemlék templomát, a pontos és körültekintő helyreállításért.
Forrás: az egyházközség honlapja.
Érdemes elolvasni a templom.hu oldalon található részletes ismertetőt.
Bármelyik képre kattintva indíthatjuk a panorámák betöltését, ezt követően a képek közötti váltás a bal felső sarokban található 1,2,3-ra történő kattintással történik.
•7/13/2015
A templom 1908-1910 között épült. Tervezői Kós Károly és Jánszky Béla fiatal építészmérnökök. A magyar népies építészet első és egyetlen katolikus temploma, szecessziós stílusban. Belső díszítése és festése 1910-1914-ben készült. A festmények alapgondolata a Szent Kereszt diadala és felmagasztalása. A képek Nagy Konstantin római császár győzelmének 1600 éves évfordulójára emlékeztetnek. Bal oldalon: Nagy Konstantin 'látomása': E jelben győzni fogsz! Jobb oldalon: Szent Ilona császárnő (Nagy Konstantin császár anyja) megtalálja Jeruzsálemben a Szent Keresztet. Diadalíven: A Mennyei Atya a keresztre feszített Megváltót a világ fölé emeli.
A képsorozat eszmei tervezője Körösfői-Kriesch Aladár festőművész-tanár. Kivitelezői Leszovszky György tanársegéd és Diósy Antal, Fábry Dezső, Gáspár Mór, Klosius Károly, Schindler Valér az Iparművészeti Főiskola növendékei. A gazdag ornamentikákat is ők készítették. A belső berendezési tárgyakat Kós Károly tervezte (oltár, színes üvegablakok, szószék, padok, kórusfal). Forrás: a templomi ismertető.Zebegényről és a templomról részletes anyagot találunk a templom.hu honlapon.
Bármelyik képre kattintva indíthatjuk a panorámák betöltését, ezt követően a képek közötti váltás a bal felső sarokban található 1,2,3-ra történő kattintással történik.
•6/21/2015
•6/11/2015
•5/18/2015
A település Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus templomot a közelmúltban újították fel.
A templom 1787-1792 között középkori eredetű körtemplom helyére épült, 1810-ben klasszicista stílusban átépítették. Berendezése, a fő- és mellékoltárok, a szószék szintén 1800 körül készült. Homlokzati tornyos, nagyméretű épület, falpilléres homlokzattal, egyenes záródású szentéllyel. A templom melletti kőkeresztet a XIX. század végén állították. Forrás: vendegvaro.utazom.com
•4/15/2015
Szentendre -történelmi szempontból- legjelentősebb műemléke a római katolikus plébániatemplom. Körülötte helyezkedett el az Árpád korban a püspöki kúria. Szentendre első s névadó temploma is itt a mai helyén -vagy alapjaiban- feltételezhető; ez a tatárjárás idején tönkrement.
Ebből fejlődött ki a XIII.sz. második felében a mai Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom, melynek építése 1241-1280-ra tehető. Ekkor épült a hosszház, az -akkor még- egyeneszáródású szentély és sekrestye a kis román ablakokkal. 1283-ban a visegrádi várnagy leromboltatta, de a XIV.sz. elején -1330-ig- helyreállították. Ekkor épült hozzá a torony, a csúcsíves ablakokkal és a déli bejárati kapu, valamint a sokszögalaprajzú szentély. A templomot a XV.sz.-ban fehérre meszelték, az ablakok kereteit pedig vörösre festették. Ebből az időből származik a pajzs formájú gótikus napóra is. A török időkben megsérült templom tetőzetét 1770-ben helyreállították, hagymasisakos tornyot kapott, homlokzatát pedig vörös csíkokkal diszítették. A legnagyobb átépítés kapcsán, 1751-ben jött létre a templom -mai állapotának is megfelelő- külső és belső architektúrája.
Hajóját keresztboltozattal fedték, megépültek a támpillérek, és ekkor kerültek rá a szegmentíves záradékú kőkeretes barokk ablakok is. 1818-ban a torony ledőlt; a helyreállítás után gúla alakú sisakkal fedték be.
A templom berendezése a XVIII.sz. közepéből való. A főoltár keresztelő Szent Jánosnak van szentelve, a mellékoltárokat a Három Királyoknak, Szent Andrásnak és a Fájdalmas szűznek állították. A szószék 1760-ból való. Párkányán a négy evangelista, felette Krisztus alakja. A Keresztelőkút copf stílusú. Becses még a szamárhegyi katolikus dalmátok zászlója a XIX.sz. közepéről.
Forrás: a templom ismertetője.
A plébánia honlapja: szentendre-plebania.hu
•4/11/2015
•1/07/2015
A gömbpanorámák megtekintéséhez kattints bármelyik képre. A panorámákon fényképezőgép ikon jelzi a következő kép helyét. Az ikonra kattintva lehet a képek között váltani.
•11/30/2014
A váci Fehérek temploma alatti kriptában fedezték fel 1994 őszén azt a különös épségben megőrződött XVIII. századi temetkezőhelyet, melyből a "váci múmiák" néven közismertté vált leletanyag származik. A kripta különleges leleteit egy kiállításon ismerhetik meg az érdeklődők a Március 15. tér 19. szám alatt található ház kőpincéjében.
•5/21/2014
Nagyírtáspusztától nyugatra fekszik az 549 méter magas Nagy-Koppány és az 522 méter magas Kis-Koppány. Mindkettőről pazar kilátás nyílik a Börzsöny csúcsaira, valamint a Dunakanyar irányába.
A K+ jelzésen egy óra alatt érhető el az első csúcs, ahonnan jól látható a közeli Márianosztra, és mögötte a Duna, amely már mintegy 10 km távolságra van a csúcstól. A légvonalban mintegy 15 km-re lévő Visegrádi vár
szabad szemmel is kivehető, ahogyan a 20 km-re található váci cementmű
és a Dobogókőn található torony is. (A panoráma részlete 44415x3980 pixel méretben.)
A P jelzésen még mintegy 20 perc gyaloglással jutunk az 509 méter magas Gömbölyű-kőhöz.
•5/03/2014
•4/19/2014
•8/18/2013
Díszterem
Kupolaterem
•10/07/2012
