Gömbpanorámák

Kelet-Magyarország neves búcsújáróhelye Máriapócs. Sokfelől érkeznek ide zarándokok: hazánk keleti részéből, ahol a görög katolikusok nagyobb tömege él, de jönnek messze földről, sőt határainkon túlról is. Tovább...

A református templommal azonos rangú és jelentőségű műemlék együttes a minorita templom és a kolostor. A templom a kenyérmezei győztes csata után épült. 1479 október 13.-án a Gyulafehérvár (Erdély) melletti Kenyérmezőn ecsedi Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán által vezérelt magyar sereg legyőzte az Erdélyben portyázó török sereget. Valószínű, hogy a csata zsákmányából épült a templom. A következő év elején Báthori István megkezdi a templom építését. Az egyhajós, hosszú szentélyűt teremtemplom, a hazai gótika egyszerű, nagyszabású alkotása. Tovább...

A templom leghíresebb oltára a Krucsay oltár, vagy más néven Passió oltár. Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja drámai erővel. Nádfői Krucsay János kisvárdai várkapitány Magyarország utolsó pallosjogú ura adományozta a templomnak. Az oltár barokk szerkezetű, de az alakok a gótika tökéletességét hordozzák magukon. Tovább.
A templom honlapja.
Az összes nyírbátori panoráma egyben is megtekinthető.

Nyírbátor névadói - a Báthori család - udvarházat építtettek a településen a XIV-XV. században. Írásos emlékekben először 1433-ban említik Báthori nemesi telkeit, mégpedig a Krisztus teste nevű kápolna közelében, vagyis pontosan azon a környéken, ahol később az ásatások feltárták az 1500 körül újjáépített várkastély maradványait. A két épület elhelyezkedése eleget tesz annak a korabeli nézetnek, miszerint a templom közelében kell lennie az udvarháznak. István vajda ezt bővíttette ki (esetleg jelentősebb mértékben átépíttette) a XV. század végén. Folytatás a város honlapján. A várkastélyban berendezett panoptikum a város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit eleveníti meg.

Nyírbátor református temploma a Magyarországon fennmaradt egyik legremekebb késő gótikus alkotás. 1488-1511 között épült fel Báthori István vajda megrendelésére, aki kegyúri és plébániatemplomnak szánta. Körben támpillérek erősítik, közöttük a déli oldalon késő gótikus kőrácsú, magas, keskeny ablakok nyílnak. Déli kapuja a 15-16. század fordulójának legszebb reneszánsz alkotásai közé tartozik; fölötte félköríves mezőben az 1488-ból származó Báthori-címer van befalazva. A közel 30 méter magas harangtornyot 1640 körül építették tölgyfa gerendákból.

Belépve pompás hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg . A karcsú faloszlopok diszkréten tagolják a teret. A szentélynek egyetlen ablaka van. A déli kettős kapu fölött felirat olvasható 1488-as évszámmal, fölötte látszik a domborművű Báthori-címer. A szentélyben megcsodálhatjuk a remekbe faragott reneszánsz stílusú oltáriszentség-fülkét.

A nemrég befejezett felújítás során a templom nyugati tornyába új lépcsőszerkezet és lift került beépítésre, lehetőséget adva a csaknem eredeti állapotban megmaradt a késő-gótikus fedélszék mesteri ácsszerkezetének megtekintésére. ( Expozíciós adatok: ISO320, rekesz: f11, záridő: 20 mp)
A templomról a város honlapján részletes ismertetőt találunk.

A falu gótikus stílusú református temploma műemlék. A XV. századi templom 1798-ban késő barokk stílusú 45.5 méter magas tornyot kapott. Kiemelkedő értéke a kuriózumnak számító gótikus kapu és a belsőben feltárt XV. századi, szintén gótikus falképek.

A kőkeretes déli bejárat valószínűleg az építés idejéből származik. A kőkeretbe záródó XV. századi, 127 cm széles, 253 cm magas, egyetlen hatalmas tölgyfából hasított és bárdolt ajtót vonalkázással díszített eredeti kovácsoltvas pántok merevítik.

A templombelső északi falának gótikus freskóit az 1981-es restaurálás során tárták fel. A XV. században készült képek közül a középső a megfeszített Krisztust ábrázolja Szűz Máriával és Szent Jánossal, egyik oldalán a sárkányt épp megölő Szent György, a másikon Szent Mihály arkangyal látható mérleggel a kezében. A barokk berendezés a XVIII. században készült.

A Tákostól alig két kilométerre fekvő Csarodán, a Csaroda-patak tóvá szélesedő szakasza mellett áll a falu református műemlék temploma, a románkori építészet egyik remeke., melynek építése a 13. sz. második felére tehető. Az épület terméskő alapozású, az Árpád –korra jellemzően téglából rakták falait.

A téglalap alakú hajó és négyzetes szentély arányait, a belmagasságot és torony méreteit az aranymetszés szabályai szerint alakították ki. Az egyhajós tömör kőépületet karcsú tornya teszi légiessé. A toronytestet zsindellyel fedett fasisak védi. A harang a templomtól kissé távolabb álló fa harangtoronyban került elhelyezésre. Az északi hajófal és diadalív bizánci stílusú freskói az építéssel egyidejűek. A falképek - vörös, okkersárga és fekete színű földfestékkel készítették őket – az orvosszenteket, Damjánt és Kozmát, Szűz Máriát, János apostolt valamint a Szent családot ábrázolják. Mosolygós szenteknek is nevezik a csarodai templom festett szentjeit a mosolyra húzódó ajkukra utalva. Emellett a késő románkori festészet remekeként tartják számon az egyházatyákat, Szent Dorottya és Alexandriai Szent Katalin vértanúkat, valamint Krisztust megjelenítő ábrázolásokat. A 16. században reformátussá vált falu a középkori falképeket fehérre vakolta és helyükbe kék-piros népies stílusú virágos levélcsokor motívumot festetett. A Rhédei család volt az 1777-ben készített fakazettás mennyezet készíttetője, mecénása.
Forrás: www.puszta.com A tákosi és a csarodai templomról a 'magyarbarangoló' blogon olvashatunk részletesebb ismertetőt.

Tákos kis község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Bereg szívében. Nyíregyházától északkeletre 63 km-re található, a 41-es úton közelíthető meg. Lakóinak száma: 431 fő. Református temploma a környék talán legszebb műemléke. A népi barokk stílusú paticsfalu, zsindellyel fedett templomot, 1766-ban építették. Az egész építmény alig nagyobb egy régi parasztháznál. A nyugati végében beépített karzat van. A templom földje döngölt agyag, már az anyaga és méretei is különlegesek, de ami igazán kiemeli a ránk maradt hasonló falusi templomok közül, az a páratlan faragott és festett berendezés és a festett kazettás mennyezet, amelyet Asztalos Lándor Ferenc készített. A bútorzaton található feliratok és évszámok alapján megállapítható, hogy a belső berendezést nem egyszerre készítették. 1766-ban az építéssel egyidőben készült a mennyezet keleti fele, 1779-ben a karzat,1784-ben a nyugati fele. Száz évvel később 1867-ben készült Dancs Imre fedeles széke és madaras padja, illetve évszám nélkül a Budai szék. Különálló fatornyát a templommal egyidőben építették.

A Máriapócsi kegytemplom híres búcsújáró hely, amely 1696-ban vált ismertté a könnyező Szűz Mária révén, amikor egy liturgia alatt a pici pócsi fatemplomban a hívek arra figyeltek fel, hogy könnyezik a Szűz anya képe. [további információk a wikipedia.hu-n]