•7/25/2011

Kelet-Magyarország neves búcsújáróhelye Máriapócs. Sokfelől érkeznek ide zarándokok: hazánk keleti részéből, ahol a görög katolikusok nagyobb tömege él, de jönnek messze földről, sőt határainkon túlról is. Tovább...
Másfél évvel ezelőtt már készítettem panorámát a templomról, akkor az ikonosztáz képeit és a többi képet restaurálták, a helyük üresen állt. A két panoráma a képre kattintva tekinthető meg.
•7/24/2011


A református templommal azonos rangú és jelentőségű műemlék együttes a minorita templom és a kolostor. A templom a kenyérmezei győztes csata után épült. 1479 október 13.-án a Gyulafehérvár (Erdély) melletti Kenyérmezőn ecsedi Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán által vezérelt magyar sereg legyőzte az Erdélyben portyázó török sereget. Valószínű, hogy a csata zsákmányából épült a templom. A következő év elején Báthori István megkezdi a templom építését. Az egyhajós, hosszú szentélyűt teremtemplom, a hazai gótika egyszerű, nagyszabású alkotása. Tovább...
A templom leghíresebb oltára a Krucsay oltár, vagy más néven Passió oltár. Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja drámai erővel. Nádfői Krucsay János kisvárdai várkapitány Magyarország utolsó pallosjogú ura adományozta a templomnak. Az oltár barokk szerkezetű, de az alakok a gótika tökéletességét hordozzák magukon. Tovább.
A templom honlapja.
Az összes nyírbátori panoráma egyben is megtekinthető.
•7/23/2011

Nyírbátor névadói - a Báthori család - udvarházat építtettek a településen a XIV-XV. században. Írásos emlékekben először 1433-ban említik Báthori nemesi telkeit, mégpedig a Krisztus teste nevű kápolna közelében, vagyis pontosan azon a környéken, ahol később az ásatások feltárták az 1500 körül újjáépített várkastély maradványait. A két épület elhelyezkedése eleget tesz annak a korabeli nézetnek, miszerint a templom közelében kell lennie az udvarháznak. István vajda ezt bővíttette ki (esetleg jelentősebb mértékben átépíttette) a XV. század végén. Folytatás a város honlapján. A várkastélyban berendezett panoptikum a város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit eleveníti meg.
•7/22/2011

Nyírbátor református temploma a Magyarországon fennmaradt egyik legremekebb késő gótikus alkotás. 1488-1511 között épült fel Báthori István vajda megrendelésére, aki kegyúri és plébániatemplomnak szánta. Körben támpillérek erősítik, közöttük a déli oldalon késő gótikus kőrácsú, magas, keskeny ablakok nyílnak. Déli kapuja a 15-16. század fordulójának legszebb reneszánsz alkotásai közé tartozik; fölötte félköríves mezőben az 1488-ból származó Báthori-címer van befalazva. A közel 30 méter magas harangtornyot 1640 körül építették tölgyfa gerendákból.

Belépve pompás hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg . A karcsú faloszlopok diszkréten tagolják a teret. A szentélynek egyetlen ablaka van. A déli kettős kapu fölött felirat olvasható 1488-as évszámmal, fölötte látszik a domborművű Báthori-címer. A szentélyben megcsodálhatjuk a remekbe faragott reneszánsz stílusú oltáriszentség-fülkét.

A Báthoriak síremlékei közül kettő maradt meg. A kenyérmezei török fölötti diadal egyik hőse, a templomot építtető Báthori István erdélyi vajda síremlékén (1493) teljes lovagi páncélban, életnagyságban ábrázolták az elhunytat. Báthori István országbíró (+1605) kőszarkofágját Báthori Gábor fejedelem készíttette.
(gömbpanoráma megtekintése)


A nemrég befejezett felújítás során a templom nyugati tornyába új lépcsőszerkezet és lift került beépítésre, lehetőséget adva a csaknem eredeti állapotban megmaradt a késő-gótikus fedélszék mesteri ácsszerkezetének megtekintésére. ( Expozíciós adatok: ISO320, rekesz: f11, záridő: 20 mp)
A templomról a város honlapján részletes ismertetőt találunk.
•7/19/2011

A falu gótikus stílusú református temploma műemlék. A XV. századi templom 1798-ban késő barokk stílusú 45.5 méter magas tornyot kapott. Kiemelkedő értéke a kuriózumnak számító gótikus kapu és a belsőben feltárt XV. századi, szintén gótikus falképek.
A kőkeretes déli bejárat valószínűleg az építés idejéből származik. A kőkeretbe záródó XV. századi, 127 cm széles, 253 cm magas, egyetlen hatalmas tölgyfából hasított és bárdolt ajtót vonalkázással díszített eredeti kovácsoltvas pántok merevítik.
A templombelső északi falának gótikus freskóit az 1981-es restaurálás során tárták fel. A XV. században készült képek közül a középső a megfeszített Krisztust ábrázolja Szűz Máriával és Szent Jánossal, egyik oldalán a sárkányt épp megölő Szent György, a másikon Szent Mihály arkangyal látható mérleggel a kezében. A barokk berendezés a XVIII. században készült.
•7/19/2011

A község műemlék református templomát kora gótikus stílusban a XIII század második felében építették. Az eredeti falfestményekből nagyon kevés maradt meg. A templom 1939-ben kiégett, így az eredeti berendezése is megsemmisült. Közvetlenül a templom előtt áll a műemlék jellegű fa harangtorony.
•7/17/2011

A Tákostól alig két kilométerre fekvő Csarodán, a Csaroda-patak tóvá szélesedő szakasza mellett áll a falu református műemlék temploma, a románkori építészet egyik remeke., melynek építése a 13. sz. második felére tehető. Az épület terméskő alapozású, az Árpád –korra jellemzően téglából rakták falait.
A téglalap alakú hajó és négyzetes szentély arányait, a belmagasságot és torony méreteit az aranymetszés szabályai szerint alakították ki. Az egyhajós tömör kőépületet karcsú tornya teszi légiessé. A toronytestet zsindellyel fedett fasisak védi. A harang a templomtól kissé távolabb álló fa harangtoronyban került elhelyezésre. Az északi hajófal és diadalív bizánci stílusú freskói az építéssel egyidejűek. A falképek - vörös, okkersárga és fekete színű földfestékkel készítették őket – az orvosszenteket, Damjánt és Kozmát, Szűz Máriát, János apostolt valamint a Szent családot ábrázolják. Mosolygós szenteknek is nevezik a csarodai templom festett szentjeit a mosolyra húzódó ajkukra utalva. Emellett a késő románkori festészet remekeként tartják számon az egyházatyákat, Szent Dorottya és Alexandriai Szent Katalin vértanúkat, valamint Krisztust megjelenítő ábrázolásokat. A 16. században reformátussá vált falu a középkori falképeket fehérre vakolta és helyükbe kék-piros népies stílusú virágos levélcsokor motívumot festetett. A Rhédei család volt az 1777-ben készített fakazettás mennyezet készíttetője, mecénása.
Forrás: www.puszta.com A tákosi és a csarodai templomról a 'magyarbarangoló' blogon olvashatunk részletesebb ismertetőt.
•7/14/2011

Tákos kis község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Bereg szívében. Nyíregyházától északkeletre 63 km-re található, a 41-es úton közelíthető meg. Lakóinak száma: 431 fő. Református temploma a környék talán legszebb műemléke. A népi barokk stílusú paticsfalu, zsindellyel fedett templomot, 1766-ban építették. Az egész építmény alig nagyobb egy régi parasztháznál. A nyugati végében beépített karzat van. A templom földje döngölt agyag, már az anyaga és méretei is különlegesek, de ami igazán kiemeli a ránk maradt hasonló falusi templomok közül, az a páratlan faragott és festett berendezés és a festett kazettás mennyezet, amelyet Asztalos Lándor Ferenc készített. A bútorzaton található feliratok és évszámok alapján megállapítható, hogy a belső berendezést nem egyszerre készítették. 1766-ban az építéssel egyidőben készült a mennyezet keleti fele, 1779-ben a karzat,1784-ben a nyugati fele. Száz évvel később 1867-ben készült Dancs Imre fedeles széke és madaras padja, illetve évszám nélkül a Budai szék. Különálló fatornyát a templommal egyidőben építették.
•7/13/2011
A kis ormánsági falu, Kórós az egyik legépebben megmaradt és talán legszebb hímes templomot tudhatja magáénak. A 18. század végéről származó református templom belső tere jelenti az igazi különlegességet: szinte a teljes berendezést, és a deszkamennyezetet sokszínű, festett virágornamentika díszíti. 1793-ban épült késő barokk stílusban, festett famennyezete 1795-ből való.1834-35-ben a templomot észak felé megnagyobbították és újabb karzattal is bővítették. A ma is látható díszítést ekkor készítette Gyarmati János vajszlói asztalosmester. A temlom külseje felújításra szorul.

A községről és a templomról a legrészletesebb ismertetőt az interneten itt találtam.
A Dél-Dunántúl festett templomairól a Pro Pannónia Kiadó gondozásában, Zentai Tünde tollából jelent meg egy sorozat, amelynek 3. kötete Kóróst ismerteti.
A gömbpanoráma indításához kattints ide!
•7/12/2011

Az 1837-ben felszentelt református templom az ormánsági festett fakazettás templomok egyik szép emléke. Itt nem a mennyezetet borítják fatáblák, hanem a karzatot, a szószéket, és festettek a padok is. A vörös, kék és sárga festékkel festett virágok, rácsmotívumok között látható Noé bárkája, vagy a Krisztust jelképező, értünk önmagát feláldozó, vérével fiókáit tápláló faragott pelikán madár. A mennyezet kazettáiból csak kettő maradt, a nagy becsben őrzött pelikános és egy rozettás tábla. (Forrás: adorjas.eoldal.hu)
•7/12/2011

Az ormánsági kis település 1833-ban, klasszicista stílusban épült református temploma műemlék. Karzatának mellvédtábláit valószínűleg a vajszlói Gyarmati János készítette. A mellvéd középső táblája két kelyhet ábrázol, a reformációs kehely-szimbolika igazolásául. A többi tábla virágdíszes, csupán az egyiken találunk két szembenéző madarat, stilizált, virágdíszű tollakkal. A karzat alján úrihímzést utánzó, gyönyörűen rajzolt táblát láthatunk. A festett fakarzaton kívül a belső berendezésből figyelmet érdemelnek a szintén 1833-ban készült padok, a papiszék, a szószék és a zsoltártábla. A templomot az önkormányzat Phare-támogatás révén 2002-ben újíttatta föl.

•7/02/2011