Gömörszőlős: Református templom
•9/22/2016
A gömörszőlősi református templomot 1824-ben kezdték építeni, közadakozásból. A torony építésére csak évekkel később került sor. A 22 m magas harangtornyot a déli oldalfal közepére emelték.
A településnek faluképi szempontból is jelentős építészeti értéke a templom, műemléki védettségű, amely számos kulturális értékkel rendelkezik.
A templomtoronynak különleges értéke, hogy nyolcszög- alapú gömb és gúla formájú toronysisakját agyagpala (az egykori nagyvisnyói bányából fejtett kőzetpala) fedi, ami országos szinten is egyedi értéket képvisel. Festett növényi ornamentikával díszített úrasztala a Tiszán inneni Református Egyházközségnek legrégibb úrasztala, 1673-ból datált. (Valószínű, hogy a falu hajdani elpusztult fatemplomának berendezési tárgya volt.) Mennyezete festett kazettás deszkamennyezet, karzatának mellvédje és a padelők is díszítettek. (Madarász István, naprágyi asztalosmester munkája.)
 A templom falán egy állandó fotókiállítás látható „Festett kazettás mennyezetek és berendezési tárgyak B-A-Z. megyében” címmel. A gyűjtés id. Dobosy László, a fotók ifj. Dobosy László fotóművész munkája.
1849-től 1851-ig az akkor a szomszédos Keleméren szolgáló Tompa Mihály volt a filia lelkésze, ennek emlékét márványtábla őrzi.
Két faragott tölgyfa kapuja a hagyományos felvidéki kapuk formáját őrzi, Ráczi István putnoki fafaragó munkája. Forrás: www.gomorszolos.hu
, , | megjegyzés (0)
Boldva: Református templom
•9/22/2016
A román kori templom történetének részletes leírása az egyházközség honlapján található.
, , | megjegyzés (0)
Ócsa: Református templom
•7/17/2015
Ócsa nagyközség Budapesttől délre 25 km-re található. Már ősidők óta lakott település, bizonyítják ezt a Nemzeti Múzeumban lévő tárgyi emlékek. Legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. Lendületes fejlődését a török megszállás 150 éve állította meg. A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1664-ben tatár csapatok felgyújtják a tetőszerkezetet, s több évtizeden keresztül az épület mintegy hatodrésze van csak befedve. 

Az egyház legnevesebb patrónusa gróf Teleki József (1738-1796) volt, aki az 1770-es évek elején birtokot vásárolt Ócsán. Teleki egyik célja az volt, hogy az ócsai templom további pusztulását megállítsa. A restaurálás 1774-1777 között megtörtént, majd 1777. május 4-én -pünkösd napján- felszentelték az elkészült templomot. Az egyház birtokában lévő Protokollumba a gyülekezet akkori lelkipásztora Földváry Gergely ezeket írta be: "A felavatáson húsz község református lakossága vett részt. A megjelentek fele sem fért be a hatalmas templomba. Úrvacsorával több, mint 1500-an éltek." 
1865-ben új orgona épült Komornyik József nagyváradi mester tervei szerint. 1872-ben villámcsapás érte a templomot és megrongálta az orgonát. 1884-ben tűzvész pusztította a tetőszerkezetet, 1890-ben a mennyezet a templom belső terébe szakadt. 1896 és 1900 között újabb helyreállításra került sor. 1902-ben meszelés alkalmával rátaláltak a főszentélyben látható értékes freskókra. A főszentély falán az apostolok láthatók hármasával, oszlopos keretben. Tovább jobbra és balra az ívekre Szt. Miklós és Szt. György alakja került. Baloldalon Szt. László életéből vett jelenetek, vele szemben az utolsó ítélet töredékes maradványai láthatók. 1922-24 közötti időszakban a két toronyra egy-egy emeletet építettek.

1986-ban nyolc évre bezárták a templomot, és megkezdődött a régészeti feltárás, az alapos és szakszerű restaurálás és renoválás. Új tetőszerkezetet kapott, helyreállították eredeti térkapcsolatait, kijavították összes faragott kődíszeit, a szentély freskóit és padozatát. Rendezték a templom környezetét, megépítették az épületet körülölelő várfalat és kialakították a belső parkot is.
1994. október 29-én az Országos Műemlékvédelmi Hivatal átadta a Református Gyülekezetnek a megújult templomot. 

1995-ben Europa Nostra díjjal és az ezzel járó oklevéllel tüntették ki Ócsa Református Műemlék templomát, a pontos és körültekintő helyreállításért.
Forrás: az egyházközség honlapja.
Érdemes elolvasni a templom.hu oldalon található részletes ismertetőt.

Bármelyik képre kattintva indíthatjuk a panorámák betöltését, ezt követően a képek közötti váltás a bal felső sarokban található 1,2,3-ra történő kattintással történik.


, , | megjegyzés (0)
Szalonna: Református templom
•7/09/2015
A templom története: Az eddigi történelmi kutatások szerint a honfoglaló Őrs-vezér családjának Szalonnai-ága települt a községben.A családi birtokhoz szálláshely és templom tartozott. Evégre épült a XI. század második felében a körtemplom (rotunda). A XII. század végén vagy a XIII. század elején hozzáépítették a négyszögletes templomhajót. A restaurálás során a lebontott rész megtalált tégláit a rotunda padlózatába építették be.
A templom építészeti stílusa: Kora-középkori román stílusban épült a templom. E stílusjegyek a kapubejáraton, annak timpanonján és a déli-délkeleti oldalon láthatók.Többször átalakították. A gótikus nyílászárókat az 1973-75. évi felújításkor eredeti román ablakokkal cserélték ki.
A templom freskói három évszázad művészetét ívelik át.
- Az apsidiol elmosódott szegélyornamentikája a XI. századból;
- A déli falon Antióchiai szent Margit megáldoztatása a XIII. századból;
- A diadalív freskói 1426-ból való. Ezt Szepesi András falképfestő-mester készítette.
A templom egyéb érdekességei: 
Karzatok:1777-ből valók, népi festészeti elemekkel.
Szószék: 1801-ből való - kézi faragású.
Úrasztala: Ökumenikus jellegű eredeti oltárkő és műkő.
Faragott kövek, ágyúgolyók a középkorból valók.
Harangtorony: 1756-ból való.
Kőfal: Eredeti - a templom körül.
A templom jellege: A XI. századtól római-katolikus és valószínűleg görög katolikus mise-hely. 
A reformáció elterjedése nyomán a XVI. század 70-es, 80-as éveitől  a mai napig református istentiszteleti hely. 1598-ból ismert Szentpéteri András református lelkipásztor neve.
Forrás: a templomban található ismertető.
, , , | megjegyzés (2)
Tornakápolna: Református templom
•7/07/2015

A templom bemutatása: A leégett, fából készült kápolna helyett 1801-ben egy csodálatos fakazettás mennyezetű református templomot építettek az itt lakók. A Dózsa Gy. u. 24. sz. alatt lévő református templomot a 18. sz. végén késő barokk stílusban építették. 1801-1802 között tatarozták. Ekkor készült famennyezete, a karzatok, a szószék és egyéb ízes népi festésű asztalosmunkái. A régi templom festett deszkáit is felhasználták a felújításkor. Kazettás mennyezete növényi ornamentikával díszített, egységenként ismétlődik benne a stilizált liliom. Tornyát 1806-ban építették. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1977-ben műemlék jellegűvé nyilvánította a templomot. A mellette lévő temető keleti kétharmadát a reformátusok, északnyugati részét a katolikusok, a délit pedig a zsidók használták. Forrás: www.tornakapolna.hu/
, , | megjegyzés (0)
Jósvafő: Református templom
•7/06/2015
A kelet-nyugati tengelyű templom nyugati része középkori eredetű. Az 1595. évi templomösszeírás református használatban levőnek találta. 1793-94-ben nagyobbították meg az addigi nyugati részt, a templom mai ismert keleti felével, felhasználva akkor a meglévő anyagokat. A templom toronytalan. 7x21 m éteres belsejében 200 ülőhely van. Festett famennyezete 84 kazettából áll, a nyugati rész 1734-ben, a keleti rész pedig 1794-ben készült. A kazetták díszítése: barackmag alakú széles vörös keretben indás, növényi ornamentika, középen stilizált vörös liliom, kékes és fehér színű mezők. A szószék, a Mózes-szék, a karzatok és padok 1792-ből valók. 1908-ban ankervasak beszerelésével erősítették meg a templom falait. Délen két bejárati előcsarnoka van a templomnak. Középkori lőréses fal övezi. A templomtól 50 méterre, a község feletti domboldalon, a temető alján van az 1851-ben épített (vagy megújított?) 22 m magas barokk harangtorony A templom műemlék jellegű. A 225 kg-os harangot Thúry János öntötte 1882-ben Budapesten.

A déli kerítéskapu mellett korábban egy 500 éves hársfa állt  A szakemberek által rögzített méretei impozánsak. Törzskerülete 420 cm, teljes magassága 35 m, a  koronakezdet magassága 15 m, a korona átmérője  40 m volt. A török időben látófa, a XVII-XVIII-ik században szégyenfa volt. Ezt követően a különálló barokk harangtorony megépítéséig a harangláb egyik lábaként is felhasználták. Ágainak pár megmaradt darabja a szószék mellett láthatók. A templom kertjében található hársfák a gyökereiből sarjadtak. 
Forrás: epa.oszk.hu
, , , | megjegyzés (0)
Berzéte: Református templom
•7/04/2015
A Sajó-folyó partján fekvő Berzéte Rozsnyótól 3 km-re délnyugatra található. A falu első írásos említése 1243-ból származik, amikor IV. Béla király az Ákos nemzettségi Detrének és Fülöpnek adományozta a falut. Az aranybányászatáról ismert falu vára a 14. század elején épülhetett, és valószínűleg a 15. század folyamán dőlhetett romba. Maradványai ma is láthatóak a faluval szomszédos dombon. A falu több évszázadon keresztül, kisebb megszakításokkal, nagyobbrészt a Máriássy-család birtokának számít.

A gótikus stílusú református templom a 13. században épült, melyet később a 14. és 15. században is átépítettek. Az északi templomhajóval 1723-ban bővítették ki, 1806-ban pedig a gótikus templomhajóba nyíló oldalbejárattal egészült ki. A templom falait támpillérek erősítik, a templomkertet lőrésekkel ellátott magas kőfal övezi. Szószéke későbarokk stílusú a 18. századból, harangjai a 19. század közepén készültek. A templom mellett áll az egykori birtokos Máriássy-család kriptája. Forrás: kastelyutak.hu
Az egyházközségnek van honlapja és a facebook-on is elérhető. 

, , | megjegyzés (0)
Vígtelke: Református templom
•7/03/2015

A középkori eredetű magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás a 14. század elején tesz említést. 
A Sajó-menti kisközség fekvése szép, a pelsőci fennsík déli oldalán áll. Református temploma a szűkszavú levéltári adatok szerint a Türelmi Rendelet kiadása után, 1783-ban épült. Valószínűbb azonban, hogy ez az időpont a már korábban felépült templom egyik nagyobb átépítését jelöli. Téglalap alaprajzú, kontyolt nyereg tetős, sima falazatú épület, lőrésszerűen szűk ablaknyílásokkal. Későbbi eredetű tornya a déli hosszanti fal tengelyébe épült 1800-ban. 
Érdekes a festett deszkamennyezet, amely eredeti elemeket tartalmaz. Közepén egy plasztikus, virág formájú függő záró rész van. A fa karzatok és a padok mellvéddeszkái szintén festettek. Falazott szószéke fölötti faragott koronája szintén népi barokk alkotás. 
Forrás: muemlekem.hu

A falu közigazgatásilag ma Szalóchoz tartozik. Szalóc honlapján részletes ismertetőt találunk a református egyházközség és a templom történetéről.
, , | megjegyzés (0)
Szalóc: Református templom
•7/02/2015

Az Árpád-kori eredetű magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás a 13. században emlékezik meg. A Bebek, majd a Csetneky család birtokában lévő település életében a mezőgazdálkodás mellett évszázadokon át jelen volt a vasfeldolgozó iparban való részvétel is.

A falu keletelt tengelyű, egyhajós plébániatemplomát feltehetőleg a 15. században építették gótikus stílusban. Ezen, kis méretű épület megmaradt része képezi a ma látható templom keleti részét.
A ma a református felekezet használatában álló templomot 1801-ben nyugati irányban kb. háromszorosára kibővítették és átépítették. Hajóját festett deszkamennyezettel látták el. Ezt az eseményt az északi és keleti oldalán emelt festett fakarzat egyik tartóoszlopához erősített kézírásos fatábla örökítette meg. A részben megmaradt szentélyszerű régi templomrészt lunettás dongaboltozat fedi, falai támpillérekkel vannak ellátva. A nyugati homlokzat előtt álló, falsávos tornyát szép formájú zsindelytető fedi.  Az épületet erős kőfal zárja körül.
Forrás: muemlekem.hu

A község honlapján részletes ismertetőt találunk a református egyházközség és a templom történetéről.

, , | megjegyzés (0)
Zubogy: Református templom
•6/29/2015
A templom valószínűleg a XII-XIII. században épült. Az 1400-as években alakították át nagyobb méretű gótikus, támpilléres szentélyű épületté. Ekkor készülhettek a nagyobb méretű, csúcsíves ablakai is. A török időkben a templom komoly károkat szenvedett. Az 1700-as évek elején új tetőszerkezetet, hajója sík deszkamennyezetet kapott, amelynek díszes festésén 1726-os évszám jelzi az újjáépítés befejezésének évét. A festett famennyezet hosszú deszkáin leveles, virágos hullámvonalú indadíszítés fut végig. A gyönyörűen festett karzatokat és padokat, a kiemelkedő szépségű szószéket és annak faragott és festett pelikános koronáját jósvafői festő-asztalos mesterek készítették. A templom melletti fa harangtorony a XVIII. században épült.
Forrás: Gömör-Tornai-karszt, Cartographia.
Részletes ismertető található a Tiszáninneni Református Egyházkerület honlapján. A templom kutatását Feld István publikációjából ismerhetjük meg.
, , | megjegyzés (0)
Karcsa: Református templom
•9/25/2012
A település legnevezetesebb műemléke, az Árpád-kori templom, amely országos jelentőségű műemlék. Román stílusú épület, amely két részből áll. A régebbi a 11-12. században épült körtemplom (rotunda), ehhez épült hozzá a 12-13. században a nyugati hosszanti hajó, melynek bejárati oszlopfőit faragványok díszítik. A templomot jól faragható kőből építették, melynek forráshelye a közeli Zempléni-hegység. A kapuzat felett két faragott oroszlán látható. A templomról az egyházközség honlapján találunk bővebb ismertetőt.
, , | megjegyzés (0)
Sárospataki Református Nagykönyvtár
•9/01/2012



, , | megjegyzés (0)
Vizsoly: Református templom
•8/24/2012

A XIII. századi román kori templom történetének részletes ismertetője megtalálható a község honlapján.
A templomban van kiállítva az 1590-ben itt, Vizsolyban nyomtatott első magyar nyelvű teljes Biblia egyik eredeti példánya. A 6 kg súlyú kötetet mintegy 800 példányban nyomtatták, s ebből 52 példány maradt meg máig, közülük 24 országhatárainkon kívül van. A fordítást Károli Gáspár gönci prédikátor készítette, munkatársaival, a lengyel származású Manskovits Bálint nyomtatta ki.Bővebben...
, , | megjegyzés (1)
Füzér
•8/18/2012

A Zempléni-hegység északi részén, egy vulkáni sziklaszirten helyezkedik el Füzér vára. A szirt mintegy 170 méterre magasodik a falu fölé, és már egészen távolról is több irányból látható. A község házai mellett található parkolóig eljuthatunk autóval, majd innen tovább kb. 1 km-es sétaút vezet fel a várhoz. Az út utolsó szakasza meglehetősen meredek, de a korláttal kiegészített lépcsősor könnyít a feljutásban. A parkolóból a kék turistajelzésen haladva a Nagy-Milicre juthatunk.
Története: Valószínűsíthető, hogy az Aba nemzetség egyik tagja építtette a várat, első okleveles említése 1264-ből való. Többször királyi birtok volt, majd a Perényi család tulajdonába került. 1526-ban Perényi Péter koronaőr - Szapolyai János koronázása után - a koronát egy évig Füzéren rejtegette. A XVI. században földesurai a harcászati elveknek megfelelően megerődíttették, olasz bástyával övezték a várkaput. Utolsó zálogbirtokosa Bónis Ferenc volt. Füzér várát a kassai generális gyújtatta fel, hogy ne szolgálhasson a felkelők menedékhelyéül. A Károlyi földesurak később megbízták Lux Kálmán építészt, hogy a legsürgősebb állagmegóvási munkálatokat végezze el az egyre rosszabb állapotban lévő váron.
Az 1970-es évektől Feld István és Juan Cabello régészek vizsgálták a maradványokat. 1992-től Simon Zoltán vezetésével folyik a feltárás és helyreállítás. Közben megalakult a helyi lakosság tagjaiból a Füzéri Várvédő Egyesület, és nyaranként várjátékokkal idézik fel a vár históriáját.
Forrás: a község web oldala.


A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az egyszerű épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített - 1832-ben készült - festett fa mennyezet jelenti.
, , , | megjegyzés (0)
Budapest: Hazatérés temploma
•9/19/2011

A Szabadság tér eklektikus palotái között foglal helyet egy egyszerű homlokzatú, Bauhaus jellegű bérház, amelyről csak a toronyszerűen kialakított, órával ellátott tetőről ég felé nyúló csillag árulja el, hogy református templom, a Hazatérés temploma. Története Trianonhoz kötődik. Gyülekezete az elszakított országrészekből ideérkezett, Magyarországot választó, elsősorban királyi tisztségviselőkből alakult ki az első világháború után. Folytatás: a Szabadság téri Református Egyházközség honlapon.
, , | megjegyzés (0)
Nyírbátor: Református templom
•7/22/2011

Nyírbátor református temploma a Magyarországon fennmaradt egyik legremekebb késő gótikus alkotás. 1488-1511 között épült fel Báthori István vajda megrendelésére, aki kegyúri és plébániatemplomnak szánta. Körben támpillérek erősítik, közöttük a déli oldalon késő gótikus kőrácsú, magas, keskeny ablakok nyílnak. Déli kapuja a 15-16. század fordulójának legszebb reneszánsz alkotásai közé tartozik; fölötte félköríves mezőben az 1488-ból származó Báthori-címer van befalazva. A közel 30 méter magas harangtornyot 1640 körül építették tölgyfa gerendákból.

Belépve pompás hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg . A karcsú faloszlopok diszkréten tagolják a teret. A szentélynek egyetlen ablaka van. A déli kettős kapu fölött felirat olvasható 1488-as évszámmal, fölötte látszik a domborművű Báthori-címer. A szentélyben megcsodálhatjuk a remekbe faragott reneszánsz stílusú oltáriszentség-fülkét.

A Báthoriak síremlékei közül kettő maradt meg. A kenyérmezei török fölötti diadal egyik hőse, a templomot építtető Báthori István erdélyi vajda síremlékén (1493) teljes lovagi páncélban, életnagyságban ábrázolták az elhunytat. Báthori István országbíró (+1605) kőszarkofágját Báthori Gábor fejedelem készíttette.
(gömbpanoráma megtekintése)


A nemrég befejezett felújítás során a templom nyugati tornyába új lépcsőszerkezet és lift került beépítésre, lehetőséget adva a csaknem eredeti állapotban megmaradt a késő-gótikus fedélszék mesteri ácsszerkezetének megtekintésére. ( Expozíciós adatok: ISO320, rekesz: f11, záridő: 20 mp)
A templomról a város honlapján részletes ismertetőt találunk.
, , , | megjegyzés (0)
Tarpa: Református templom
•7/19/2011

A falu gótikus stílusú református temploma műemlék. A XV. századi templom 1798-ban késő barokk stílusú 45.5 méter magas tornyot kapott. Kiemelkedő értéke a kuriózumnak számító gótikus kapu és a belsőben feltárt XV. századi, szintén gótikus falképek.
A kőkeretes déli bejárat valószínűleg az építés idejéből származik. A kőkeretbe záródó XV. századi, 127 cm széles, 253 cm magas, egyetlen hatalmas tölgyfából hasított és bárdolt ajtót vonalkázással díszített eredeti kovácsoltvas pántok merevítik.
A templombelső északi falának gótikus freskóit az 1981-es restaurálás során tárták fel. A XV. században készült képek közül a középső a megfeszített Krisztust ábrázolja Szűz Máriával és Szent Jánossal, egyik oldalán a sárkányt épp megölő Szent György, a másikon Szent Mihály arkangyal látható mérleggel a kezében. A barokk berendezés a XVIII. században készült.
, , | megjegyzés (0)
Márokpapi: Református templom
•7/19/2011

A község műemlék református templomát kora gótikus stílusban a XIII század második felében építették. Az eredeti falfestményekből nagyon kevés maradt meg. A templom 1939-ben kiégett, így az eredeti berendezése is megsemmisült. Közvetlenül a templom előtt áll a műemlék jellegű fa harangtorony.
, , | megjegyzés (0)
Csaroda: Református templom
•7/17/2011

A Tákostól alig két kilométerre fekvő Csarodán, a Csaroda-patak tóvá szélesedő szakasza mellett áll a falu református műemlék temploma, a románkori építészet egyik remeke., melynek építése a 13. sz. második felére tehető. Az épület terméskő alapozású, az Árpád –korra jellemzően téglából rakták falait.
A téglalap alakú hajó és négyzetes szentély arányait, a belmagasságot és torony méreteit az aranymetszés szabályai szerint alakították ki. Az egyhajós tömör kőépületet karcsú tornya teszi légiessé. A toronytestet zsindellyel fedett fasisak védi. A harang a templomtól kissé távolabb álló fa harangtoronyban került elhelyezésre. Az északi hajófal és diadalív bizánci stílusú freskói az építéssel egyidejűek. A falképek - vörös, okkersárga és fekete színű földfestékkel készítették őket – az orvosszenteket, Damjánt és Kozmát, Szűz Máriát, János apostolt valamint a Szent családot ábrázolják. Mosolygós szenteknek is nevezik a csarodai templom festett szentjeit a mosolyra húzódó ajkukra utalva. Emellett a késő románkori festészet remekeként tartják számon az egyházatyákat, Szent Dorottya és Alexandriai Szent Katalin vértanúkat, valamint Krisztust megjelenítő ábrázolásokat. A 16. században reformátussá vált falu a középkori falképeket fehérre vakolta és helyükbe kék-piros népies stílusú virágos levélcsokor motívumot festetett. A Rhédei család volt az 1777-ben készített fakazettás mennyezet készíttetője, mecénása.
Forrás: www.puszta.com A tákosi és a csarodai templomról a 'magyarbarangoló' blogon olvashatunk részletesebb ismertetőt.
, , | megjegyzés (0)
Tákos: Református templom
•7/14/2011

Tákos kis község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Bereg szívében. Nyíregyházától északkeletre 63 km-re található, a 41-es úton közelíthető meg. Lakóinak száma: 431 fő. Református temploma a környék talán legszebb műemléke. A népi barokk stílusú paticsfalu, zsindellyel fedett templomot, 1766-ban építették. Az egész építmény alig nagyobb egy régi parasztháznál. A nyugati végében beépített karzat van. A templom földje döngölt agyag, már az anyaga és méretei is különlegesek, de ami igazán kiemeli a ránk maradt hasonló falusi templomok közül, az a páratlan faragott és festett berendezés és a festett kazettás mennyezet, amelyet Asztalos Lándor Ferenc készített. A bútorzaton található feliratok és évszámok alapján megállapítható, hogy a belső berendezést nem egyszerre készítették. 1766-ban az építéssel egyidőben készült a mennyezet keleti fele, 1779-ben a karzat,1784-ben a nyugati fele. Száz évvel később 1867-ben készült Dancs Imre fedeles széke és madaras padja, illetve évszám nélkül a Budai szék. Különálló fatornyát a templommal egyidőben építették.
, , | megjegyzés (0)