•7/06/2015
A kelet-nyugati tengelyű templom nyugati része középkori eredetű. Az 1595. évi templomösszeírás református használatban levőnek találta. 1793-94-ben nagyobbították meg az addigi nyugati részt, a templom mai ismert keleti felével, felhasználva akkor a meglévő anyagokat. A templom toronytalan. 7x21 m éteres belsejében 200 ülőhely van. Festett famennyezete 84 kazettából áll, a nyugati rész 1734-ben, a keleti rész pedig 1794-ben készült. A kazetták díszítése: barackmag alakú széles vörös keretben indás, növényi ornamentika, középen stilizált vörös liliom, kékes és fehér színű mezők. A szószék, a Mózes-szék, a karzatok és padok 1792-ből valók. 1908-ban ankervasak beszerelésével erősítették meg a templom falait. Délen két bejárati előcsarnoka van a templomnak. Középkori lőréses fal övezi. A templomtól 50 méterre, a község feletti domboldalon, a temető alján van az 1851-ben épített (vagy megújított?) 22 m magas barokk harangtorony A templom műemlék jellegű. A 225 kg-os harangot Thúry János öntötte 1882-ben Budapesten.

A déli kerítéskapu mellett korábban egy 500 éves hársfa állt  A szakemberek által rögzített méretei impozánsak. Törzskerülete 420 cm, teljes magassága 35 m, a  koronakezdet magassága 15 m, a korona átmérője  40 m volt. A török időben látófa, a XVII-XVIII-ik században szégyenfa volt. Ezt követően a különálló barokk harangtorony megépítéséig a harangláb egyik lábaként is felhasználták. Ágainak pár megmaradt darabja a szószék mellett láthatók. A templom kertjében található hársfák a gyökereiből sarjadtak. 
Forrás: epa.oszk.hu
This entry was posted on 7/06/2015 and is filed under , , , . You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.

0 megjegyzés: