Bejegyzések
•8/18/2012
A Zempléni-hegység északi részén, egy vulkáni sziklaszirten helyezkedik el Füzér vára. A szirt mintegy 170 méterre magasodik a falu fölé, és már egészen távolról is több irányból látható. A község házai mellett található parkolóig eljuthatunk autóval, majd innen tovább kb. 1 km-es sétaút vezet fel a várhoz. Az út utolsó szakasza meglehetősen meredek, de a korláttal kiegészített lépcsősor könnyít a feljutásban. A parkolóból a kék turistajelzésen haladva a Nagy-Milicre juthatunk.
Története: Valószínűsíthető, hogy az Aba nemzetség egyik tagja építtette a várat, első okleveles említése 1264-ből való. Többször királyi birtok volt, majd a Perényi család tulajdonába került. 1526-ban Perényi Péter koronaőr - Szapolyai János koronázása után - a koronát egy évig Füzéren rejtegette. A XVI. században földesurai a harcászati elveknek megfelelően megerődíttették, olasz bástyával övezték a várkaput. Utolsó zálogbirtokosa Bónis Ferenc volt. Füzér várát a kassai generális gyújtatta fel, hogy ne szolgálhasson a felkelők menedékhelyéül. A Károlyi földesurak később megbízták Lux Kálmán építészt, hogy a legsürgősebb állagmegóvási munkálatokat végezze el az egyre rosszabb állapotban lévő váron.
Az 1970-es évektől Feld István és Juan Cabello régészek vizsgálták a maradványokat. 1992-től Simon Zoltán vezetésével folyik a feltárás és helyreállítás. Közben megalakult a helyi lakosság tagjaiból a Füzéri Várvédő Egyesület, és nyaranként várjátékokkal idézik fel a vár históriáját.
Forrás: a község web oldala.
Forrás: a község web oldala.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az egyszerű épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített - 1832-ben készült - festett fa mennyezet jelenti.
0 megjegyzés: