Gömbpanorámák

Szentendre -történelmi szempontból- legjelentősebb műemléke a római katolikus plébániatemplom. Körülötte helyezkedett el az Árpád korban a püspöki kúria. Szentendre első s névadó temploma is itt a mai helyén -vagy alapjaiban- feltételezhető; ez a tatárjárás idején tönkrement.

Ebből fejlődött ki a XIII.sz. második felében a mai Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom, melynek építése 1241-1280-ra tehető. Ekkor épült a hosszház, az -akkor még- egyeneszáródású szentély és sekrestye a kis román ablakokkal. 1283-ban a visegrádi várnagy leromboltatta, de a XIV.sz. elején -1330-ig- helyreállították. Ekkor épült hozzá a torony, a csúcsíves ablakokkal és a déli bejárati kapu, valamint a sokszögalaprajzú szentély. A templomot a XV.sz.-ban fehérre meszelték, az ablakok kereteit pedig vörösre festették. Ebből az időből származik a pajzs formájú gótikus napóra is. A török időkben megsérült templom tetőzetét 1770-ben helyreállították, hagymasisakos tornyot kapott, homlokzatát pedig vörös csíkokkal diszítették. A legnagyobb átépítés kapcsán, 1751-ben jött létre a templom -mai állapotának is megfelelő- külső és belső architektúrája.

Hajóját keresztboltozattal fedték, megépültek a támpillérek, és ekkor kerültek rá a szegmentíves záradékú kőkeretes barokk ablakok is. 1818-ban a torony ledőlt; a helyreállítás után gúla alakú sisakkal fedték be.

A templom berendezése a XVIII.sz. közepéből való. A főoltár keresztelő Szent Jánosnak van szentelve, a mellékoltárokat a Három Királyoknak, Szent Andrásnak és a Fájdalmas szűznek állították. A szószék 1760-ból való. Párkányán a négy evangelista, felette Krisztus alakja. A Keresztelőkút copf stílusú. Becses még a szamárhegyi katolikus dalmátok zászlója a XIX.sz. közepéről. 

Forrás: a templom ismertetője.

A plébánia honlapja: szentendre-plebania.hu