•9/12/2015
A prímási főtemplom neoklasszicista stílusban épült, főhomlokzata keletre néz, a Duna felé meredek sziklafal zárja le. A kupola magassága az altemplom padozatától a kereszt gömbjéig 100, belső magassága 71,5, a 2,5 m átmérőjű gömbön lévő kereszt 7, a kupola átmérője 33,5, az oldaltornyok 57, az oldalfalak 34, az épület hossza 118, szélessége középen 48, a nyugati homlokzatnál 40 méter. A hatalmas kupola 6 m széles és 4 m magas falkoszorún fekszik, a faltömeget 24 darab 19 m magas sima törzsű oszlop tartja.
A Bakócz kápolna
Bakócz Tamás Mátyás király halála után irányította az ország bel- és külpolitikáját. Bíborosként részt vett a II. Gyula pápa által összehívott lateráni zsinaton, amelynek ideje alatt a pápa meghalt, és Bakócz, noha esélyes volt a pápai trónra, mégsem nyerte el azt. Nagy vagyon hátrahagyásával halt meg Esztergomban 1521. június 21-én.
A kápolnát saját sírkápolnájaként süttői, tardosi vörös márványból faragott lapokból építtette 1506-1511 között, az oltár 1519-re készült el, A kápolna ívei alatti négy címer közül kettő Bakóczé, a harmadik Ulászló királyé, a negyedik Szakhmáry György érseké. A hódoltság alatt a kápolna az emberábrázolásos szobrok kivételével nem szenvedett károsodást.
Az eredeti Bakócz kápolna vörösréz kupolával épült, tetején lanternával, amely felső világítást is adott. Áthelyezésekor fafödémes tető kapott. A jelenlegi kupolát Simor János építtette Lippert József tervei alapján. Kevésbé sikerültek az oltár új díszei: a márvány tabernákulum, a két szobor, Antonio de Toma olasz művész munkája. Az eredeti oltárról a törökök az összes szobor fejét, így Bakócz Tamásét is letörték, a ma láthatók 19. századi kiegészítések. A Fekete Mária kegykép újkori, bizantikus alkotás, Schuchknecht ezredes, várparancsnok ajándéka. Az előző kegyképet a kápolna áthelyezésekor a szenttamási Szent István kápolnába vittek át. Az oltár két fülkéjében Szent István és Szent László szobrát látjuk. A tabernákulum jobboldalán a névadó bíboros térdelő, kisméretű márványszobra. Eredetiek azonban a kápolna gyönyörű reneszánsz faragványai, az oltár menzája, márvány-stallumai, a sekrestyébe vezető ajtókeret, a kórusablak angyalfejes keretezése, és a kupola alatti négy címer. Forrás: templom.hu
•9/10/2015

A Hideglelős-kereszt Esztergom és Pilismarót között, a főút fölött, a Hosszú-hegyen áll, ahonnan szép kilátás nyílik a Dunára, és a Duna túloldalán magasodó hegyekre. Kevésbé ismert, régebbi nevei a járványkereszt vagy lázárkereszt. A keresztet 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda a Hosszú-hegy tetején, a Duna fölé nyúló szakadék sziklájára, mert családját elkerülték az akkori járványok. Az eredeti fakeresztet az időjárás tönkretette, helyébe Simor János esztergomi érsek Bécsben vaskeresztet készíttetett, amit 1871. május 3-án szentelt fel személyesen. 1906-ban a kőbányászat miatt a sziklaorom omladozni kezdett, ezért a veszélyes sziklaormot lebontották, a keresztet beljebb helyezték. Minden év májusában körmenet indult a kereszthez. A hideglelős nevet onnan kapta a szentgyörgymezeiektől, hogy mire a körmenet felért a hegycsúcsra, az emberek megizzadtak, és az erős Duna menti szélben megfáztak, „hideglelést” kaptak. Forrás: wikipedia.hu
A kereszthez a főúttól turistaút vezet (). Kocsival a Búbánat-völgyi elágazó után kb. 400 méterre  (Esztergom felől) lévő kiállóban álljunk meg. Az ösvény közvetlenül a parkolóval szemben indul. A keresztig a távolság kb. 700 méter, de az emelkedés átlagban 17%-os.

•7/25/2015

A mai barokk templom elődje a középkori Szent Kereszt templom 1517-ben épült. Egy az 1728-ban készült rajz, késő gótikus, falazott, torony nélküli, háromhajós, a főhajóval azonos szélességű, sokszögzáródású szentéllyel ellátott épületet ábrázol. 1737-ből származó források szerint a templomot a német közösség használja. A 18. század végén a hívek nagy száma új temlom építésébe fogtak. Az új épület, amely külsejében a jelenlegivel megegyező, 1799-ben szentelték fel. Az egyhajós, copf stílusú templom tetejét kezdetben zsindely, ablakait már akkor is színes üveg fedte. 39 méter magas tornyában 5 harang függött, amelyből négy a korábbi templomépületből származott. A főoltár olajfestményét,amely Jézus keresztelését ábrázolja, 1799-ben a budai Falkoner festődinasztia leszármazottja, József Ferenc készítette. Az oltárba a felszenteléskor Szt. Piusz és Szt. Vince ereklyéit helyezték el. A főoltártól jobbra álló Szt. Anna oltár ugyancsak Falkoner Jószef Ferenc alkotása. Érdekesség a bal oldalon található oszlopos Nepomuki Szt. János-oltár, a 'molnárok oltára', amelyet a molnár cég adományozott 1830-ban. A 2 manuálos, 12 regiszteres Rieger-orgona 1923-ban készült. A templom bejáratától balra a Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna található.
Az épület belsejét 1994-ben Patay László festőművész szekkókkal ékesítette. Műve az egyik legnagyobb 20. századi egybefüggő szekkó Közép-Európában ( 625 négyzetméter). Fő témája Jákob álma bibliai jelenetekre építve. A művész a bejárattól balra Ráckeve neves  és kevésbé ismert alakjait örökítette meg. Forrás: a templom ismertetője.
Bármelyik képre kattintva indíthatjuk a panorámák betöltését, ezt követően a képek közötti váltás a bal alsó sarokban található 1,2-ra történő kattintással történik.

•7/19/2015
A molnár mesterség volt a Duna mellett élő ráckeveiek legfontosabb ipara. Az 1720-as években már öt malom működésének adott lehetőséget a település. A malmok nagy része az 1950-es évekig őrölt. Az utolsó 1967-68 telén semmisült meg, mikor a völgyhajót a jég megroppantotta, és magával rántotta a házhajót is.
Lakossági kezdeményezésre, a ráckevei vízimolnárság hagyományainak felélesztésére, a 'jelképünk volt és lehetne' gondolat mentén éledt fel ismét a ráckeveiek kedve a valaha volt vízimalom újbóli megépítésére. A malom kialakítása az eredeti írásos emlékek, dokumentumok, fotók, rajzok alapján történt. A gondolatokat tett követte és 2007-2010-ig újjáépült a Ráckevei Hajómalom. Ez Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalma. Az őrlési technológia személyesen is megtekinthető. Az őrléshez a búzát adományként kapja a malom, a lisztből vásárolni is lehet. 
Forrás: Ráckevei Molnár Céh Alapítvány szórólapja.
•7/17/2015
Ócsa nagyközség Budapesttől délre 25 km-re található. Már ősidők óta lakott település, bizonyítják ezt a Nemzeti Múzeumban lévő tárgyi emlékek. Legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. Lendületes fejlődését a török megszállás 150 éve állította meg. A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1664-ben tatár csapatok felgyújtják a tetőszerkezetet, s több évtizeden keresztül az épület mintegy hatodrésze van csak befedve. 

Az egyház legnevesebb patrónusa gróf Teleki József (1738-1796) volt, aki az 1770-es évek elején birtokot vásárolt Ócsán. Teleki egyik célja az volt, hogy az ócsai templom további pusztulását megállítsa. A restaurálás 1774-1777 között megtörtént, majd 1777. május 4-én -pünkösd napján- felszentelték az elkészült templomot. Az egyház birtokában lévő Protokollumba a gyülekezet akkori lelkipásztora Földváry Gergely ezeket írta be: "A felavatáson húsz község református lakossága vett részt. A megjelentek fele sem fért be a hatalmas templomba. Úrvacsorával több, mint 1500-an éltek." 
1865-ben új orgona épült Komornyik József nagyváradi mester tervei szerint. 1872-ben villámcsapás érte a templomot és megrongálta az orgonát. 1884-ben tűzvész pusztította a tetőszerkezetet, 1890-ben a mennyezet a templom belső terébe szakadt. 1896 és 1900 között újabb helyreállításra került sor. 1902-ben meszelés alkalmával rátaláltak a főszentélyben látható értékes freskókra. A főszentély falán az apostolok láthatók hármasával, oszlopos keretben. Tovább jobbra és balra az ívekre Szt. Miklós és Szt. György alakja került. Baloldalon Szt. László életéből vett jelenetek, vele szemben az utolsó ítélet töredékes maradványai láthatók. 1922-24 közötti időszakban a két toronyra egy-egy emeletet építettek.

1986-ban nyolc évre bezárták a templomot, és megkezdődött a régészeti feltárás, az alapos és szakszerű restaurálás és renoválás. Új tetőszerkezetet kapott, helyreállították eredeti térkapcsolatait, kijavították összes faragott kődíszeit, a szentély freskóit és padozatát. Rendezték a templom környezetét, megépítették az épületet körülölelő várfalat és kialakították a belső parkot is.
1994. október 29-én az Országos Műemlékvédelmi Hivatal átadta a Református Gyülekezetnek a megújult templomot. 

1995-ben Europa Nostra díjjal és az ezzel járó oklevéllel tüntették ki Ócsa Református Műemlék templomát, a pontos és körültekintő helyreállításért.
Érdemes elolvasni a templom.hu oldalon található részletes ismertetőt.

Bármelyik képre kattintva indíthatjuk a panorámák betöltését, ezt követően a képek közötti váltás a bal felső sarokban található 1,2,3-ra történő kattintással történik.


•7/13/2015
A templom 1908-1910 között épült. Tervezői Kós Károly és Jánszky Béla fiatal építészmérnökök. A magyar népies építészet első és egyetlen katolikus temploma, szecessziós stílusban. Belső díszítése és festése 1910-1914-ben készült. A festmények alapgondolata a Szent Kereszt diadala és felmagasztalása. A képek Nagy Konstantin római császár győzelmének 1600 éves évfordulójára emlékeztetnek. Bal oldalon: Nagy Konstantin 'látomása': E jelben győzni fogsz! Jobb oldalon: Szent Ilona császárnő (Nagy Konstantin császár anyja) megtalálja Jeruzsálemben a Szent Keresztet. Diadalíven: A Mennyei Atya a keresztre feszített Megváltót a világ fölé emeli.
A képsorozat eszmei tervezője Körösfői-Kriesch Aladár festőművész-tanár. Kivitelezői Leszovszky György tanársegéd és Diósy Antal, Fábry Dezső, Gáspár Mór, Klosius Károly, Schindler Valér az Iparművészeti Főiskola növendékei. A gazdag ornamentikákat is ők készítették. A belső berendezési tárgyakat Kós Károly tervezte (oltár, színes üvegablakok, szószék, padok, kórusfal). Forrás: a templomi ismertető.
Zebegényről és a templomról részletes anyagot találunk a templom.hu honlapon.
Bármelyik képre kattintva indíthatjuk a panorámák betöltését, ezt követően a képek közötti váltás a bal felső sarokban található 1,2,3-ra történő kattintással történik.
•7/09/2015
A templom története: Az eddigi történelmi kutatások szerint a honfoglaló Őrs-vezér családjának Szalonnai-ága települt a községben.A családi birtokhoz szálláshely és templom tartozott. Evégre épült a XI. század második felében a körtemplom (rotunda). A XII. század végén vagy a XIII. század elején hozzáépítették a négyszögletes templomhajót. A restaurálás során a lebontott rész megtalált tégláit a rotunda padlózatába építették be.
A templom építészeti stílusa: Kora-középkori román stílusban épült a templom. E stílusjegyek a kapubejáraton, annak timpanonján és a déli-délkeleti oldalon láthatók.Többször átalakították. A gótikus nyílászárókat az 1973-75. évi felújításkor eredeti román ablakokkal cserélték ki.
A templom freskói három évszázad művészetét ívelik át.
- Az apsidiol elmosódott szegélyornamentikája a XI. századból;
- A déli falon Antióchiai szent Margit megáldoztatása a XIII. századból;
- A diadalív freskói 1426-ból való. Ezt Szepesi András falképfestő-mester készítette.
A templom egyéb érdekességei: 
Karzatok:1777-ből valók, népi festészeti elemekkel.
Szószék: 1801-ből való - kézi faragású.
Úrasztala: Ökumenikus jellegű eredeti oltárkő és műkő.
Faragott kövek, ágyúgolyók a középkorból valók.
Harangtorony: 1756-ból való.
Kőfal: Eredeti - a templom körül.
A templom jellege: A XI. századtól római-katolikus és valószínűleg görög katolikus mise-hely. 
A reformáció elterjedése nyomán a XVI. század 70-es, 80-as éveitől  a mai napig református istentiszteleti hely. 1598-ból ismert Szentpéteri András református lelkipásztor neve.
Forrás: a templomban található ismertető.
•7/07/2015

A templom bemutatása: A leégett, fából készült kápolna helyett 1801-ben egy csodálatos fakazettás mennyezetű református templomot építettek az itt lakók. A Dózsa Gy. u. 24. sz. alatt lévő református templomot a 18. sz. végén késő barokk stílusban építették. 1801-1802 között tatarozták. Ekkor készült famennyezete, a karzatok, a szószék és egyéb ízes népi festésű asztalosmunkái. A régi templom festett deszkáit is felhasználták a felújításkor. Kazettás mennyezete növényi ornamentikával díszített, egységenként ismétlődik benne a stilizált liliom. Tornyát 1806-ban építették. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1977-ben műemlék jellegűvé nyilvánította a templomot. A mellette lévő temető keleti kétharmadát a reformátusok, északnyugati részét a katolikusok, a délit pedig a zsidók használták. Forrás: www.tornakapolna.hu/
•7/06/2015
A kelet-nyugati tengelyű templom nyugati része középkori eredetű. Az 1595. évi templomösszeírás református használatban levőnek találta. 1793-94-ben nagyobbították meg az addigi nyugati részt, a templom mai ismert keleti felével, felhasználva akkor a meglévő anyagokat. A templom toronytalan. 7x21 m éteres belsejében 200 ülőhely van. Festett famennyezete 84 kazettából áll, a nyugati rész 1734-ben, a keleti rész pedig 1794-ben készült. A kazetták díszítése: barackmag alakú széles vörös keretben indás, növényi ornamentika, középen stilizált vörös liliom, kékes és fehér színű mezők. A szószék, a Mózes-szék, a karzatok és padok 1792-ből valók. 1908-ban ankervasak beszerelésével erősítették meg a templom falait. Délen két bejárati előcsarnoka van a templomnak. Középkori lőréses fal övezi. A templomtól 50 méterre, a község feletti domboldalon, a temető alján van az 1851-ben épített (vagy megújított?) 22 m magas barokk harangtorony A templom műemlék jellegű. A 225 kg-os harangot Thúry János öntötte 1882-ben Budapesten.

A déli kerítéskapu mellett korábban egy 500 éves hársfa állt  A szakemberek által rögzített méretei impozánsak. Törzskerülete 420 cm, teljes magassága 35 m, a  koronakezdet magassága 15 m, a korona átmérője  40 m volt. A török időben látófa, a XVII-XVIII-ik században szégyenfa volt. Ezt követően a különálló barokk harangtorony megépítéséig a harangláb egyik lábaként is felhasználták. Ágainak pár megmaradt darabja a szószék mellett láthatók. A templom kertjében található hársfák a gyökereiből sarjadtak. 
Forrás: epa.oszk.hu
•7/04/2015
A Sajó-folyó partján fekvő Berzéte Rozsnyótól 3 km-re délnyugatra található. A falu első írásos említése 1243-ból származik, amikor IV. Béla király az Ákos nemzettségi Detrének és Fülöpnek adományozta a falut. Az aranybányászatáról ismert falu vára a 14. század elején épülhetett, és valószínűleg a 15. század folyamán dőlhetett romba. Maradványai ma is láthatóak a faluval szomszédos dombon. A falu több évszázadon keresztül, kisebb megszakításokkal, nagyobbrészt a Máriássy-család birtokának számít.

A gótikus stílusú református templom a 13. században épült, melyet később a 14. és 15. században is átépítettek. Az északi templomhajóval 1723-ban bővítették ki, 1806-ban pedig a gótikus templomhajóba nyíló oldalbejárattal egészült ki. A templom falait támpillérek erősítik, a templomkertet lőrésekkel ellátott magas kőfal övezi. Szószéke későbarokk stílusú a 18. századból, harangjai a 19. század közepén készültek. A templom mellett áll az egykori birtokos Máriássy-család kriptája. Forrás: kastelyutak.hu
Az egyházközségnek van honlapja és a facebook-on is elérhető. 

•7/03/2015

A középkori eredetű magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás a 14. század elején tesz említést. 
A Sajó-menti kisközség fekvése szép, a pelsőci fennsík déli oldalán áll. Református temploma a szűkszavú levéltári adatok szerint a Türelmi Rendelet kiadása után, 1783-ban épült. Valószínűbb azonban, hogy ez az időpont a már korábban felépült templom egyik nagyobb átépítését jelöli. Téglalap alaprajzú, kontyolt nyereg tetős, sima falazatú épület, lőrésszerűen szűk ablaknyílásokkal. Későbbi eredetű tornya a déli hosszanti fal tengelyébe épült 1800-ban. 
Érdekes a festett deszkamennyezet, amely eredeti elemeket tartalmaz. Közepén egy plasztikus, virág formájú függő záró rész van. A fa karzatok és a padok mellvéddeszkái szintén festettek. Falazott szószéke fölötti faragott koronája szintén népi barokk alkotás. 
Forrás: muemlekem.hu

A falu közigazgatásilag ma Szalóchoz tartozik. Szalóc honlapján részletes ismertetőt találunk a református egyházközség és a templom történetéről.
•7/02/2015

Az Árpád-kori eredetű magyar faluról az első, fennmaradt írott forrás a 13. században emlékezik meg. A Bebek, majd a Csetneky család birtokában lévő település életében a mezőgazdálkodás mellett évszázadokon át jelen volt a vasfeldolgozó iparban való részvétel is.

A falu keletelt tengelyű, egyhajós plébániatemplomát feltehetőleg a 15. században építették gótikus stílusban. Ezen, kis méretű épület megmaradt része képezi a ma látható templom keleti részét.
A ma a református felekezet használatában álló templomot 1801-ben nyugati irányban kb. háromszorosára kibővítették és átépítették. Hajóját festett deszkamennyezettel látták el. Ezt az eseményt az északi és keleti oldalán emelt festett fakarzat egyik tartóoszlopához erősített kézírásos fatábla örökítette meg. A részben megmaradt szentélyszerű régi templomrészt lunettás dongaboltozat fedi, falai támpillérekkel vannak ellátva. A nyugati homlokzat előtt álló, falsávos tornyát szép formájú zsindelytető fedi.  Az épületet erős kőfal zárja körül.
Forrás: muemlekem.hu

A község honlapján részletes ismertetőt találunk a református egyházközség és a templom történetéről.

•6/29/2015
A templom valószínűleg a XII-XIII. században épült. Az 1400-as években alakították át nagyobb méretű gótikus, támpilléres szentélyű épületté. Ekkor készülhettek a nagyobb méretű, csúcsíves ablakai is. A török időkben a templom komoly károkat szenvedett. Az 1700-as évek elején új tetőszerkezetet, hajója sík deszkamennyezetet kapott, amelynek díszes festésén 1726-os évszám jelzi az újjáépítés befejezésének évét. A festett famennyezet hosszú deszkáin leveles, virágos hullámvonalú indadíszítés fut végig. A gyönyörűen festett karzatokat és padokat, a kiemelkedő szépségű szószéket és annak faragott és festett pelikános koronáját jósvafői festő-asztalos mesterek készítették. A templom melletti fa harangtorony a XVIII. században épült.
Forrás: Gömör-Tornai-karszt, Cartographia.
Részletes ismertető található a Tiszáninneni Református Egyházkerület honlapján. A templom kutatását Feld István publikációjából ismerhetjük meg.
•6/28/2015

Szögliget község határában emelkedik a 460 méter magas Várhegy, melynek tetején a hatalmas kiterjedésű középkori erődítmény romjai találhatók. Jelenleg csak a vár egyes részletei ismerhetőek fel, de a Szádvárért Baráti Kör lelkes csapatának köszönhetően évről-évre egyre több falmaradvány szabadul ki a növényzetből. 

A falu határában lévő négy hatalmas hársfával közrefogott kereszttől indulva -a Ménes patak mentén haladva-  mintegy 1300 méter megtétele után érjük el a Szalamandra házat, ahonnan a Szádvár tanösvényt követve juthatunk el a várig. A tanösvény jobbra tartó ága valamivel hosszabb, a balra tartó ága pedig nehezebb. A túra hossza 8 km(oda-vissza), szintemelkedése 310 méter.

A vár rövid története: A XIII. század második felében Északkelet-Magyarországon is - az ország más tájaihoz hasonlóan - egymás után épültek a várak. A tatárjárást követően IV. Béla rendelkezésére kezdték el a vár építését az 1250-es években, a Torna-vidék és a szádvári uradalom védelmére. Később Torna megye ispáni vára lett, s a Felvidék egyik legjelentősebb erőssége. Legjelentősebb ostroma 1656-ban zajlott, amikor Patócsy Zsófi a hősiesen védte a várat. 1685-ben Habsburg Lipót parancsára Magyarország egyik legnagyobb alapterületű várát – sok más hazai várhoz hasonlóan – felrobbantották, és lerombolták, a Habsburg ellenes szervezkedések megakadályozása érdekében. 
Forrás: Aggteleki Nemzeti Park, Szádvár tanösvény.
•6/21/2015
A Márianosztra közelében lévő 479 méter magas Nagy-Galla csúcsáról gyönyörű panoráma nyílik a Dunakanyarra és a Börzsöny csúcsaira. Több éve terveztük már ezt a túrát, most végre sor került rá. Az időjárás is kegyeibe fogadott, mert a hidegfrontot követően tiszta idő várt minket a csúcson. A Szob-Márianosztra kisvasút Mária kút megállójától oda-vissza három és fél óra alatt teljesíthető a 11.5 km hosszú (oda-vissza) túra. A szintemelkedés nagyjából 370 méter, de csak a csúcs közeli bő egy kilométer igen meredek, az út többi része nem megterhelő.
•6/11/2015

•5/18/2015

A település Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus templomot a közelmúltban újították fel.
A templom 1787-1792 között középkori eredetű körtemplom helyére épült, 1810-ben klasszicista stílusban átépítették. Berendezése, a fő- és mellékoltárok, a szószék szintén 1800 körül készült. Homlokzati tornyos, nagyméretű épület, falpilléres homlokzattal, egyenes záródású szentéllyel. A templom melletti kőkeresztet a XIX. század végén állították. Forrás: vendegvaro.utazom.com
•4/15/2015
Szentendre -történelmi szempontból- legjelentősebb műemléke a római katolikus plébániatemplom. Körülötte helyezkedett el az Árpád korban a püspöki kúria. Szentendre első s névadó temploma is itt a mai helyén -vagy alapjaiban- feltételezhető; ez a tatárjárás idején tönkrement.
Ebből fejlődött ki a XIII.sz. második felében a mai Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom, melynek építése 1241-1280-ra tehető. Ekkor épült a hosszház, az -akkor még- egyeneszáródású szentély és sekrestye a kis román ablakokkal. 1283-ban a visegrádi várnagy leromboltatta, de a XIV.sz. elején -1330-ig- helyreállították. Ekkor épült hozzá a torony, a csúcsíves ablakokkal és a déli bejárati kapu, valamint a sokszögalaprajzú szentély. A templomot a XV.sz.-ban fehérre meszelték, az ablakok kereteit pedig vörösre festették. Ebből az időből származik a pajzs formájú gótikus napóra is. A török időkben megsérült templom tetőzetét 1770-ben helyreállították, hagymasisakos tornyot kapott, homlokzatát pedig vörös csíkokkal diszítették. A legnagyobb átépítés kapcsán, 1751-ben jött létre a templom -mai állapotának is megfelelő- külső és belső architektúrája.
Hajóját keresztboltozattal fedték, megépültek a támpillérek, és ekkor kerültek rá a szegmentíves záradékú kőkeretes barokk ablakok is. 1818-ban a torony ledőlt; a helyreállítás után gúla alakú sisakkal fedték be.
A templom berendezése a XVIII.sz. közepéből való. A főoltár keresztelő Szent Jánosnak van szentelve, a mellékoltárokat a Három Királyoknak, Szent Andrásnak és a Fájdalmas szűznek állították. A szószék 1760-ból való. Párkányán a négy evangelista, felette Krisztus alakja. A Keresztelőkút copf stílusú. Becses még a szamárhegyi katolikus dalmátok zászlója a XIX.sz. közepéről. 
Forrás: a templom ismertetője.
A plébánia honlapja: szentendre-plebania.hu

•4/11/2015


A váci Felsővárosi Római Katolikus Plébániahivatal nemrég megújult honlapjához készült a három panorámából álló virtuális túra. A megszokott gömbpanoráma nézeten túl bemutatja a templom szobrait, festményeit. Az igen színvonalas tartalmú honlapon a Szentjeink menüpontban találjuk ezek részletes leírásait.
•4/10/2015
A templomról a legjobb ismertetőt én itt találtam: cincerblog.blogspot.hu
•4/08/2015
•4/05/2015
•1/07/2015

A gömbpanorámák megtekintéséhez kattints bármelyik képre. A panorámákon fényképezőgép ikon jelzi a következő kép helyét. Az ikonra kattintva lehet a képek között váltani.