Gömbpanorámák

Máriagyűd nevét a magyar honfoglalók közt érkező Gyöd vezérről kapta. Már ezelőtt is csobogott az a forrás, - a római út mellett -, ahol egy Mária szobrocskát helyeztek el, és szent helyként tisztelték az erre járók és itt élők. Bencés szerzetesek 1006-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé.
1148-ban II. Géza királyunk építteti fel a templomot. A középkorban reformátussá teszi Perényi Péter siklósi várúr és hányattatott sorsra jut a török megszállás ideje alatt. A kegyszobor elvész. A nagyharsányi csatában felszabadul a vidék a török megszállástól és az egyre ismétlődő Mária-jelenések tartják izgalomban az embereket. Kezdik visszakövetelni a templomot a katolikus hívek.
1698-ban új szobor kerül a templomba, de azt a rác betörések miatt Eszékre menekítik. Ma is ott látható a ferences templomban. Az 1706-os jelenéseket követően az akkori megyéspüspök adományaként kerül ide a jelenlegi kegyszobor. A templomot a ferencesek a 18. században kibővítik, és 1742-ben szentelik fel. Ezután újabb törést jelent II. József intézkedése, aki bezárattatja a kegyhelyet. Az elkobzott tárgyak jegyzőkönyvében: 302 váratlan gyógyulás, 106 mankó, 1724 ezüst emléktárgy, arannyal, ezüsttel átszőtt miseruhák, kétmázsányi arany-ezüst tárgy szerepel. 1805.-ben VII. Pius állítja vissza a kegyhely elismertségét.
Máriagyűd ma az ország egyik legkedveltebb zarándokhelye a gyakori imameghallgatások és a 17. századi Mária-jelenések miatt. Feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg először egy Tamás nevű katolikus gazdának, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak.
A kéttornyú, barokk stílusú, római katolikus kegytemplom 2008-ban Basilica Minor rangot kapott, melyet XVI. Benedek pápa adományozott. (Forrás: villanyiborvidek.hu) A kegyhely történetéről itt olvashatunk bővebben.