Bejegyzések
•4/19/2014
•9/29/2013
A Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt püspöki székesegyház XII. századi eredetű, de a román templomot gótikus, majd barokk stílusban is átalakították. Falait Maulbertsch alkotásai díszítik. Kápolnájába őrzik Szent László XV. századi hermáját.
A déli mellékhajóból nyílik a Szent Lászlóról elnevezett (eredetileg
Szentháromság, de építtetőjéről Hédervárynak is nevezett) egyhajós,
gazdag hálóboltozatos kápolna, amelynek gótikus jellegét tovább
hangsúlyozzák a színes ablakok, Árkainé Sztehlo Lili művei. A kápolnát
1400 körül Héderváry János győri püspök építtette. Itt őrzik Szent
László király hermáját , ami a magyar ötvösművészet legértékesebb
darabja. A hermával szemben látjuk a vértanúhalált halt Apor Vilmos
püspök szarkofágját.
Az
első, román stílusú, altemplomos, emelt szentélyű székesegyházból az
északi mellékhajó félköríves apszisa maradt fenn eredeti formájában (a
másik két apszist a XX. század elején építették újjá). A templomot 1270
után gótikus stílusban átépítették, majd 1481-1486 között kibővítették. A
XIII. századból származnak a templom hosszfalának kváderkövekkel
szegett, hatalmas támpillérei, a padlástérben felfedezett csúcsíves
árkádsor és a templom befalazott ablakkeretei. A templom barokk átépítése 1634-1645 között készült Giovanni Battista
Rava tervei alapján. Homlokzati tornyát 1681-ben emelték, majd újabb
átépítés következett 1743-1783 között. Főhomlokzata viszont 1823-ben
készült, ugyanis a torony a XIX. század elején statikailag megrendült,
hogy a ledőlést megakadályozzák, elé építették ezt az adott kor
ízlésének megfelelő, klasszicista stílusú homlokfalat.
A bronzkapu a győri kovácsművész, Sima Bandi alkotása. Ezen a kapun belépve tárul elénk a barokk jegyeit magán viselő templombelső, amelynek
építészeti munkái Hefele Menyhért, a festőmunkák Anton Maulbertsch
nevéhez fűződnek. A főhajó dongaboltozatának közepén Krisztus
fényben úszó alakja látható, kétoldalt Mózes és Illés, köröttük angyalok
serege. A fiókboltozatokon háttérben Krisztus, illetve az Ó- és
Újszövetségből vett témák láthatók. A szentély feletti boltozaton is
Maulbertsch-freskót látunk: magyar szentek hódolnak isten előtt. A
Hefele tervezte főoltár képe - Mária mennybevitele - szintén az ő
alkotása. A szentély előtt két érdekes domborművet látunk: két fekete
oltárt. Az egyiken Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának, a
másik témája Szent László királyhoz kötődik.
Az északi mellékhajóban (ha az oltárral szemben állunk, bal oldalon)
található a bazilika Könnyező Mária kegyoltára. Az ismeretlen mester
műve Írországból került ide. Szép a két mellékoltár, a mennyezet freskói
az angyali üdvözletet és Krisztus megdicsőülését ábrázolják.
A déli mellékhajó dongaboltozatán Szent István vértanú áll bírái előtt - ez is Maulbertsch-kép. A mellékhajó szentélye Hefele Menyhért műve, az aranyozott szobrokkal díszített oltár képét Paul Troger bécsi festő festette. Témája, a freskóval harmonizálóan, Szent István vértanúsága.
Forrás: www.miserend.hu
A déli mellékhajó dongaboltozatán Szent István vértanú áll bírái előtt - ez is Maulbertsch-kép. A mellékhajó szentélye Hefele Menyhért műve, az aranyozott szobrokkal díszített oltár képét Paul Troger bécsi festő festette. Témája, a freskóval harmonizálóan, Szent István vértanúsága.
Forrás: www.miserend.hu
•9/19/2013
A kéttornyos kora barokk templom, Győr óvárosának főterén, a Széchenyi téren áll. A mai Magyarország legkorábbi barokk stílusban emelt temploma, az olaszos kora barokk építészet egyik legszebb példája.
A templomot a jezsuiták építtették Baccio del Bianco tervei alapján 1634-41 között. Belső tere és berendezése a jezsuita főtemplom, a római Il Gesú mintájára készült. 1662-re készültek el a templom mellékoltárai, a kápolnafülkéket borító stukkódíszek, valamint a freskók. A templombelső ezen részlete a kora barokk építészet ritka példája. Később a templom nagyszabású átalakításokon esett át, a két torony mai sisakját és a jelenlegi homlokzatot 1727-ben nyerte. Az 1740-es években alakították ki a templombelső mai alakját. Új főoltárt, mellékoltárokat, berendezéseket készítettek és ekkor készültek a nagyszerű freskók is. 1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, 1802-től kezdve a bencések tulajdonában van a templom.
Forrás: wikipedia
•9/17/2013
Bakonybél 1446 lakosú község a Kőris-hegy lábánál, Zirctől 17 km-re északnyugatra.
A Bakony szívében fekvő község számos turistaút kiindulóhelye a
Gerence-patak völgyében.
Szent Benedek-rendi apátságát István király
alapította 1018 körül. A kolostor mai barokk stílusú épülete 1724-ben épült, bencés temploma 1782-re készült el. Az épület belső kialakítása egyszerű, legfőbb dísze a
Polinger Ignác pápai festő által 1758-ra elkészült főoltár. A festmények közül leghíresebb az id. Dorffmeister István által 1779-ben , a Szent Család Jeruzsálemből Názáretbe való visszatérését ábrázoló kép. A szószék 1760-ban, a műemlék orgona pedig 1822-ben készült el.
 |
| Szent Mauríciusz és Vértanútársai Plébániatemplom |
A templom mellett modern fogadóépület és apátsági ajándékbolt várja a látogatókat.
A templomtól kb. egy km-re található Borostyán-kút kirándulóhely a monostort alapító Szent Günther és a később vértanúhalált halt Szent Gellért emlékét őrzi. A kápolna, a 14 képből álló stáció és a szikla tetején található kálvária a 19 század végén épült. A tavat a kápolna előtt fakadó három forrás vize táplálja.
A falu mellett emelkedő 709 méter magas Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye. A tetején
álló háromszintes, fából épült Vajda Péter kilátót 1920-ban állították. Legutóbbi megerősítésére 2002-ben került sor, de mára újból megérett a felújításra, korszerűsítésre. Állapota miatt csak saját felelősségre látogatható. A közeli radar állomás és a fák sajnos korlátozzák a kilátást, ezért a felújítás során célszerű lenne újabb szinttel megemelni. Tetejéről tiszta időben elénk tárulnak a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró falvai, a Kab-hegy és a Somló, a Csetény
környéki szélerőművek, a Pannonhalmi Apátság, a Balaton. A kilátótól alig 50 m-re áll a polgári
légtérellenőrző radarállomás. A kilátóhoz aszfaltos út vezet, használatához
engedélyt kell kell kérni a templommal szemben található erdészeténél. Gömbpanoráma a kilátóból.
•9/14/2013
A Bakony szívében, a Cuha patak völgyében elterülő Zirc gazdag kulturális és történelmi hagyományokkal rendelkező kedvelt idegenforgalmi célpont. Hazánk legmagasabban fekvő városa . Legfőbb látványossága a Ciszterci Apátság épületegyüttese.
A mai templom barokk stílusban épült 1738-53 között. A falképeit Wágenmeister József, az oltárképeket Franz Anton Maulbertsch festette.Méretei: 54 m hosszú, 24 m széles,
25 m magas. A templomot IV. Pál pápa 1982. augusztus 21-én, Zirc alapításának 800 éves jubileumának évében basilica minor rangra emelte.
Az apátság látogatóközpontját ez év májusában adták át.
A apátságot III. Béla király 1182-ben alapította. Első szerzetesei a rend leghíresebb és legnépesebb monostorából, a franciaországi Clairvaux-ból érkeztek. A XII-XIII. század fordulóján korai gótikus stílusban épült torony nélküli templom és kolostor a középkorban elpusztult, maradványait elbontották. A régi épületből egy régi pillérköteg még látható a kolostor falain kívül a főút mentén, amelyre 1751-ben Szent Imre-szobrot állítottak.
Az apátság épületét néhány évvel a templom építése előtt kezdték építeni, és hosszú idő alatt nyerte el mai formáját. Több tízezer kötetes könyvtára és annak intarziás empire berendezése különleges értéket képvisel. A könyvtár 70 ősnyomtatványt, közel 400 antikvát tudhat magáénak, melyek közül több csak Zircen található meg Magyarországon. Az állomány tematikailag rendkívül színes, a teológiától a történelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát.
•9/03/2013
