Bejegyzések
•6/22/2010
•6/20/2010
•6/19/2010
Kihirdették a pályázat eredményét, amelyre 79 országból 945 fotós 2740 képpel nevezett. Külön történt a profi és amatőr fotósok képeinek értékelése. Mindkét szekcióban két kategóriában lehetett nevezni: természet és épített környezet. Itt tekinthetők meg a négy kategória legjobb 50-50 képe. Az amatőrök között az épített környezet kategóriában a Bartók Béla hangversenyteremről készült képem a 31. lett. A természet kategóriában szintén az amatőrök között Takács István 13-ik helyezést ért el a képével.
•6/17/2010
Debrecen szívében a város és a református magyarság jelképe a kétszarvú templom. Műveltséget, jellemet, hagyományt, az örökkévalóság távlatait és a nemzet sorsát ölelik egységbe fehér bolthajtásai.1849. április 14-én Kossuth Lajos itt hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. Épült 1805-1825 között Péchy Mihály tervei szerint. Méretei: a középkori alapfalokon álló főhajó hossza 55 m, szélessége 15 m. A déli kereszthajó 38 m hosszú, 14 m széles, a torony magassága 61 m. Az ülőhelyek száma 3000 körül van.A templom nevezetességei közül kiemelkedik az 1838-ban készült és 1995/96-ban újjáépített műemlék orgona, mely az ország második legnagyobb mechanikus orgonája. Forrás:www.nagytemplom.hu
•6/12/2010
Legtöbben talán Csonkatemplom néven ismerik. Belseje 1250 ülőhelyes, 21 méter széles és 41 méter hosszú.A Kistemplom neves eseménynek adott otthont, amikor 1860-ban, a téli vásár idején befogadta a 600 fős nagygyűlést, amely a 49-es Szabadságharc utáni abszolutizmus elleni első lázadás volt, ugyanis 1859-ben az udvar eltörölte a protestáns egyházak önkormányzatát és császári tisztségviselők irányítása alá helyezte őket. Az ekkor a vásár kapcsán összegyűlt sokaság megtöltötte a templomot, sőt még az utcáról is az ülést hallgatták több ezren. A megfogalmazott rendeletben a császári parancsot nem ismerték el, majd egy hónap elteltével az udvar vissza is vonta a rendeletet. Forrás: www.templom.hu
•6/11/2010
Debrecen első ismert címere (1560), már a reformációra utal: fő alakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, mely hátrafordulva a zászlóra tekint. Az 1693-ban adományozott címer továbbvitte e hagyományt, de a főalak gazdag heraldikai kiegészítést kapott. Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó-és Újszövetséget jelképezi, s utal a „könyves” város kultúrájára is. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, de a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s érzékelteti a történelmet: a környéket ért pusztító háborúkban úgy állt a város, mint sivatagban az oázis. A főnixmadár a hányatott sors allegóriája: akárcsak a hamvaiból újjászülető csodás madár. A város egyre dicsőségesebben újul meg a pusztító tűzvészek után. A Nap a halhatatlanság és az erő szimbóluma. A város és a református egyház szoros kapcsolata révén ez a címer lett a Református Világszövetség (1877) megalakulása előtti években a magyarországi református egyház egységes jelképévé. Kiegészítésül a reformáció bibliai igéje került rá: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” (Forrás: www.debrecen.hu)