Győr: Bazilika

A Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt püspöki székesegyház XII. századi eredetű, de a román templomot gótikus, majd barokk stílusban is átalakították. Falait Maulbertsch alkotásai díszítik. Kápolnájába őrzik Szent László XV. századi hermáját.

Az első, román stílusú, altemplomos, emelt szentélyű székesegyházból az északi mellékhajó félköríves apszisa maradt fenn eredeti formájában (a másik két apszist a XX. század elején építették újjá). A templomot 1270 után gótikus stílusban átépítették, majd 1481-1486 között kibővítették. A XIII. századból származnak a templom hosszfalának kváderkövekkel szegett, hatalmas támpillérei, a padlástérben felfedezett csúcsíves árkádsor és a templom befalazott ablakkeretei. A templom barokk átépítése 1634-1645 között készült Giovanni Battista Rava tervei alapján. Homlokzati tornyát 1681-ben emelték, majd újabb átépítés következett 1743-1783 között. Főhomlokzata viszont 1823-ben készült, ugyanis a torony a XIX. század elején statikailag megrendült, hogy a ledőlést megakadályozzák, elé építették ezt az adott kor ízlésének megfelelő, klasszicista stílusú homlokfalat. 

A bronzkapu a győri kovácsművész, Sima Bandi alkotása. Ezen a kapun belépve tárul elénk a barokk jegyeit magán viselő templombelső, amelynek építészeti munkái Hefele Menyhért, a festőmunkák Anton Maulbertsch nevéhez fűződnek. A főhajó dongaboltozatának közepén Krisztus fényben úszó alakja látható, kétoldalt Mózes és Illés, köröttük angyalok serege. A fiókboltozatokon háttérben Krisztus, illetve az Ó- és Újszövetségből vett témák láthatók. A szentély feletti boltozaton is Maulbertsch-freskót látunk: magyar szentek hódolnak isten előtt. A Hefele tervezte főoltár képe - Mária mennybevitele - szintén az ő alkotása. A szentély előtt két érdekes domborművet látunk: két fekete oltárt. Az egyiken Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának, a másik témája Szent László királyhoz kötődik. 

A déli mellékhajóból nyílik a Szent Lászlóról elnevezett (eredetileg Szentháromság, de építtetőjéről Hédervárynak is nevezett) egyhajós, gazdag hálóboltozatos kápolna, amelynek gótikus jellegét tovább hangsúlyozzák a színes ablakok, Árkainé Sztehlo Lili művei. A kápolnát 1400 körül Héderváry János győri püspök építtette. Itt őrzik Szent László király hermáját , ami a magyar ötvösművészet legértékesebb darabja. A hermával szemben látjuk a vértanúhalált halt Apor Vilmos püspök szarkofágját.

Az északi mellékhajóban (ha az oltárral szemben állunk, bal oldalon) található a bazilika Könnyező Mária kegyoltára. Az ismeretlen mester műve Írországból került ide. Szép a két mellékoltár, a mennyezet freskói az angyali üdvözletet és Krisztus megdicsőülését ábrázolják.
A déli mellékhajó dongaboltozatán Szent István vértanú áll bírái előtt - ez is Maulbertsch-kép. A mellékhajó szentélye Hefele Menyhért műve, az aranyozott szobrokkal díszített oltár képét Paul Troger bécsi festő festette. Témája, a freskóval harmonizálóan, Szent István vértanúsága.
Forrás: www.miserend.hu