•8/21/2012

Kamasz koromban ha várról volt szó, én mindig erre a várra gondoltam. A mai napig is ha a Zemplén kerül szóba nekem az elsők között eszembe jutó látnivaló a 'boldogkőváraljai vár'.
A falu mellett elhaladó országútról távolról elénk táruló vár panorámája mindenkit arra csábít, hogy közelebbről is megtekintse. A vár története meglehetősen bonyolult, akit érdekel, olvassa el a község honlapján található ismertetőt. Az őrtorony és a hozzá vezető keskeny kijáró sajnos le van zárva. A vár alatt középkori hangulatot idéző étterem található. Az egyik toronyban ólomkatona kiállítás került berendezésre, ahol több nevezetes csata életképe elevenedik meg.
•8/18/2012

A Zempléni-hegység északi részén, egy vulkáni sziklaszirten helyezkedik el Füzér vára. A szirt mintegy 170 méterre magasodik a falu fölé, és már egészen távolról is több irányból látható. A község házai mellett található parkolóig eljuthatunk autóval, majd innen tovább kb. 1 km-es sétaút vezet fel a várhoz. Az út utolsó szakasza meglehetősen meredek, de a korláttal kiegészített lépcsősor könnyít a feljutásban. A parkolóból a kék turistajelzésen haladva a Nagy-Milicre juthatunk.
Története: Valószínűsíthető, hogy az Aba nemzetség egyik tagja építtette a várat, első okleveles említése 1264-ből való. Többször királyi birtok volt, majd a Perényi család tulajdonába került. 1526-ban Perényi Péter koronaőr - Szapolyai János koronázása után - a koronát egy évig Füzéren rejtegette. A XVI. században földesurai a harcászati elveknek megfelelően megerődíttették, olasz bástyával övezték a várkaput. Utolsó zálogbirtokosa Bónis Ferenc volt. Füzér várát a kassai generális gyújtatta fel, hogy ne szolgálhasson a felkelők menedékhelyéül. A Károlyi földesurak később megbízták Lux Kálmán építészt, hogy a legsürgősebb állagmegóvási munkálatokat végezze el az egyre rosszabb állapotban lévő váron.
Az 1970-es évektől Feld István és Juan Cabello régészek vizsgálták a maradványokat. 1992-től Simon Zoltán vezetésével folyik a feltárás és helyreállítás. Közben megalakult a helyi lakosság tagjaiból a Füzéri Várvédő Egyesület, és nyaranként várjátékokkal idézik fel a vár históriáját.
Forrás: a község web oldala.


A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az egyszerű épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített - 1832-ben készült - festett fa mennyezet jelenti.
•8/17/2012

A sátoraljaújhelyi Szent Miklós Püspök görög katolikus templom hazánk egyik legrégebbi katolikus temploma. Az eredetileg 1738-ban emelt barokk épületet 1868-ban átépítették, de 1777-ben épült tornya a rajta olvasható szláv kronosztikonnal még a XVIII. századot idézi. Szintén korabeli az 1759-ben készült ikonosztáza, ami ritka művészeti értéket képvisel, ez a művészettörténészek szerint egy galíciai műhelyben készülhetett. Szószéke az 1700-as évek végéről származik, így azon már inkább a copf hatások érvényesülnek. 1994-ben feltártak egy korábban elfalazott falképet, mely Szent Miklós püspököt ábrázolja főpapi ornátusban, mellette Mária és Krisztus láthatók. A templom műemléki védelem alatt áll. (Forrás: varosom.hu)

•8/15/2012

1792-ben felszentelt, kőből és téglából épült, műemlékileg védett, barokk stílusú épület. A környék egyik legszínvonalasabb és legigényesebben elkészített görög katolikus temploma. Ezt elsősorban páratlan ikonosztázának köszönheti, melyet a kor legmagasabb színvonalú templomberendező műhelyének mesterei készítettek, a Mohácsi püspökség és a Majloth család megbízásából. A 8 méter magas és 9 méter széles ikonosztázt Padits Péter készítette 1818-ban. A templom festését 1834-ben fejezte be Miklósi József festő.
Az egyházközség web oldala:
www.szantigorogok.hu

•6/29/2012
Beregi ház

Szatmári ház

Hortobágyi ház

Nyírségi ház
•12/29/2011

Az épületben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum működik. Korábban készült képek a múzeum és a jáki kápolna belsejéről és az épületegyüttesről 1.kép, 2.kép, 3.kép, 4.kép, 5.kép.