•8/26/2011

Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 méter magas sziklacsúcson emelkednek Salgó várának romjai. A községbe érve a Vár utca végén található parkolóig autóval mehetünk. A parkolótól kb. 15 perces sétával érhető el a vár (sárga + jelzés), ahonnan tiszta időben fantasztikus panorámában gyönyörködhetünk. A várrom és környéke természetvédelmi terület. (Ottlétünkkor a torony környékét ellepték a szárnyas hangyák és a darazsak, amelyek fekete pontként a képen is látszanak.) A várnak önálló internetes honlapja van.

•8/24/2011


A kegyhely önálló honlappal rendelkezik, ahol részletesen olvashatunk a történetéről, a búcsúk időpontjairól és az aktuális hírekről.

•8/14/2011

A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő épületegyüttesnek számít. Az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal.

A földszintes, négyzetes alaprajzú, nyeregtetős-oromzatos cellaházaknak egy bejárata és öt ablaka van. Minden cellaház négy helyiségből állt, a folyosóról jobbra nyílt a freskókkal, stukkókkal gazdagon díszített, oltárral felszerelt kis kör alaprajzú kápolna. A remetelak bejárata a házzal megegyező méretű kb. 80 nm-es kertre nyílik.

A refektóriumban (közös ebédlő) a falakat borító figurális díszítésű faborítások nem maradtak fenn, a mai faburkolat a kastéllyá alakításkor kerülhetett ide. A terem és kis előterének freskóit 1760 körül készültek. Az összesen 27 kép, a rendet alapító Romuáld életéből és a rend történetéből vett, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar szent királyokat, szenteket és az Utolsó Vacsora jelenetét ábrázolja.
Az épületegyüttes színvonalas, minden részletre kiterjedő leírásokat tartalmazó web oldallal rendelkezik.
•8/12/2011
Eszterházi kastély
A magyar kastélyok sorában a legnagyobbak és legjelentősebbek közé tartozik az egykori Esterházy-kastély, amely jelenleg kórházként üzemel.
•8/07/2011

A jezsuita templom 1745 és 1756 között épült és Nepomuki Szent János tiszteletére szenteltek fel. 1773-ban a jezsuita rend feloszlott, a pálosok kapták meg, akiknek 1786-ban történt feloszlatása után rövid ideig üres, majd a belvárosi német polgárok temploma lett. 1813-ban a ciszterci rend kapta meg és 137 éven át ők miséztek falai között, míg 1950-ben fel nem oszlatták őket. A rendszerváltást követően ismét az övék lett a templom és a rendház és ők működtetik az 1994-ben visszakapott Ciszterci Szent István Gimnáziumot is. 1948 óta plébániatemplom.
Egyedülálló érték a jobb oldalt álló sekrestye rokokó bútorzata, mely a pálos szerzetesek hagyatéka, 1764 és 1767 között készült Hyngeller János pálos szerzetes munkája nyomán. A sötétbarna, tölgyfa bútorzat a teret három oldalról övezi. A felső, nagyobb szekrények a templom oltárait ismétlik meg.
•8/05/2011

Mariánus ferencesek építették 1720-43 között, a hagyomány szerint azon a helyen, ahol a török hódoltság előtt a királyi palota, Szent István palotája állt, és ahol 1007-ben Szent Imre herceg született. Ezért a közép- és újkorban ez a templom volt a magyarországi Szent Imre-tisztelet középpontja. A templom mellett álló kolostor a ferences rend magyarországi történetében fontos szerepet játszott: több nagykáptalan helyszíne is volt, majd az újkorban a rendtartomány újoncképzése folyt itt. A ferencesek szétszóratása, 1950 óta a templom egyházmegyei kezelésben lévő templomigazgatóságként működik. A rendszerváltás után a rend jogilag visszakapta, de lelkipásztori szolgálatát továbbra is a székesfehérvári egyházmegye látja el.
Forrás: miserend.hu. A templomról bővebben a Szent Imre Honlapon olvashatunk.