Gömbpanorámák

Budapest: Vajdahunyad vár

2011-12-29T09:27:00.008+01:00

Az épületben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum működik. Korábban készült képek a múzeum és a jáki kápolna belsejéről és az épületegyüttesről 1.kép, 2.kép, 3.kép, 4.kép, 5.kép.

Budapest: Margit híd

2011-11-29T20:06:00.009+01:00

A Duna mostani rendkívül alacsony vízállása lehetővé teszi, hogy a Margit szigetről száraz lábbal keljünk át a középső hídpillérhez. Takoca (kerekterek.hu) képe adta az ötletet, hogy én is megpróbálkozzak ezen a ritkán megközelíthető helyszínen egy panoráma fotózással. Szerencsémre ezen a héten volt is egy olyan nap, amikor kitisztult az idő. A 'kék óra' rövidsége és a helyszínen megforduló sok látogató miatt, csupán ezt az egy képet sikerült készítenem. A hídról részletes ismertetőt találunk a Wikipediá-n.

Budapest: Kazinczy utcai zsinagóga

2011-11-25T17:35:00.009+01:00

A Kazinczy utcai zsinagóga a budapesti ortodox zsidó közösség legfontosabb imahelye. Utcai homlokzata a magyarországi késő szecesszió kiemelkedő emléke. Az 1868-ban több irányzatra szakadt pesti zsidóság zsinagógái közül ez készült el a legkésőbb, 1913-ban, a Löffler testvérpár tervei alapján. A vörös téglás épület a kanyarodó Kazinczy utcában, az ortodox iskola közös udvarán épült föl. Belső tere a korszakban divatos szecessziós stílusban készült, berendezése megfelel az ortodox zsinagóga-építési szabályoknak, így a modern vasbeton szerkezetű csarnok közepén találjuk a tóraolvasó-emelvényt, keleti falán pedig a hatalmas, kapura emlékeztető, díszes Tóraszekrényt. A festett üvegablakokon Dávid-csillag és menóra-motívumok találhatók. A falfestés a magyar szecesszió szép példája. A vallási előírásoknak megfelelően a nők padsorai elkülönítetten, a galérián kaptak helyet, ahová külön lépcsőházban lehet följutni. Forrás: Guide@Hand. Kazinczy street,Orthodox Synagogue.

Budapest: Frankel Leó úti Zsinagóga

2011-11-17T18:20:00.009+01:00

"A ma is működő neogótikus (a tervező szerint 'francia gót stílusú') újlaki zsinagógát (a hajdani Zsigmond, a mai Frankel Leó utcában) udvarbelső beépítésével Fellner Sándor alakította ki 300 hívő részére. Felszentelésére 1888. augusztus 8-án került sor. A zsinagógát eredetileg szabad térbe építették, bejárata a Zsigmond utcából nyílt, homlokzata pedig a Dunára, illetve az Árpad fejedelem útjára nézett. 1928-ban azonban, a kor kívánalmainak és a fejlődő hitközség sokirányú funkcióinak megfelelően, hatemeletes bérházzal építették körül. Ennek terveit Jakab Dezső és Soós Aladár műépítészek készítették. Az utca felől magas, árkádos, vasráccsal záródó kapualjon keresztül kedvező rálátás nyílik a zsinagóga homlokzatára. A zsinagóga köré emelkedő bérházat úgy építették, hogy a templom ne puszta falsíkok közé kerüljön, hanem mindkét oldalról függőfolyósok határolják, ahonnan a zsinagógára tekintve különösen hangulatos, mondhatni misztikus kép tárul elénk. Az épületben hitközségi irodák, díszterem, téli imaterem és alkalmi talmud-tóra iskola is helyet kapott."

Részlet Kormos Péter, Villányi András, Raj Tamás: Budapest Zsinagógái című könyvből. A zsinagóga web oldal: www.frankel.hu

Visegrádi hegység: Jenő kunyhó

2011-11-05T18:46:00.009+01:00

A Visegrádhoz közeli Apátkúti völgy kedvelt kirándulóhely. A völgy alsó szakaszán lévő tónál is leállíthatjuk a kocsit és onnan gyalog indulva tovább az Ördögmalom vízesés érintésével érhetjük el a Telegáthy-rétet. A réten padok, asztalok, tűzrakóhelyek és fából faragott játékok várják a látogatókat, ahol akár az egész napot is eltölthetjük. A réten túl gépkocsival tilos közlekedni, habár az aszfaltozott erdészeti út tovább vezet egészen a Pap-rétig, ahonnan Piliszentlászló és Szentendre irányába van elágazás. Az út a kerékpárosok által igen kedvelt. A réttől nem messze található vadászház mellett elhaladva, kb. egy kilométeres út után érjük el a Kaán forrást. A völgy vadregényes része itt kezdődik és kb. két kilométeren át gyönyörködhetünk szépségében. A völgy Pilisszentlászló felőli végén is találunk padokkal kiépített pihenő és tűzrakó helyet. A piros jelzésen tovább haladva a faluba jutunk. Az első hétvégi háznál jobbra kanyarodva és újból keresztezve a patakot, (nem jelzett turistaút) egy kisebb kerülővel juthatunk vissza a vadászházhoz. Menet közben érintjük a Jenő-kunyhót, ahol a panoráma is készült. A túra hossza kb. 9.6 km (Telegáthy-réttől mérve), amelyet három óra alatt kényelmesen teljesíthetünk, még úgy is, hogy közben kb. 370 métert emelkedünk fel és ereszkedünk le.

Budapest: Dohány utcai zsinagóga

2011-10-25T14:54:00.015+02:00

A budapesti Dohány utcai zsinagóga ma a világ második legnagyobb és Európában az amszterdamival együtt a legmonumentálisabb zsidó templom. Nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. A zsinagóga építésére közel másfél évszázaddal ezelőtt pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott a nemrég zárult felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész, aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án, az őszi zsidó nagyünnepek előtt került sor.
Forrás: www.zsido.hu/tortenelem/dohany.htm.

A három panoráma együtt is megtekinthető ide kattintva.
Dohány Street Synagogue

Budapest: Rumbach utcai zsinagóga

2011-10-23T09:52:00.007+02:00

A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. Az épület a második világháború óta romos, 1959 óta nem használják vallási célokra, 1979-ben a teteje is beszakadt. 1980-ig laktak az épülethez csatlakozó bérlakásban, ekkor azonban ezt kiürítették, mert az épület életveszélyessé vált. Az 1980-as években az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg a hitközségtől. Az 1990-es években állagmegőrző munkákat hajtottak végre rajta, a felújítást azonban nem fejezték be. Az Alba Regia 1992-ben csődbe ment, az épület 1994-ben az Állami Vagyonügynökség tulajdonába kerül. A Budapesti Zsidó Hitközség 2006-ban kapta vissza, azóta látogatható. Az impozáns épület sajnos nagyon lepusztult állapotban van, belső tartozékai hiányoznak, felújítása igen aktuális lenne.
Rumbach Street synagogue.

Börzsöny: kilátás a Kopasz-hegyről

2011-10-17T08:42:00.012+02:00

A Márianosztra feletti 539 méter magas Kopasz-hegyről gyönyörű panoráma tárul elénk. A falu szélétől meredek úton, kb. 50-55 perc alatt érhető el a 2.5 km-re található csúcs.

Pilis-hegység: Sikárosi rét

2011-10-08T21:04:00.007+02:00

Egyik kedvenc kiránduló helyünk a Szentendre mellett található Bükkös patak völgye. A Dömörkapui vízeséstől induló turistaút (parkoló) végig a patak medrében halad, többször keresztezve azt. Van ahol csak a vízben lévő kövekre lépve tudunk átkelni rajta, máshol fából készült gyaloghidak könnyítik meg az átkelést. Az út mentén több helyen találunk táborozásra, tűzrakásra kialakított helyeket. Szűk órányi gyaloglás után érjük el a Sikárosi vadászházat, és azt követően kerülhetjük meg a hegyekkel körbevett hatalmas rétet. A rét talán tavasszal a legszebb, amikor a friss zöld fű és a virágok látványa leginkább nyugtatja a szemet és a lelket. Az út hossza oda-vissza kb. 11 km. A vadászházig a patakmederrel párhuzamosan erdészeti aszfalt úti vezet, ahol kerékpárral, de babakocsival is közlekedhetünk.

Budapest: Dózsa György úti zsinagóga

2011-10-06T18:03:00.009+02:00

A több mint száz éve épült zsinagóga épületének kalandos a sorsa. A történetével kapcsolatosan nemrégen a hg.hu oldalon jelent meg egy részletes írás. Az épületben jelenleg a Budapesti Honvéd Sportegyesület vívóterme működik.

Vác: Diadalív

2011-10-02T18:00:00.007+02:00

A Kőkapu (ahogy a váciak hívják) az országban egyedülálló műemlék. A későbarokk-klasszicizáló diadalívet 1764-ben Migazzi püspök építtette Mária Terézia fogadására az akkori "Püspök-Vác" határában. Nem a legszebb helye Vácnak, de mindenképp érdemes megnézni ha arra járunk. A képen látható szöges dróttal ellátott kerítés a Váci Fegyház és Börtön fala.
A korábban készített váci gömbpanorámáim ide kattintva tekinthetők meg.

Nissan Micra

2011-09-30T17:12:00.021+02:00

A gömbpanoráma indításához a képre kell kattintani, a kisbolygós változat (little planet view) ide kattintva tekinthető meg.

Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

2011-09-25T16:30:00.010+02:00

A Wenckheim-palota Wenckheim Frigyes gróf (1842-1912) életművének, s a hazai neobarokk palotaépítészetnek is egyik fő alkotása. Az 1887-ben Meinig Artúr tervei szerint épült palotában ma a Szabó Ervin Központi Könyvtár található. Az épületről bővebben a Wenckheim-kastélyok web oldalon tájékozódhatunk.

Budapesti Olasz Kultúrintézet

2011-09-23T18:25:00.007+02:00

A Budapest VIII. kerületében, a Bródy Sándor utca 8. szám alatt található épület 1865-1902 között a Magyar Országgyűlés Képviselőházának székhelye volt. Egy 1935-ben Rómában aláírt szerződés értelmében az épület 1942-ben az olasz állam tulajdonába került és az 1943-as megnyitása óta az Olasz Kultúrintézetnek ad helyet. Az épületet Ybl Miklós, az egyik legnagyobb magyar építész tervezte. A képen a közel 500 fős nagyterem látható. ( Istituto Italiano di Cultura di Budapest.)

Budapest: Hazatérés temploma

2011-09-19T17:17:00.005+02:00

A Szabadság tér eklektikus palotái között foglal helyet egy egyszerű homlokzatú, Bauhaus jellegű bérház, amelyről csak a toronyszerűen kialakított, órával ellátott tetőről ég felé nyúló csillag árulja el, hogy református templom, a Hazatérés temploma. Története Trianonhoz kötődik. Gyülekezete az elszakított országrészekből ideérkezett, Magyarországot választó, elsősorban királyi tisztségviselőkből alakult ki az első világháború után. Folytatás: a Szabadság téri Református Egyházközség honlapon.

Visegrádi-hegység: Vadálló kövek

2011-09-17T14:36:00.011+02:00

A Vadálló kövek a Visegrádi-hegységben található vulkanikus eredetű sziklák közkedvelt elnevezése, amelyek Dömös területén találhatóak. A faluközpontból (Fizető parkoló a községháza előtt) a Királykúti úton kell haladni, majd a Szőke-forrás-völgyén a sárga jelzésű turistaút visz a Szentfa-kápolnáig. (A sárga jelzés a Rám-szakadék irányába visz tovább.) Eddig (kb. 1.8km) könnyű az út, a 'fekete leves' innen kezdődik. A piros háromszöggel jelzett út vezet a sziklákhoz, majd onnan tovább a Prédikálószék irányába. A következő 2.5 km-en mintegy 470 métert emelkedünk, ez átlagosan 19%-os meredekséget jelent. Mindenképp ajánlatos jól tapadó cipőt választani erre az útra, mert a meredekségén túl az út sok helyen igen morzsalékos is. A vadregényes sziklák mellett a Dunától Dobogókőig terjedő panoráma is gyönyörű. A sziklák anyaga vulkanikus eredetű, andezit. Mintegy 12 millió évvel ezelőtti vulkanikus működés eredményeként jöttek létre.

Az út a fényképezéssel együtt nekem 3óra 15percig tartott. Hossza 8.6km teljes szintemelkedés 522 méter. Induláskor és érkezéskor sütött a nap és felhőkkel tarkított, de kék volt az égbolt. A köztes időben szürkén beborult, a Prédikálószéken a pára miatt nem is csináltam képet, kárpótolt viszont hogy többször is hallottam a szarvasbikák bőgését.

Kisoroszi: Szigetcsúcs

2011-09-06T21:56:00.004+02:00

A Szentendrei sziget északi vége. Hívják spiccnek, sziget csúcsnak, sziget csücskének, de egy a lényeg, aki már egyszer is járt ott, az biztos hogy visszatér.

Lengyel-Tátra: Gasienicai-Fekete-tó

2011-09-06T21:50:00.013+02:00

Negyedik alkalommal néztük meg a Lengyel-Tátra egyik legszebb völgyében lévő tavat, amely igen népszerű uticél a turisták körében. Több irányból is elérhető. A legszebb és a legnehezebb útvonal talán a Kuznicéből induló, de a Gáspár-csúcsról (Kasprovy vrch) lefelé menet is érinthetjük, illetve a Dolina Suchej Wody irányából is megközelíthető. Az utóbbi út hosszú de nem megerőltető, végig sűrű fenyőerdőben vezet. A túraútvonal találkoznak a Murowaniec menedékháznál, ahonnan a tó kb. 35-40 perc alatt érhető el.

A tavat három oldalról hatalmas hegyek veszik körül, melyek legtöbbjének magassága a 2000 méter is meghaladja. A tótól induló turistautak tovább vezetnek a gerincek és hágók felé.

A tó nem járható teljesen körbe, de érdemes végigsétálni a partján, mert minden oldalról más-más arcát mutatja a völgykatlan.

A GPS által mért adatok: az út hossza(oda-vissza) 18.7km, a túra teljes ideje 7óra 58 perc(ebből a tiszta menetidő 5óra 15perc), emelkedés és süllyedés 675 méter.
Tatry Polskie: Czarny Staw Gasienicowí. Kliknij, by zobaczyć tę panoramę w nowym oknie na pełnym ekranie.

Tátra Bukowina: Jézus Szíve templom

2011-09-02T18:50:00.012+02:00

Évek óta Bukowinában van a szálláshelyünk, amikor a Lengyel-Tátrában túrázunk. A lengyel-szlovák határhoz legközelebb található település 1000 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, ideális kiinduló pontja a tátrai kirándulásoknak. Két temploma közül most az újról sikerült panoráma képet készíteni. Sajnos a régi, fából épített műemlék templomba - amelyet már csak ünnepnapokon és esküvők alkalmával használnak - nem sikerült bejutnom. Az új templomban nagyon szépek a fából készült faragások, szobrok, a hatalmas Jézus szobor, a stációk, a táblaképek, a székek.
Wnętrze nowego kościoła pw. Najświętszego Serca Pana Jezusa w Bukowinie Tatrzańskiej. Kliknij, by zobaczyć tę panoramę w nowym oknie na pełnym ekranie.

Lengyel-Tátra: Siklawa vízesés és az Öt-tó völgy

2011-08-31T18:19:00.020+02:00

A Magas-Tátra egyik látványos túraútvonala a Halas-tó (Morskie Oko) felé vezető aszfalt úttól induló (zöld jelzés), a Raztoka patak (Dolina Roztoki) völgyön át az Öt-tó völgyig (Doliny Pięciu Stawów Polskich), majd onnan a kék jelzésen vissza a Halas-tóhoz vezető út. A nem könnyű, de talán mindenki által teljesíthető túra igen változatos és gyönyörű helyszíneken vezet.

Az indulást követően kb. 2 órás gyaloglás után érjük el a Siklawa vízesést, amelyen két lépcsőben mintegy 70 méter magasból zúdul alá a fölötte lévő tavak vize. A vízeséstől északra kétezer métert és azt meghaladó hegycsúcsok alkotják a pompás panorámát. Ezeken a gerinceken halad a Sasok útja (Orla Perć), amelyet a világ harmadik legnehezebb turistaútjának tartanak.

Az öt tó közül a Nagy-tó (Welki Staw Polski) területe 34 hektár, alig valamivel kisebb mint a Halas-tó, de 79 méteres mélységével a Tátra legmélyebb tava. Itt található Lengyel-Tátra legmagasabban fekvő (1655 m) menedékháza is, ahol pótolhatjuk az elvesztett energiánkat.

A Halas-tó felé vezető kék jelzésű turistaút 1850 méterre magasra visz bennünket, de a nehézségekért kárpótol minket a több irányban kitáruló panoráma.

A GPS által mért adatok: az út hossza 12 km, a túra teljes ideje 7óra 20 perc(ebből a tiszta menetidő 4óra 25perc), emelkedés 864 méter, süllyedés 618 méter.
Kliknij, by zobaczyć tę panoramę w nowym oknie na pełnym ekranie.

Selmecbánya: Óvár

2011-08-31T08:34:00.013+02:00

A város szinte külön fejezetet érdemelne, annyi látnivalóval rendelkezik. Sajnos csak kb. két órára tudtam megállni átutazóban, és ezt az egy panorámát készítettem. Remélem valamikor a folytatásra is sor kerül. (Starý zámok v Banskej Štiavnici)

Szlovákia: Vlkolinec

2011-08-30T13:50:00.008+02:00

Vlokolinec közigazgatásilag Rózsahegyhez (Ružomberok) tartozik, attól 6 km-re található a hegyek között. 1993-óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel, épületei mind fából készültek. 45 eredeti építmény áll itt, melyek közül az 1770-ben épült harangtorony a leglátványosabb. Nem skanzen, azaz mesterségesen létrehozott szabadtéri kiállítási terület, hanem lakóhely, ahol ma is 18 házban 39 állandó lakos él. A faluban több épület múzeumként, bemutató teremként működik, de találunk vendéglátásra kialakított házakat is. Ha Donovali és Rózsahegy között autózunk, mindenképp ajánlom akár pihenőként is beiktatni az útvonalunkba.
A falu önálló web oldallal rendelkezik.

Somoskő vára

2011-08-27T19:33:00.011+02:00

Somoskőn a magyar-szlovák határ mentén fekvő Várhegyen áll Somoskő vára. Ha autóval megyünk, akkor közvetlenül a vár alatt található parkolóban tudunk megállni. A várrom a határ túl oldalán Szlovákiában található, de ezt ma már csak abból vehetjük észre, hogy a várhoz vezető út szélén határköveket látunk és a bódéban, ahol a belépődíjat szedik (forintban is fizethető), szlovák nyelvű ismertetőket látunk. A vár egyik különlegessége, hogy azt a hegyet és az egész környéket alkotó bazaltból építették. A szlovák oldal felé haladva alig 100-150 méterre a bejárattól találjuk a híres bazaltömlést, amely mintegy 16 méter hosszú orgonasípok módjára egymáshoz simuló oszlopokból áll. A várból gyönyörű panoráma tárul szemünk elé. A somoskői vár alatt, a Petőfi-emlékligetben található az a kunyhó, melyben a költő 1845. június 12-i látogatása során megpihent. Ha már itt jártunk, akkor mindenképp érdemes megtekinteni az alig 4 km-re, Salgóbányán található Salgó várát.(Lásd az előző bejegyzést!)

Salgó vára

2011-08-26T08:57:00.008+02:00

Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 méter magas sziklacsúcson emelkednek Salgó várának romjai. A községbe érve a Vár utca végén található parkolóig autóval mehetünk. A parkolótól kb. 15 perces sétával érhető el a vár (sárga + jelzés), ahonnan tiszta időben fantasztikus panorámában gyönyörködhetünk. A várrom és környéke természetvédelmi terület. (Ottlétünkkor a torony környékét ellepték a szárnyas hangyák és a darazsak, amelyek fekete pontként a képen is látszanak.) A várnak önálló internetes honlapja van.

Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely

2011-08-24T20:15:00.009+02:00

A kegyhely önálló honlappal rendelkezik, ahol részletesen olvashatunk a történetéről, a búcsúk időpontjairól és az aktuális hírekről.

Majk: Kamalduli remeteség

2011-08-14T20:40:00.015+02:00

A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő épületegyüttesnek számít. Az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal.

A földszintes, négyzetes alaprajzú, nyeregtetős-oromzatos cellaházaknak egy bejárata és öt ablaka van. Minden cellaház négy helyiségből állt, a folyosóról jobbra nyílt a freskókkal, stukkókkal gazdagon díszített, oltárral felszerelt kis kör alaprajzú kápolna. A remetelak bejárata a házzal megegyező méretű kb. 80 nm-es kertre nyílik.

A refektóriumban (közös ebédlő) a falakat borító figurális díszítésű faborítások nem maradtak fenn, a mai faburkolat a kastéllyá alakításkor kerülhetett ide. A terem és kis előterének freskóit 1760 körül készültek. Az összesen 27 kép, a rendet alapító Romuáld életéből és a rend történetéből vett, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar szent királyokat, szenteket és az Utolsó Vacsora jelenetét ábrázolja.
Az épületegyüttes színvonalas, minden részletre kiterjedő leírásokat tartalmazó web oldallal rendelkezik.

Csákvár: Eszterházy kastély

2011-08-12T14:23:00.005+02:00

A magyar kastélyok sorában a legnagyobbak és legjelentősebbek közé tartozik az egykori Esterházy-kastély, amely jelenleg kórházként üzemel. Tovább...

Székesfehérvár: Nepomuki Szent János templom

2011-08-07T18:12:00.009+02:00

A jezsuita templom 1745 és 1756 között épült és Nepomuki Szent János tiszteletére szenteltek fel. 1773-ban a jezsuita rend feloszlott, a pálosok kapták meg, akiknek 1786-ban történt feloszlatása után rövid ideig üres, majd a belvárosi német polgárok temploma lett. 1813-ban a ciszterci rend kapta meg és 137 éven át ők miséztek falai között, míg 1950-ben fel nem oszlatták őket. A rendszerváltást követően ismét az övék lett a templom és a rendház és ők működtetik az 1994-ben visszakapott Ciszterci Szent István Gimnáziumot is. 1948 óta plébániatemplom.

Egyedülálló érték a jobb oldalt álló sekrestye rokokó bútorzata, mely a pálos szerzetesek hagyatéka, 1764 és 1767 között készült Hyngeller János pálos szerzetes munkája nyomán. A sötétbarna, tölgyfa bútorzat a teret három oldalról övezi. A felső, nagyobb szekrények a templom oltárait ismétlik meg.

Székesfehérvár: Barátok Szent Imre temploma

2011-08-05T09:21:00.010+02:00

Mariánus ferencesek építették 1720-43 között, a hagyomány szerint azon a helyen, ahol a török hódoltság előtt a királyi palota, Szent István palotája állt, és ahol 1007-ben Szent Imre herceg született. Ezért a közép- és újkorban ez a templom volt a magyarországi Szent Imre-tisztelet középpontja. A templom mellett álló kolostor a ferences rend magyarországi történetében fontos szerepet játszott: több nagykáptalan helyszíne is volt, majd az újkorban a rendtartomány újoncképzése folyt itt. A ferencesek szétszóratása, 1950 óta a templom egyházmegyei kezelésben lévő templomigazgatóságként működik. A rendszerváltás után a rend jogilag visszakapta, de lelkipásztori szolgálatát továbbra is a székesfehérvári egyházmegye látja el.
Forrás: miserend.hu. A templomról bővebben a Szent Imre Honlapon olvashatunk.

Máriapócsi Görög Katolikus kegytemplom

2011-07-25T15:31:00.010+02:00

Kelet-Magyarország neves búcsújáróhelye Máriapócs. Sokfelől érkeznek ide zarándokok: hazánk keleti részéből, ahol a görög katolikusok nagyobb tömege él, de jönnek messze földről, sőt határainkon túlról is. Tovább...

Másfél évvel ezelőtt már készítettem panorámát a templomról, akkor az ikonosztáz képeit és a többi képet restaurálták, a helyük üresen állt. A mostani panoráma megtekintéséhez a képre kell kattintani!

Nyírbátor: Minorita templom

2011-07-24T14:30:00.009+02:00

A református templommal azonos rangú és jelentőségű műemlék együttes a minorita templom és a kolostor. A templom a kenyérmezei győztes csata után épült. 1479 október 13.-án a Gyulafehérvár (Erdély) melletti Kenyérmezőn ecsedi Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán által vezérelt magyar sereg legyőzte az Erdélyben portyázó török sereget. Valószínű, hogy a csata zsákmányából épült a templom. A következő év elején Báthori István megkezdi a templom építését. Az egyhajós, hosszú szentélyűt teremtemplom, a hazai gótika egyszerű, nagyszabású alkotása. Tovább...

A templom leghíresebb oltára a Krucsay oltár, vagy más néven Passió oltár. Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja drámai erővel. Nádfői Krucsay János kisvárdai várkapitány Magyarország utolsó pallosjogú ura adományozta a templomnak. Az oltár barokk szerkezetű, de az alakok a gótika tökéletességét hordozzák magukon. Tovább..
A templom honlapja.

Nyírbátor: Várkastély

2011-07-23T15:04:00.007+02:00

Nyírbátor névadói - a Báthori család - udvarházat építtettek a településen a XIV-XV. században. Írásos emlékekben először 1433-ban említik Báthori nemesi telkeit, mégpedig a Krisztus teste nevű kápolna közelében, vagyis pontosan azon a környéken, ahol később az ásatások feltárták az 1500 körül újjáépített várkastély maradványait. A két épület elhelyezkedése eleget tesz annak a korabeli nézetnek, miszerint a templom közelében kell lennie az udvarháznak. István vajda ezt bővíttette ki (esetleg jelentősebb mértékben átépíttette) a XV. század végén. Folytatás a város honlapján. A várkastélyban berendezett panoptikum a város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit eleveníti meg.

Nyírbátor: Református templom

2011-07-22T14:17:00.014+02:00

Nyírbátor református temploma a Magyarországon fennmaradt egyik legremekebb késő gótikus alkotás. 1488-1511 között épült fel Báthori István vajda megrendelésére, aki kegyúri és plébániatemplomnak szánta. Körben támpillérek erősítik, közöttük a déli oldalon késő gótikus kőrácsú, magas, keskeny ablakok nyílnak. Déli kapuja a 15-16. század fordulójának legszebb reneszánsz alkotásai közé tartozik; fölötte félköríves mezőben az 1488-ból származó Báthori-címer van befalazva. A közel 30 méter magas harangtornyot 1640 körül építették tölgyfa gerendákból.

Belépve pompás hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg . A karcsú faloszlopok diszkréten tagolják a teret. A szentélynek egyetlen ablaka van. A déli kettős kapu fölött felirat olvasható 1488-as évszámmal, fölötte látszik a domborművű Báthori-címer. A szentélyben megcsodálhatjuk a remekbe faragott reneszánsz stílusú oltáriszentség-fülkét.

A Báthoriak síremlékei közül kettő maradt meg. A kenyérmezei török fölötti diadal egyik hőse, a templomot építtető Báthori István erdélyi vajda síremlékén (1493) teljes lovagi páncélban, életnagyságban ábrázolták az elhunytat. Báthori István országbíró (+1605) kőszarkofágját Báthori Gábor fejedelem készíttette.
(gömbpanoráma megtekintése)

A nemrég befejezett felújítás során a templom nyugati tornyába új lépcsőszerkezet és lift került beépítésre, lehetőséget adva a csaknem eredeti állapotban megmaradt a késő-gótikus fedélszék mesteri ácsszerkezetének megtekintésére. ( Expozíciós adatok: ISO320, rekesz: f11, záridő: 20 mp)
A templomról a város honlapján részletes ismertetőt találunk.

Tarpa: Református templom

2011-07-19T13:06:00.005+02:00

A falu gótikus stílusú református temploma műemlék. A XV. századi templom 1798-ban késő barokk stílusú 45.5 méter magas tornyot kapott. Kiemelkedő értéke a kuriózumnak számító gótikus kapu és a belsőben feltárt XV. századi, szintén gótikus falképek.

A kőkeretes déli bejárat valószínűleg az építés idejéből származik. A kőkeretbe záródó XV. századi, 127 cm széles, 253 cm magas, egyetlen hatalmas tölgyfából hasított és bárdolt ajtót vonalkázással díszített eredeti kovácsoltvas pántok merevítik.

A templombelső északi falának gótikus freskóit az 1981-es restaurálás során tárták fel. A XV. században készült képek közül a középső a megfeszített Krisztust ábrázolja Szűz Máriával és Szent Jánossal, egyik oldalán a sárkányt épp megölő Szent György, a másikon Szent Mihály arkangyal látható mérleggel a kezében. A barokk berendezés a XVIII. században készült.

Márokpapi: Református templom

2011-07-19T08:38:00.004+02:00

A község műemlék református templomát kora gótikus stílusban a XIII század második felében építették. Az eredeti falfestményekből nagyon kevés maradt meg. A templom 1939-ben kiégett, így az eredeti berendezése is megsemmisült. Közvetlenül a templom előtt áll a műemlék jellegű fa harangtorony.

Csaroda: Református templom

2011-07-17T18:22:00.006+02:00

A Tákostól alig két kilométerre fekvő Csarodán, a Csaroda-patak tóvá szélesedő szakasza mellett áll a falu református műemlék temploma, a románkori építészet egyik remeke., melynek építése a 13. sz. második felére tehető. Az épület terméskő alapozású, az Árpád –korra jellemzően téglából rakták falait.

A téglalap alakú hajó és négyzetes szentély arányait, a belmagasságot és torony méreteit az aranymetszés szabályai szerint alakították ki. Az egyhajós tömör kőépületet karcsú tornya teszi légiessé. A toronytestet zsindellyel fedett fasisak védi. A harang a templomtól kissé távolabb álló fa harangtoronyban került elhelyezésre. Az északi hajófal és diadalív bizánci stílusú freskói az építéssel egyidejűek. A falképek - vörös, okkersárga és fekete színű földfestékkel készítették őket – az orvosszenteket, Damjánt és Kozmát, Szűz Máriát, János apostolt valamint a Szent családot ábrázolják. Mosolygós szenteknek is nevezik a csarodai templom festett szentjeit a mosolyra húzódó ajkukra utalva. Emellett a késő románkori festészet remekeként tartják számon az egyházatyákat, Szent Dorottya és Alexandriai Szent Katalin vértanúkat, valamint Krisztust megjelenítő ábrázolásokat. A 16. században reformátussá vált falu a középkori falképeket fehérre vakolta és helyükbe kék-piros népies stílusú virágos levélcsokor motívumot festetett. A Rhédei család volt az 1777-ben készített fakazettás mennyezet készíttetője, mecénása.
Forrás: www.puszta.com A tákosi és a csarodai templomról a 'magyarbarangoló' blogon olvashatunk részletesebb ismertetőt.

Tákos: Református templom

2011-07-14T19:53:00.005+02:00

Tákos kis község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Bereg szívében. Nyíregyházától északkeletre 63 km-re található, a 41-es úton közelíthető meg. Lakóinak száma: 431 fő. Református temploma a környék talán legszebb műemléke. A népi barokk stílusú paticsfalu, zsindellyel fedett templomot, 1766-ban építették. Az egész építmény alig nagyobb egy régi parasztháznál. A nyugati végében beépített karzat van. A templom földje döngölt agyag, már az anyaga és méretei is különlegesek, de ami igazán kiemeli a ránk maradt hasonló falusi templomok közül, az a páratlan faragott és festett berendezés és a festett kazettás mennyezet, amelyet Asztalos Lándor Ferenc készített. A bútorzaton található feliratok és évszámok alapján megállapítható, hogy a belső berendezést nem egyszerre készítették. 1766-ban az építéssel egyidőben készült a mennyezet keleti fele, 1779-ben a karzat,1784-ben a nyugati fele. Száz évvel később 1867-ben készült Dancs Imre fedeles széke és madaras padja, illetve évszám nélkül a Budai szék. Különálló fatornyát a templommal egyidőben építették.

Kórós: Református templom

2011-07-13T18:08:00.007+02:00

A kis ormánsági falu, Kórós az egyik legépebben megmaradt és talán legszebb hímes templomot tudhatja magáénak. A 18. század végéről származó református templom belső tere jelenti az igazi különlegességet: szinte a teljes berendezést, és a deszkamennyezetet sokszínű, festett virágornamentika díszíti. 1793-ban épült késő barokk stílusban, festett famennyezete 1795-ből való.1834-35-ben a templomot észak felé megnagyobbították és újabb karzattal is bővítették. A ma is látható díszítést ekkor készítette Gyarmati János vajszlói asztalosmester. A temlom külseje felújításra szorul.

A községről és a templomról a legrészletesebb ismertetőt az interneten itt találtam.
A Dél-Dunántúl festett templomairól a Pro Pannónia Kiadó gondozásában, Zentai Tünde tollából jelent meg egy sorozat, amelynek 3. kötete Kóróst ismerteti.
A gömbpanoráma indításához kattints ide!

Adorjás: Református templom

2011-07-12T19:17:00.002+02:00

Az 1837-ben felszentelt református templom az ormánsági festett fakazettás templomok egyik szép emléke. Itt nem a mennyezetet borítják fatáblák, hanem a karzatot, a szószéket, és festettek a padok is. A vörös, kék és sárga festékkel festett virágok, rácsmotívumok között látható Noé bárkája, vagy a Krisztust jelképező, értünk önmagát feláldozó, vérével fiókáit tápláló faragott pelikán madár. A mennyezet kazettáiból csak kettő maradt, a nagy becsben őrzött pelikános és egy rozettás tábla. (Forrás: adorjas.eoldal.hu)

Kovácshida: Református templom

2011-07-12T13:59:00.007+02:00

Az ormánsági kis település 1833-ban, klasszicista stílusban épült református temploma műemlék. Karzatának mellvédtábláit valószínűleg a vajszlói Gyarmati János készítette. A mellvéd középső táblája két kelyhet ábrázol, a reformációs kehely-szimbolika igazolásául. A többi tábla virágdíszes, csupán az egyiken találunk két szembenéző madarat, stilizált, virágdíszű tollakkal. A karzat alján úrihímzést utánzó, gyönyörűen rajzolt táblát láthatunk. A festett fakarzaton kívül a belső berendezésből figyelmet érdemelnek a szintén 1833-ban készült padok, a papiszék, a szószék és a zsoltártábla. A templomot az önkormányzat Phare-támogatás révén 2002-ben újíttatta föl.

Mohács: Fogadalmi templom

2011-07-02T11:23:00.002+02:00

Pécs: Szent Péter és Szent Pál Székesegyház

2011-06-30T21:11:00.005+02:00

Pécs: Gázi Kászim dzsámija

2011-06-29T12:52:00.005+02:00

Gázi Kászim pasa dzsámija a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe. A dzsámi 1543-1546 között épült. Mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma katolikus templomként működik (Belvárosi plébániatemplom).

Siklós: Malkocs bej dzsámija

2011-06-29T08:20:00.008+02:00

A dzsámit feltehetően 1543 és 1565 között építették, a török uralom után lakó-, majd gazdasági épület lett. 1970-ben kezdődtek a helyreállítási munkák, az átadásra 1994-ben került sor. A helyreállítási munkákat 1993-ban az egyik legrangosabb építészeti díjjal, az Európa Nostra-díjal tüntették ki. A templombelsőben szőnyegek, ón-és réztárgyak sokasága utal a muszlim kultúrára - ezeket a Török Köztársaságtól kapta a város. A délszláv háború óta ismét eredeti rendeltetésének megfelelően is működik, a muzulmán bosnyák menekültek tartják benne istentiszteleteiket.

Máriagyüdi Bazilika

2011-06-27T18:39:00.007+02:00

Máriagyűd nevét a magyar honfoglalók közt érkező Gyöd vezérről kapta. Már ezelőtt is csobogott az a forrás, - a római út mellett -, ahol egy Mária szobrocskát helyeztek el, és szent helyként tisztelték az erre járók és itt élők. Bencés szerzetesek 1006-ban megtalálták a kegyelettel körülvett Mária-szobrot és kápolnát emeltek fölé.
1148-ban II. Géza királyunk építteti fel a templomot. A középkorban reformátussá teszi Perényi Péter siklósi várúr és hányattatott sorsra jut a török megszállás ideje alatt. A kegyszobor elvész. A nagyharsányi csatában felszabadul a vidék a török megszállástól és az egyre ismétlődő Mária-jelenések tartják izgalomban az embereket. Kezdik visszakövetelni a templomot a katolikus hívek.
1698-ban új szobor kerül a templomba, de azt a rác betörések miatt Eszékre menekítik. Ma is ott látható a ferences templomban. Az 1706-os jelenéseket követően az akkori megyéspüspök adományaként kerül ide a jelenlegi kegyszobor. A templomot a ferencesek a 18. században kibővítik, és 1742-ben szentelik fel. Ezután újabb törést jelent II. József intézkedése, aki bezárattatja a kegyhelyet. Az elkobzott tárgyak jegyzőkönyvében: 302 váratlan gyógyulás, 106 mankó, 1724 ezüst emléktárgy, arannyal, ezüsttel átszőtt miseruhák, kétmázsányi arany-ezüst tárgy szerepel. 1805.-ben VII. Pius állítja vissza a kegyhely elismertségét.
Máriagyűd ma az ország egyik legkedveltebb zarándokhelye a gyakori imameghallgatások és a 17. századi Mária-jelenések miatt. Feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg először egy Tamás nevű katolikus gazdának, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak.
A kéttornyú, barokk stílusú, római katolikus kegytemplom 2008-ban Basilica Minor rangot kapott, melyet XVI. Benedek pápa adományozott. (Forrás: villanyiborvidek.hu) A kegyhely történetéről itt olvashatunk bővebben.

Siklósi vár

2011-06-24T13:08:00.020+02:00

Másfél év után, ez év májusában újból megnyitották a látogatók előtt a részlegesen felújított siklósi várat.

A XVIII. századi külsejű vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. A román stílustól a barokkig őrzi az építészeti jegyeket, legszebbek a gótikus emlékek.A város fölé magasodó erődöt először 1190-ben említették oklevélben, a déli kastélyszárny román kori ablakai idézik fel ezt a kort. Az ezt követő fejlesztésről-építésről a zárt erkélyes gótikus szárny és a gazdag gótikus boltozással, függönyívvel záruló mérműves ablakokkal épült várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke - tanúskodik.

A reneszánsz idején is történtek átalakítások, de ez a kor már a török támadás miatti erődítések ideje volt. Ekkor készült a mai várba bevezető kerek kapuerőd, a Barbakán, és a hozzá vezető híd. A barokk szellemiségű palota a XVIII. században épült mindabból, ami a korábbi időkből a török uralom alatt megmaradt. (Forrás: vendegvaro.hu)

A későgótikus várkápolna a XV. században épült. Jellegzetességei, mint a hajó, a diadalív, a hálóboltozatos szentély, a Fájdalmas Krisztust és Szent Lászlót ábrázoló festménnyel díszített imafülkék is a XV. századból valók. A csillagboltozatos karzat, a Perényiek címerével, már XVI. századi. (Forrás: wiki.utikonyvem.hu)

Siklós: szerb ortodox templom

2011-06-23T15:22:00.007+02:00

Siklóson 1690-ben építették meg a megtelepedett szerbek az első fatemplomukat. Ennek leégését követően 1738-ban kis kőtemplomot emeltek, majd a mai is látható templomot 1793-ban kezdték építeni és 1806-ban szentelték fel. A templom a hívők adományaiból épült fel, beleértve a jómódú görög kereskedőket is. A templom copf stílusban épült, udvarát kőkerítés veszi körül. A berendezése 1800 körül, míg az ikonosztáz 1840-50 között készült. Külsőleg a 2000-es évek elején megújult, de a belső, közte a felbecsülhetetlen értékű ikonosztázok és freskók felújítása még nem történt meg.

Majs: szerb ortodox templom

2011-06-22T20:51:00.006+02:00

A templom a XVII-XVII. század fordulóján épült, az akkor tiszta szerb lakosú Majs központjában.Többször esett át jelentős átalakításon, így pl. 1781-ben és 1896-ban. 1984 óta műemléki védettség alatt áll. A templom védőszentje a szentéletű Iasi-i Paraszkéva. A templom különlegessége az egyedi kialakítású toronysapka. Itt található a baranyai szerb templomok közül a leggazdagabb és legkvalitásosabb falkép kompozíció, A képek festési stílusa szokatlan, egyediségüket növeli az is, hogy az eddig ismeretlen alkotó munkájában kiválóan ötvözte a keleti és nyugati keresztény hagyományokat. A 2000.év felfedezése, hogy a templom rendelkezett Magyarország egyetlen falra festett ikonosztázával. Ennek fele ma is látható az 1896-ban keletkezett kifestés alatt, amely jelenleg restaurálás előtt áll. (Forrás: a templom mellett elhelyezett ismertető tábla)
A templom web oldala: majsiszerbtemplom.hu

Kozármisleny: Flüe-i Szent Miklós templom

2011-06-18T18:16:00.011+02:00

Közismert nevén:Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérek temploma.

A község új, római katolikus zárdatemploma az Assisi Szent Ferenc betegápoló nővérek tulajdona. A templom főhajója a hossztengelyében az apszisba helyezett szentéllyel közel 14m magas. Csúcsíves térszerkesztése az épület tömegének, részleteinek meghatározó alapja. A szentély alatt altemplom helyezkedik el. Az oldalhajó a kolostor oratóriumaként kapcsolódik a főhajóhoz. A torony magassága 34 méter. Az épületegyüttes tervezése 1993-ban kezdődött és fejeződött be, az alapkő letétele 1994 szeptember 8-án történt. A Svájcból érkezett oltárt 1996 Pünkösdjén szentelték fel. A templom teljes elkészültével 1997. március 31-én Flüe-i Szent Miklós (Ruder Klaus Svájc védőszentje) tiszteletére szentelték. A templom építését, szervezését Eördögh István építészmérnök irányította. Az üvegfelületek kidolgozása Szilágyi András üvegművész munkája, míg Flüe-i Szent Miklós és Dortohea kompozticiója R. Törley Mária szobrászművész alkotása. A templom épületét Vincze Ottó, fiatal pécsi építész tervezte.

Palkonya: Árpád-házi Szt. Erzsébet templom

2011-06-17T10:46:00.007+02:00

A falu katolikus templomát a Batthyány család építette, és 1816-ban Szt. Erzsébet tiszteletére szenteltette. A messziről is jól látható piros kupolás templom a magyarországi körtemplomok egyik legszebb példája. A templom klasszicista stílusban épült, a szabadon álló centrális templom kupolával fedve, tornya a szentélyrész mögött a bejárattal szemben helyezkedik el. A kerek templombelső átmérője 13,30m, magassága 18m. A torony 38m magas, süvege pirosra festett bádogból készült. A templomot a 80-as években országos műemlékké nyilvánították. Forrás: www.palkonya.hu

Nagyharsány: Református templom

2011-06-16T16:06:00.006+02:00

A község honlapján a következőket találjuk a templomról:
"A templom eredetileg a XIII. században épült, de több formai jegyet őriz a gótika korából. Nevezetességei a reneszánsz falképek.

A XIII. században emelt román stílusú templomot gótikus stílusban bővítették az 1400-as években; szentélyét támpillérekkel körülvéve, illetve belül, középpontjában egy oszloppal megerősítve. Ez egyedülálló megoldás a magyarországi gótikus templomépítészetben, ami úgy tűnik, amiatt született, hogy a korabeli kőműves mesterek nem találták el a statikai egyensúlyt a gótikus boltozat felfalazásánál. Ma is különleges élmény, ahogy - a mindössze százéves harangtorony alatt - belépve elénk tárul a hajóval megegyező szélességű szentély. (A román kori kapuzatot és a déli oldalon a három gótikus ablakot a restauráltás során találták meg 1978-ban.)

A templom mégis a szentély falának festett díszítései miatt igazán nevezetes. Ezeket öt különböző korba lehet sorolni. A legelső a török hódítás előtti időkből származik; majd 1582-ben, az 1640-es években, illetve 1687 előtt készült ornamentális, virágmintás motívumokat őrző, reneszánsz stílusú festészeti emlékek maradtak ránk. Ezek mind protestáns (református) közösségi használatra utalnak. Az utolsó belső festés 1782-ben készült."

Magyar Mezőgazdasági Múzeum

2011-06-09T14:32:00.024+02:00

A múzeum web oldala.
Korábban készült külső panorámák: 1.kép, 2.kép, 3. kép, 4.kép.

Vácrátót: Szentháromság templom

2011-06-05T21:19:00.006+02:00

Budapest: Sas-hegyi kilátó

2011-05-24T15:41:00.006+02:00

A Sas-hegy csúcsán lévő kilátóból különlegesen szép a kilátás a városra. A kilátópont természetvédelmi területen belül található, ahová csak a Sas-hegyi Látogatóközpont nyitvatartási ideje alatt lehet bejutni..

A gömbpanoráma mellett készítettem egy 3.29 gigapixeles képet is. A panoráma 466 képből lett összeállítva, mérete 220.000x14.790 pixel. A képek Nikon D90-es kamerával és 450 mm-es fókusztávolsággal készültek, normál gömbfejjel, kézi forgatással. Sajnos nem a végleges változat került fel a webre, ezen a Hegyalja úti kereszteződésben sok a félbevágott kocsi, de mivel a 9 gigás fájl feltöltése csak többszöri próbálkozás után sikerült, így már nem módosítok rajta.

Budapest: Citadella

2011-05-22T19:30:00.004+02:00

Nemzetközi panorámafotó-pályázat

2011-05-19T11:23:00.007+02:00

Megtörtént az 'Epson International Pano Awards 2011' nemzetközi panorámafotó pályázat eredményhirdetése. Ebben az évben 62 országból 985 fotós összesen 3586 képet küldött be. A nemzetközi zsűri pontozása alapján 3 arany, 323 ezüst és 1961 bronz oklevelet adtak ki. Az aranyhoz a maximálisan megszerezhető 100 pontból 90-100, az ezüsthöz 80-89, a bronzhoz 70-79 pontra volt szükség. Külön pályázhattak a hivatásos és amatőr fotósok. Az előző évi két kategória (természet és épített környezet) ebben az évben gömbpanoráma kategóriával bővült. A győzteseken kívül kategóriánként az első ötven helyezésig rangsorolták a képeket.

A Mátyás templomról készült képem 79 pontot kapott a zsűritől, amivel az amatőrök között az épített környezet kategóriában nyolcadik helyet szerezte meg. Az első 50 helyezett között több magyar fotós képe is megtalálható.

Visegrád: Zsitvay kilátó

2011-05-18T06:45:00.016+02:00

A Zsitvay-kilátót 1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetejére. 2005-ben műemlékké nyilvánították. Nevét Zsitvay Tiborról kapta, aki a múlt század egyik kiemelkedő személyisége. A kilátó és a Nagyvillám térsége a kiránduló és turista élet egyik fontos központja. Tiszta időben a fővárost és 100 kilométeres környezetét belátni, a Mátrától a Pilisig és Zsámbéki-medencéig. Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

A kilátóból készített részletes panorámák: 1.kép (a Fellegvár irányába), 2.kép (Vác irányába), 3.kép(Kisoroszi irányába)

A kilátó alatti parkolóból indulva a kék jelzésen kb. egy órás sétával érhetjük el a Borjúfő nevű sziklát, ahonnan szintén szép kilátásban gyönyörködhetünk. Tovább haladva a a kék jelzésen hamarosan elérjük a Moli-pihenőt, ahonnan már korlátozottabb a kilátás, de a sokféle színben pompázó virágok talán itt a legszebbek. Ha még van kedvünk akkor folytassuk az utat legalább a Vízverés nyeregig, a látvány kárpótol a fáradtságért.

Veszprém: Szent Mihály székesegyház

2011-05-15T14:58:00.012+02:00

A templomról bővebben a veszpreminfo.hu-n olvashatunk.

Veszprém: Szent Imre római katolikus templom

2011-05-11T18:25:00.005+02:00

A templomról bővebben a veszpreminfo.hu-n olvashatunk.

Veszprémi várnegyed

2011-05-10T08:41:00.011+02:00

Kilátás a Tűztoronyból.

Szentháromság tér.

Benedek-hegyi panoráma.

Pákozd: Nemzeti Emlékhely és a kilátó

2011-05-08T11:13:00.012+02:00

Pákozd és Sukoró között az autópálya és a Velencei tó között található a Katonai Emlékhely. Az autópálya felől a közeli pihenő felől pár perc alatt elérhető, a régi országút felől sincs messze. Az emlékhely az 1848. szeptember 29-i pákozdi-sukorói csata emlékére 1951-ben állított obeliszk környezetében található 1.6 hektáros területen helyezkedik el. A terület legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre és a tóra.

Az emlékhelytől kb. 15 perces sétával érhető el az arborétumban felállított fából készült kilátó, amelynek tetejéről még szebb panoráma tárul elénk. Jó családi program lehet egy a tavat kerülő kerékpáros túra, melynek során mindenképp iktassuk be az útvonalba az Emlékparkot.

Budapest: Budavári Mátyás-templom

2011-05-04T16:35:00.007+02:00

Budapest: Halászbástya

2011-05-02T16:31:00.010+02:00

'Kisbolygós' változat.

Budapest: Megyeri híd

2011-04-30T14:57:00.003+02:00

Börzsöny hegység: Nagy-Mána

2011-04-25T20:33:00.010+02:00

Húsvét előtti vasárnap a Börzsönyben jártunk. Királyházától indultunk, a piros jelzésen a Rakottyás patak mentén, majd fel a Nagy-Mánára, ott végig a gerincen, majd a piros négyszögön vissza. Ezt az útat általában minden évben kétszer megtesszük, egyszer kora tavasszal amikor zöldbe borul az erdő és virágszőnyeg borítja a gerincet, másodszor pedig novemberben amikor már aranysárga színre vált az erdő. Az út elején a patak egyik kanyarulatában a Tűzköves forrásnál erdei pihenőhely van kialakítva (ahol padokat is találunk), aki nem akar hosszabb útra indulni itt is megállhat és biztos hogy a jó levegőn és a gyönyörű környezetben rövid időn belül elfelejti a napi gondjait. Ezt követően az út igen meredeken lódul neki a csúcsnak. Ezen a szakaszon található egy fából faragott emlékmű, ahol akaratlanul is megpihen minden turista.

A Nagy-Mána 707 méter magas, nincs határozott csúcsa, hanem inkább egy hosszan elnyúló déli fekvésű gerinc. Innentől a turistaút tovább emelkedik és a Csóványos felé vezető elágazónál már több mint 800 méter magasan járunk. Az elágazó km-ben kb. az út fele, de innen már gyorsan haladhatunk visszafelé. Szép erdőkben kanyarog a jól jelzett turistaút és további másfél óra alatt érünk vissza a kiinduló pontunkra. Nehéz túra, habár csak 10.5 km hosszú, de időben mintegy négy óra. A GPS 547 méter emelkedést és átlagosan 10%-os meredekséget mért.

Solymár: Szarkavár

2011-04-21T18:30:00.005+02:00

Naszály

2011-04-17T12:56:00.012+02:00

A múlt hétvégén túránk célpontja a Naszály volt. A hidegfrontnak köszönhetően tiszta volt az idő, számítani lehetett arra, hogy a csúcsról is zavartalan lesz a kilátás. Kosdról indultunk a zöld kör jelzésen. Az első (feledhető) kilométer után a kék jelzésen haladtunk tovább a csúcs felé. Az út ezen szakasza rendkívül meredek, a Google szerint átlagosan 22%-os a következő másfél kilométer. A Kopasz-tető(527méter) közelébe érve kezdődött a túra legszebb szakasza. Egyre több volt a virág, majd a tetőre érve az alábbi panoráma fogadott.

A reggeli pára még nem oszlott fel teljesen, de ennek ellenére nagyon messze el lehetett látni. Az út a Naszály-tetőig továbbra is meredeken vezet,a GPS szerint az indulástól a csúcsig átlagosan több mint 13%-os a meredeksége. Ezen a szakaszon egyre több volt a virág, tengernyi odvas keltike lepte el az erdő alját kellemes illatával árasztva el a környéket. A Naszály csúcsán (652 méter) csak a geodézia mérőtorony tetejéről van kilátás. Érdemes felmászni.

Az út innentől fogva végig lefelé vezet. A kék jelzésen tovább haladva a Vaditató tónál letérve rövid kitérővel érhetjük el a Látó-hegyet (534 méter). Erről a pontról csodálatos a panoráma. Nyugat felől látszik a majdnem a teljes Dunakanyar, a Pilis hegység, lábunk alatt terül el a Szentendrei sziget, és Vác. A Duna csíkja egészen Budapestig követhető. Többek között kivehetők a pesti hidak, a Gellért-hegy a Szabadság hegyi TV torony is.

Ezen a napon zajlott egy 30 km-es teljesítmény túra is a Váci csata emlékére. A keresztnél volt az egyik ellenőrző pont. Minden elismerésem a résztvevők! Innen a kocsihoz a visszaút(sárga kereszt-zöld kör-sárga kereszt) már gyors volt és nem megerőltető.

Visegrád: Salamon-torony

2011-04-12T18:45:00.002+02:00

Visegrád: kilátás a Dunakanyarra

2011-04-11T19:08:00.007+02:00

Visegrád: Viktorin emlékmű

2011-04-10T17:49:00.007+02:00

Visegrádon a Fellegvárhoz gyalogosan több irányból is feljuthatunk. A kék jelzésű turistaút a templom mögül a Kálváriát érintve vezet fel a várhoz. Kényelmes tempóban kb. 45 perc alatt érjük el a várat. A templom mögötti Áprily Lajos térről indulva egy lépcsősoron jutunk fel a Kálváriához. A lépcső alján emléktábla jelzi, hogy a várromok megközelítéséhez 1868-69-ben épült a Viktorin sétánynak elnevezett út. A táblán az alábbiak olvashatók: ' Üdvözlégy Vándor * Wilkomen Wanderer * 1871 * A közönség kényelmére egyesek költségén.'

A kálvária végén piciny sziklakápolna található. A Viktorin emlékműhöz vezető kitérő már egészen a vár közelében van. Az emlékműnél felállított táblán ezt olvashatjuk: "Itt állt az a vasból készült emlékkereszt, amelyet 1869-ben -az itt tartott országos ünnepség keretében- a tragikus Zách-család emlékezetére Viktorin József, Visegrád akkori plébánosa emeltetett."

Óbuda: Kiscelli kastély

2011-04-08T21:11:00.005+02:00

Óbudai főtér

2011-04-03T17:59:00.007+02:00

Az óbudai Fő tér és Laktanya utca találkozásánál 1986 óta álldogál négy esernyős nő. Varga Imre Várakozók című szoborcsoportja, amit mindenki csak Esernyősökként emleget. A szoborcsoportról a meglepő igazságot a moksa.hu oldalról ismerhetjük meg.

Budaörs: kilátás a Törökugratóról

2011-03-31T19:18:00.007+02:00

Ugyanerről a helyről készítettem egy gigapanorámát is. 538 képből készült, 300 mm-es objektívvel. Az összerakott kép mérete 245.000x16.985 pixel, amelyből egy 125.200x14.788 pixel méretű kivágat tekinthető meg. ( Két helyen 'lyukas' a kép, mert ott nem készültek fotók.)

Esztergom: Szt. György templom

2011-03-23T07:04:00.007+01:00

A templomról bővebbet a plébánia honlapján olvashatunk.

Budapest: Nyugati pályaudvar

2011-03-21T19:53:00.002+01:00

Visegrád: Keresztelő Szent János templom

2011-03-19T08:56:00.006+01:00

Hotel Sofitel Budapest Lánchíd

2011-03-17T15:59:00.009+01:00

Állvány nélkül készült. Expozíciós adatok: ISO 500, F/4,1/80s.

Esztergom: Szt. Tamás-hegyi kálvária

2011-03-16T07:24:00.003+01:00

A kápolnától gyönyörű a kilátás a városra és a Bazilika épületére. Történetéről a város honlapján olvashatunk.

Pilis-hegység: Dobogókő és a Rezső kilátó

2011-03-14T19:31:00.013+01:00

A kirándulók által igen kedvelt Dobogókőtől alig 800 méterre található a Rezső kilátó, ahonnan talán a Dunakanyar egyik legszebb panorámája tárul elénk. (Pilismarót, Szob, Zebegény, Nagymaros, a visegrádi fellegvár, a sziget 'csücske, a Naszály, a Prédikálószék, a Vadálló kövek, a Rám-hegy,a Thirring sziklák, a Börzsöny a Csóványossal és a Szent Mihály heggyel.) A kilátó a Szer-kövek tetején található és ha van időnk, akkor utóbbiakat nézzük meg alulról is mert a magas sziklafalakkal félig körbezárt katlan nem mindennapi látvány.

Dobogókői panoráma. Sokan úgy gondolják hogy ez a Pilis-Visegrádi hegység legmagasabb pontja, pedig több hegy is meghaladja a 699 méteres magasságát. (A képek március 8-án készültek, és mínusz 4 fok hideg volt a hegyen)

Pilis-hegység: Prédikálószék

2011-02-20T14:28:00.007+01:00

A múlt szombaton végre kisütött a nap és úgy tűnt hogy szép tiszta lesz az idő, így a hétvégi túránkat a Prédikálószékre terveztük. Az időjárással szerencsénk volt, habár még ilyenkor színtelen az erdő és bágyadtan süt a téli nap, de a kilátásra nem volt okunk panaszkodni és az út során találkoztunk az év első hóvirágaival. Többször és több irányból is megközelítettük már a csúcsot. Távolságban legrövidebb út Dömösről vezet fel a, de a Vadálló köveket is érintő út helyenként rendkívül meredek. Kárpótolhat bennünket a 'szendevésért a 'Vadálló kövekről elénk táruló panoráma. Pilisszentlászlóról a Kis Rigó étterem mellől hosszabb, de könnyű túrával juthatunk el a csúcsig (piros kereszt). Erre is számoljunk két órát. A csúcstól fél órányira már több helyen is kitárul a panoráma Visegrád irányába. A harmadik lehetőség, hogy a Lepencére vezető aszfalt út melletti Király kunyhó melletti parkolóból vágunk neki a hegynek a zöld kereszttel jelzett úton. Az első egy kilométer nehézségeit magunk mögött hagyva, jó minőségű erdei dózer úton csatlakozunk be a Kis Rigó felől érkező útba. Nyáron, meleg időben ezt az utat ajánlom, mert majdnem végig a hegy árnyékos oldalában vezet az út.

'A Prédikálószék, amely egy hatalmas andezit szikla, a maga 639 méterével Visegrád környéki hegycsoport legmagasabb tagja. A csúcson egy kis tisztást, rajta padokat és asztalokat találunk. A tisztás mellett egy fából készült kereszt magasodik. A Prédikálószékről gyönyörű kilátás tárul elénk. Alattunk kanyarog a Duna. Innenső partján Visegrádot láthatjuk a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral. Túlsó oldalán a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy magasodnak.' (Forrás: parkerdo.hu)

Magyar Állami Operaház

2011-02-13T13:40:00.015+01:00

A nézőtér.

A Királyi Bejárótól felvezető lépcsőről jutunk az első emeleti dísztermekbe.

A színpad és a nézőtér panorámája a díszteremből nyíló oldalsó páholyból.

A büfé. Sajnos nem sikerült tökéletesre, de mivel nem tudom megismételni, így mégis megmutatom. A négy panoráma elkészítésére összesen 45 perc állt rendelkezésemre, és ennek az 'eredménye' látszik is ezen a képen.

Magyar Állami Operaház: Előcsarnok

2011-02-12T16:53:00.005+01:00

Az épület ismertetése a Wikipedián.

Budapest: Szt. István Bazilika

2011-02-09T16:00:00.009+01:00

A kép 2008. november elején készült.

A kép 2008. július elején készült.

Pilis-hegység: a Pilis

2011-02-07T16:35:00.017+01:00

Szombaton kirándultunk a Pilis-tetőre.
Az útvonal rövid leírása: Kétbükkfa-nyereg parkoló - aszfalt út - 'Simon halála' - turistautak elágazója (kb.2.4km) - zöld jelzés ( tavasszal innentől pirosló hunyorokat fotózhatunk) - találkoztunk egy rókával - tovább a zöld jelzésen - kb. 4.9 km-nél az úttól nem messze az első kilátópont, ahonnan nyugat felé tárul ki a panoráma.

Az úton tovább haladva kiérünk egy tisztásra, ahol a zöld jelzés levezet a hegyről a 'László kúpjá'-hoz. Balra az erdő szélen tovább jutunk a hegycsúcs alá ahol az alábbi panorámában gyönyörködhetünk.

A csúcson a régi katonai rakétabázis romjait 'csodálhatjuk' meg. Erről bővebbet a nemrég üzembe állított meteorológia állomás honlapján olvashatunk.Ekkor derült ki számunkra az elhelyezett tábla alapján, hogy a csúcs alatti rész fokozottan védett terület. Lentről közelítve a turista ezt nem veszi észre, mert a figyelmeztető táblák hiányoznak. A volt katonai bázisról (kb. 6 km) az aszfalt úton juthatunk vissza a Kétbükkfa-nyereghez. A teljes útvonal hossza kb. 11 km. Könnyen járható, nem fárasztó túra.

Pilisszentkereszt: rk. templom

2011-02-06T18:10:00.004+01:00

Pilisvörösvár: Nagyboldogasszony Templom

2011-01-20T20:11:00.003+01:00

Piliscsaba: rk. templom

2011-01-17T19:18:00.004+01:00

A templomról bővebben a község web oldalán olvashatunk.

Budapest: Tabáni rk. templom

2011-01-02T17:12:00.005+01:00

Pilis-hegység: Bükkös patak

2010-12-29T20:00:00.000+01:00

Szentendrétől a Dömörkapu irányába vezető aszfalt út a Lajos forrás felé vezető elágazótól kb. 200 méterre keresztezi a Bükkös patakok. Már a hídnál hallható a víz dübörgése. Ez nem mindig van így, mert nyáron kevés víz folyik a patakban, most viszont igen magas a vízállás. Nagyon hidegben készült a kép, és sajnos mire Pestről kiértem a napsütés is megszünt, köd ereszkedett a környékre. A félig megfagyott vízesés látványa szerintem így is szép, habár a víz és a jég színe is sárgássá változott a sok hordaléktól. Ritkán látni ilyennek.( A hó a krpano segítségével került a képre)

Pilis-hegység: Won Kwang Sa templom

2010-12-21T09:23:00.012+01:00

A templomról: A Von Kvang Sza nemzetközi zen templom hagyományosan koreai, ám mégis kétségtelenül nyugati zen gyakorlást kínál bármilyen korú, életstílusú és vallási hátterű ember számára. A templom számos változatos programot és elvonulást tesz lehetővé bentlakó szerzetesi- és világi közösségének köszönhetően. Több mint 5 hektáros területen fekszik a Pilis erdeiben. A templom web oldala.
A négy panoráma a templom közössége számára fontos helyszíneket mutatja be. Sajnos az időjárás nem tette lehetővé hogy külső felvételek is készüljenek, de remélem hogy tavasszal sikerül pótolni őket.

Won Kwang Sa International Zen Temple is providing a traditional Korean yet distinctly Western Zen training to people of all ages, lifestyles and religious backgrounds. With a residential community of monastics and lay trainees, Won Kwang Sa Temple offers a wide variety of programs and retreats. The temple grounds consist of more than 5 hectares of beautiful forest land in the Pilis Mountains of Hungary. Official web site.

Dunakeszi: Szent Mihály templom

2010-12-17T16:27:00.013+01:00

A 250 éve épített, majd hetven éve bővített neobarokk stílusú templom a város fő építészeti értéke. A templom jelenlegi formáját az 1756-os építés után közel kétszáz évvel, 1937-ben a bővítése során nyerte el. A kibővítés és felszentelés után már Szent Mihály nevét viselő katolikus templom belseje a század közepén - felszentelés 25. évfordulójára - a külseje pedig az 1970-es évek során – az 40. évforduló alkalmából - került teljes felújításra. A bővítés során az új Nagytemplomot (1.panoráma) közvetlenül az Öregtemplom (2.panoráma) mellé építették, és a két templom jelenleg egységes belső teret alkot.

Budapest: Jáki kápolna

2010-12-02T19:22:00.001+01:00

Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére olyan épületegyüttest kívántak létrehozni a magyar fővárosban, amely „három dimenzióban” ábrázolja a magyar építészet ezeréves történetét. A 21 részből álló Történelmi Épületcsoport a millenniumi ünnepségekre a szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt ideiglenes jelleggel, főleg fából készült el. A nagy sikerre való tekintettel 1904 és 1908 között Alpár Ignác vezetésével tartós anyagokból építették fel. Nevét legjellemzőbb, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzati részéről kapta. A Román kori épületcsoport eleme az ún. Jáki kápolna a Vajdahunyad várában. Alaprajza a lébényi templomét, kapuzata a jáki apátsági templomét utánozza. A kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely. A Kassai téri plébániához tartozik, minden vasárnap (12 órakor) szentmisét tartanak benne. Gyakran rendeznek benne esküvőket, koncerteket.
Forrás: keptar.oszk.hu

Bény: Szűz Mária templom

2010-11-29T15:00:00.005+01:00

Bény (szlovákul Bíňa) község Párkánytól 16 km-re északnyugatra a Garam jobb partján fekszik, Esztergomból gyorsan elérhető. Román eredetű Szűz Mária tiszteletére szentelt apátsági temploma 1217 körül épült, később gótikus, majd 1722-ben barokk stílusban építették át. Scitovszky hercegprímás 1862-ben régi fényében állíttatta helyre, de 1945-ben újabb károkat szenvedett. Az apátsági templom előtt áll a 12. századi, a Tizenkét apostol tiszteletére szentelt körtemplom (rotunda). Tőle 1 km-re a római-avar eredetű sáncok között található az 1922-ben épített Szűz Mária kegykápolna, amely búcsújáróhely, Mária-kegyképe van.
Az apátsági templomban a mise vasárnap 1/2 11-kor kezdődik.

Bíňa: Kostol Panny Márie. Jednou z najvýznamnejších archeologických lokalít na Slovensku je juhovýchodne ležiaca obec Bíňa.K pozoruhodnostiam Bíne patrí dvojvežový rímskokatolícky Kostol Panny Márie postavený pred rokom 1217. Pôvodne románsky kláštorný kostol zo začiatku 13. storočia predstavuje neskororománsku stavbu s unikátnymi románskymi a ranogotickými prvkami európskeho významu. Návštevníkov obce už na prvý pohľad upúta aj neďaleká Kaplnka Dvanástich apoštolov. Pôvodne šlo o románsku rotundu s nástennými maľbami zo začiatku 12. storočia, ktorú po roku 1755 obnovili v barokovom slohu. V roku 1944 dôsledkom bombardovania baroková omietka odpadala a objavila sa pôvodná z románskeho slohu.

Zdroj: Vydavateľstvo Dajama, Rímskokatolícky farský úrad Bíňa.

Esztergom: Szent Anna templom

2010-11-27T10:23:00.009+01:00

Az esztergomi belvárosban, a Bottyán János utcában álló műemléki Szt. Anna, vagy közismert nevén ferences templom és kolostor a barokk Esztergom legkorábbi építészeti emléke. Részben a középkori Segítő Szűz Máriáról nevezett ferences templom és kolostor maradványaira épült. További információk a www.wikipedia.hu-n

Esztergom: Belvárosi plébániatemplom

2010-11-25T19:59:00.005+01:00

Az esztergomi, római katolikus Szent Péter és Szent Pál-plébániatemplom, helyi nevén a belvárosi, vagy Öregtemplom a Pór Antal téren álló műemlék. A bazilika után ez a város második legnagyobb temploma, hetven méter magas. További információk a www.wikipedia.hu-n.

Esztergom: Szt. Ignác templom

2010-11-25T08:18:00.000+01:00

A vízivárosi főtér jellegzetes, kéttornyú barokk templomát a jezsuiták építették 1728-38. között. A rendalapító Loyolai Szent Ignác tiszteletére felszentelt templom tornyai 1788-ban készültek.Eredeti berendezésének nagy része és szép barokk orgonája a II. világháborúban elpusztult, de jelenleg is láthatók benne 1735-1737 között készült barokk oltárok, amelyek Baumgartner művei.A templom a mellette álló jezsuita rendházhoz - később préposti palota, ma Keresztény Múzeum - tartozott. (Forrás: www.vendegvaro.hu)

Esztergom: Szt. Anna templom (Kerek templom)

2010-11-22T19:36:00.002+01:00

A klasszicista stílusú római katolikus Szent Anna-templom Esztergom déli városrészén található. Budapest és a Pilis felől érkezve a városba az első körforgalom mellett találjuk.1828-35 között épült. A helyiek által kerektemplomnak nevezett, Szent Anna tiszteletére szentelt templomot Packh János tervezte. Itt alkalmazták először a bazilika kupolájára is tervezett acélszerkezetet. A templom web oldala.

Bejegyzés közzététele

Budapest: Szent Jobb Kápolna

2010-11-15T18:31:00.005+01:00

Ipolydamásd: rk. templom

2010-11-08T10:08:00.004+01:00

Nagybörzsöny: Szt. István templom

2010-11-08T10:04:00.001+01:00

A XIII. század elején román stílusban épült kisméretű, egyhajós templom arányos tömege a magyar falusi templomok eszményképét testesíti meg. A toronnyal bővített templomot a XV. században átépítették. A középkorban a falu plébániatemploma volt a Szent István király tiszteletére szentelt templom. A hajó déli oldalán íves, román kori ablakok és a bejárat található. A homlokzat előtti tornyán széles ikerablakok láthatók. A belsőben a hajórészt famennyezet, a szentélyt negyedgömb-boltozat fedi, belső oldalfalait freskómaradványok díszítik. A templom körüli fal és kapu a XVII. századból való.

Forrás: www.vendegvaro.hu
A falu látnivalóinak és a környék megismerésére egy teljes napot is szánhatunk. A látnivalók mellett a falu a Börzsönybe vezető turistautak egyik központja is.