•6/18/2017
•6/04/2017
•10/10/2016
  A Dévényi Antal-kilátó egy kilátó Pest megye területén, a Pilis hegységben, Piliscsaba közigazgatási területén, a 447 méter magas Nagy-Kopasz csúcsán. A Pilisi Parkerdő Zrt. beruházásában, részben pályázati forrásból épült, 11,5 méter magas épület különleges alakú, Koller József által alkotott terveit a népszerű, fából készült építő-logikai játék, a Jenga játék formavilága ihlette. A közel 17 négyzetméteres kilátószintű épület lényegében egy 4,2 x 4,2 méter alapterületű hasáb, amelyet összesen 132 köbméternyi, egymásra rakott tömör fenyőgerendákból alakítottak ki.
  Az építmény és a közelében kialakított, padokkal, információs táblával és tűzrakóhellyel is felszerelt erdei pihenőhely avatása 2015. június 12-én zajlott, korábban a Nagy-Kopasz dúsan beerdősült magaslatán nem állt semmilyen kilátó, emiatt a hegycsúcs látogatottsága nem volt különösebben jelentős. Az átadása óta azonban megszaporodtak a területet érintő túraútvonalak, hiszen a kilátó felső szintjéről 360 fokos körpanoráma nyílik a környékre.
  Névadója Dévényi Antal erdőmérnök, József főherceg pilisi erdőbirtokának főerdésze lett, akinek kiemelkedő szerepe volt a 19. század folyamán nagyrészt fátlanná vált Piliscsaba környéki hegyek újrafásításában.
  A kilátót közösségi közlekedéssel legegyszerűbben Piliscsaba irányából, az esztergomi vasútvonal klotildligeti megállóhelyétől közelíthető meg, de Pilisvörösvár, Pilisszántó és Piliscsév irányából is vezetnek errefelé túrautak.
Forrás: wikipedia

A Széchenyi utca végétől a kék háromszöggel jelzett turistaúton 1.5 km-t haladva érjük el a kilátót. Az út első fele több mint 15%-os meredekségű! A tiszta menetidő kb. 25 perc .

•9/22/2016
A gömörszőlősi református templomot 1824-ben kezdték építeni, közadakozásból. A torony építésére csak évekkel később került sor. A 22 m magas harangtornyot a déli oldalfal közepére emelték.
A településnek faluképi szempontból is jelentős építészeti értéke a templom, műemléki védettségű, amely számos kulturális értékkel rendelkezik.
A templomtoronynak különleges értéke, hogy nyolcszög- alapú gömb és gúla formájú toronysisakját agyagpala (az egykori nagyvisnyói bányából fejtett kőzetpala) fedi, ami országos szinten is egyedi értéket képvisel. Festett növényi ornamentikával díszített úrasztala a Tiszán inneni Református Egyházközségnek legrégibb úrasztala, 1673-ból datált. (Valószínű, hogy a falu hajdani elpusztult fatemplomának berendezési tárgya volt.) Mennyezete festett kazettás deszkamennyezet, karzatának mellvédje és a padelők is díszítettek. (Madarász István, naprágyi asztalosmester munkája.)
 A templom falán egy állandó fotókiállítás látható „Festett kazettás mennyezetek és berendezési tárgyak B-A-Z. megyében” címmel. A gyűjtés id. Dobosy László, a fotók ifj. Dobosy László fotóművész munkája.
1849-től 1851-ig az akkor a szomszédos Keleméren szolgáló Tompa Mihály volt a filia lelkésze, ennek emlékét márványtábla őrzi.
Két faragott tölgyfa kapuja a hagyományos felvidéki kapuk formáját őrzi, Ráczi István putnoki fafaragó munkája. Forrás: www.gomorszolos.hu
•9/22/2016
A román kori templom történetének részletes leírása az egyházközség honlapján található.
•9/18/2016
Rudabánya és Felsőtelekes között az egykori  külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén található bányató hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize. Az egykori Vilmos és Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató kb. 330 méter hosszú, átlagos szélessége kb. 80 méter. A tavat a csapadékvíz táplálja. A nagyüzemi művelés 1880-ban indult és 1986-ban ért véget.
  Két irányból is megközelíthető. Rudabánya határában, a Szuhoggyal összekötő műút jobb oldalán található kereszttel szemben becsatlakozó úton kb. 1300 méter után található romos épület mellett tudunk megállni autóval. Innen balra tartva gyalog még mintegy 600 méter tó.
(A parkoló helynél található két tájékoztató táblának csak a váza van meg, vagy ellopták, vagy még nem készültek el.)
  Az út magánút, bejáratánál behajtani tilos tábla található, de a kiegészítő tábla szerint turisztikai céllal használható.