•9/12/2015
A prímási főtemplom neoklasszicista stílusban épült, főhomlokzata keletre néz, a Duna felé meredek sziklafal zárja le. A kupola magassága az altemplom padozatától a kereszt gömbjéig 100, belső magassága 71,5, a 2,5 m átmérőjű gömbön lévő kereszt 7, a kupola átmérője 33,5, az oldaltornyok 57, az oldalfalak 34, az épület hossza 118, szélessége középen 48, a nyugati homlokzatnál 40 méter. A hatalmas kupola 6 m széles és 4 m magas falkoszorún fekszik, a faltömeget 24 darab 19 m magas sima törzsű oszlop tartja.
A Bakócz kápolna
Bakócz Tamás Mátyás király halála után irányította az ország bel- és külpolitikáját. Bíborosként részt vett a II. Gyula pápa által összehívott lateráni zsinaton, amelynek ideje alatt a pápa meghalt, és Bakócz, noha esélyes volt a pápai trónra, mégsem nyerte el azt. Nagy vagyon hátrahagyásával halt meg Esztergomban 1521. június 21-én.
A kápolnát saját sírkápolnájaként süttői, tardosi vörös márványból faragott lapokból építtette 1506-1511 között, az oltár 1519-re készült el, A kápolna ívei alatti négy címer közül kettő Bakóczé, a harmadik Ulászló királyé, a negyedik Szakhmáry György érseké. A hódoltság alatt a kápolna az emberábrázolásos szobrok kivételével nem szenvedett károsodást.
Az eredeti Bakócz kápolna vörösréz kupolával épült, tetején lanternával, amely felső világítást is adott. Áthelyezésekor fafödémes tető kapott. A jelenlegi kupolát Simor János építtette Lippert József tervei alapján. Kevésbé sikerültek az oltár új díszei: a márvány tabernákulum, a két szobor, Antonio de Toma olasz művész munkája. Az eredeti oltárról a törökök az összes szobor fejét, így Bakócz Tamásét is letörték, a ma láthatók 19. századi kiegészítések. A Fekete Mária kegykép újkori, bizantikus alkotás, Schuchknecht ezredes, várparancsnok ajándéka. Az előző kegyképet a kápolna áthelyezésekor a szenttamási Szent István kápolnába vittek át. Az oltár két fülkéjében Szent István és Szent László szobrát látjuk. A tabernákulum jobboldalán a névadó bíboros térdelő, kisméretű márványszobra. Eredetiek azonban a kápolna gyönyörű reneszánsz faragványai, az oltár menzája, márvány-stallumai, a sekrestyébe vezető ajtókeret, a kórusablak angyalfejes keretezése, és a kupola alatti négy címer. Forrás: templom.hu
•9/10/2015

A Hideglelős-kereszt Esztergom és Pilismarót között, a főút fölött, a Hosszú-hegyen áll, ahonnan szép kilátás nyílik a Dunára, és a Duna túloldalán magasodó hegyekre. Kevésbé ismert, régebbi nevei a járványkereszt vagy lázárkereszt. A keresztet 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda a Hosszú-hegy tetején, a Duna fölé nyúló szakadék sziklájára, mert családját elkerülték az akkori járványok. Az eredeti fakeresztet az időjárás tönkretette, helyébe Simor János esztergomi érsek Bécsben vaskeresztet készíttetett, amit 1871. május 3-án szentelt fel személyesen. 1906-ban a kőbányászat miatt a sziklaorom omladozni kezdett, ezért a veszélyes sziklaormot lebontották, a keresztet beljebb helyezték. Minden év májusában körmenet indult a kereszthez. A hideglelős nevet onnan kapta a szentgyörgymezeiektől, hogy mire a körmenet felért a hegycsúcsra, az emberek megizzadtak, és az erős Duna menti szélben megfáztak, „hideglelést” kaptak. Forrás: wikipedia.hu
A kereszthez a főúttól turistaút vezet (). Kocsival a Búbánat-völgyi elágazó után kb. 400 méterre  (Esztergom felől) lévő kiállóban álljunk meg. Az ösvény közvetlenül a parkolóval szemben indul. A keresztig a távolság kb. 700 méter, de az emelkedés átlagban 17%-os.