•10/25/2011
A budapesti Dohány utcai zsinagóga ma a világ második legnagyobb és Európában az amszterdamival együtt a legmonumentálisabb zsidó templom. Nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. A zsinagóga építésére közel másfél évszázaddal ezelőtt pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott a nemrég zárult felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész, aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án, az őszi zsidó nagyünnepek előtt került sor.
Forrás: www.zsido.hu/tortenelem/dohany.htm.



A három panoráma együtt is megtekinthető ide kattintva.
Dohány Street Synagogue
•10/23/2011

A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. Az épület a második világháború óta romos, 1959 óta nem használják vallási célokra, 1979-ben a teteje is beszakadt. 1980-ig laktak az épülethez csatlakozó bérlakásban, ekkor azonban ezt kiürítették, mert az épület életveszélyessé vált. Az 1980-as években az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg a hitközségtől. Az 1990-es években állagmegőrző munkákat hajtottak végre rajta, a felújítást azonban nem fejezték be. Az Alba Regia 1992-ben csődbe ment, az épület 1994-ben az Állami Vagyonügynökség tulajdonába kerül. A Budapesti Zsidó Hitközség 2006-ban kapta vissza, azóta látogatható. Az impozáns épület sajnos nagyon lepusztult állapotban van, belső tartozékai hiányoznak, felújítása igen aktuális lenne.
Rumbach Street synagogue.
•10/17/2011

A Márianosztra feletti 539 méter magas Kopasz-hegyről gyönyörű panoráma tárul elénk. A falu szélétől meredek úton, kb. 50-55 perc alatt érhető el a 2.5 km-re található csúcs.
•10/08/2011

Egyik kedvenc kiránduló helyünk a Szentendre mellett található Bükkös patak völgye. A Dömörkapui vízeséstől induló turistaút (parkoló) végig a patak medrében halad, többször keresztezve azt. Van ahol csak a vízben lévő kövekre lépve tudunk átkelni rajta, máshol fából készült gyaloghidak könnyítik meg az átkelést. Az út mentén több helyen találunk táborozásra, tűzrakásra kialakított helyeket. Szűk órányi gyaloglás után érjük el a Sikárosi vadászházat, és azt követően kerülhetjük meg a hegyekkel körbevett hatalmas rétet. A rét talán tavasszal a legszebb, amikor a friss zöld fű és a virágok látványa leginkább nyugtatja a szemet és a lelket. Az út hossza oda-vissza kb. 11 km. A vadászházig a patakmederrel párhuzamosan erdészeti aszfalt úti vezet, ahol kerékpárral, de babakocsival is közlekedhetünk.
•10/06/2011

A több mint száz éve épült zsinagóga épületének kalandos a sorsa. A történetével kapcsolatosan nemrégen a hg.hu oldalon jelent meg egy részletes írás. Az épületben jelenleg a Budapesti Honvéd Sportegyesület vívóterme működik.
•10/02/2011

A Kőkapu (ahogy a váciak hívják) az országban egyedülálló műemlék. A későbarokk-klasszicizáló diadalívet 1764-ben Migazzi püspök építtette Mária Terézia fogadására az akkori "Püspök-Vác" határában. Nem a legszebb helye Vácnak, de mindenképp érdemes megnézni ha arra járunk. A képen látható szöges dróttal ellátott kerítés a Váci Fegyház és Börtön fala.
A korábban készített váci gömbpanorámáim ide kattintva tekinthetők meg.